Iszunk, de milyen áron? – pénteki hírmix

Az alkoholra kivetett jövedéki adó emelése komoly veszélyt jelent a gazdasági biztonságra és a fogyasztók egészségére, a helyi gyártókat tönkre fogja tenni, és a fogyasztókat a hamisított italok felé tereli – állítják a Spirits România képviselői, egy olyan munkaadói szövetség, amely a román szeszes italok gyártóit és importőreit tömöríti.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a 2025-ös pénzügyi év közepén ismét jelentős jövedékiadó-emeléssel szembesülünk, és minden alkalommal azzal indokolják, hogy még több forrásra van szükség az állami költségvetéshez. A Spirits România emlékeztet arra, hogy bár a hivatalos statisztikák szerint a szeszes italok a legkisebb arányt képviselik a teljes alkoholfogyasztásban Romániában, az ANAF adatai szerint a szeszes italok iparága 2024-ben az alkoholos italokra kivetett jövedéki adók összesen körülbelül 62%-át fizette be, ezzel 1,22 milliárd RON-nal járult hozzá az állami költségvetéshez.

A szeszes italok iparága körülbelül 46 000 közvetlen és közvetett munkahelyet biztosít, és évente több mint 850 millió euró hozzáadott értéket jelent a bruttó hazai termékhez. Az adók emelése nem veszi figyelembe a szomszédos országokban érvényes adók szintjét, ami ösztönzi a határon átnyúló kereskedelmet, és nem veszi figyelembe a románok átlagos vásárlóerejét sem.

Jelenleg a helyi szeszes italok fogyasztásának körülbelül 85%-át olcsóbb román termékek teszik ki, és a jövedéki adó emelése a helyi gyártókat arra kényszeríti, hogy bezárják üzemeiket, míg az importőrök is súlyosan érintettek lesznek, állítják a gyártók.

Az ivox.ro által a Spirits România kérésére 2024 októberében végzett felmérés szerint a romániaiak 34 százaléka ismeri el, hogy ismeretlen forrásból származó alkoholtartalmú italokat fogyasztott, és közülük 20 százalék az alacsony árat jelölte meg fő okként.

„A feketepiac terjedése nemcsak a helyi gyártók gazdasági biztonságát veszélyezteti, hanem a gyógyászati alkoholt, hamisított italokat vagy minőség-ellenőrzés nélkül gyártott termékeket fogyasztó emberek egészségét is, ami középtávon és hosszú távon további terheket ró az amúgy is megterhelt egészségügyi rendszerre.” – mondta Florin Rădulescu, a Spirits România elnöke.

A romániai mobilszolgáltatók július 7-től blokkolják azokat a külföldről érkező telefonhívásokat, amelyek hamisan jelenítik meg bizonyos országok hívószámait, elsősorban helytelenül vagy hiányosan használt országos vezetékes- és mobilszámokat – tájékoztat az Országos Távközlési Hatóság (ANCOM).

A helyi távközlési piac szabályozója szerint ez a technikai megoldás a CLI-spoofing előfordulásának jelentős csökkentését célozza, az olyan csalások esetében, amikor egy felhasználót hivatalos szervezet nevében hívnak fel, beleértve azokat az eseteket is, amikor a felhasználók elérhetőségeit mesterséges intelligenciával (beleértve a generatív MI-t is) létrehozott deepfake anyagok felhasználásával szerezték meg.

A felhasználóknak azért továbbra is azt tanácsolják, hogy ellenőrizzék a hívó személyazonosságát, ne adjanak meg személyes adatokat telefonon (személyazonosító adatok, banki adatok, jelszavak, PIN-kódok stb.), folyamatosan frissítsék a telefonjukon lévő szoftvereket és alkalmazásokat, és jelentsék a gyanús eseteket a hatóságoknak.

Emlékszünk még Toni Greblă úrra? Az állandó választási hatóság vezetőjeként szerepelt ő korábban, egészen mostanáig, ugyanis Toni Greblă urat azért bocsátotta el a parlament, mert saját maga emelte meg a fizetését, a Dan Voiculescu által alapított PUSL párt főtitkára lett (a párt közleménye szerint).

Greblă akkor került az állandó választási hatóság (AEP) élére, miután a PSD javasolta és a PNL is ezt támogatta. 2025 februárjában azonban a kormánykoalíció úgy döntött, hogy visszahívja tisztségéből.

A visszahívás okai között szerepel a törvényt sértő juttatás megállapítása, a Központi Választási Iroda székhelyének áthelyezése, az AEP költségvetését érintő új szerződés, valamint az a tény, hogy Greblă közelmúltbeli nyilvános nyilatkozataival és cselekedeteivel a tisztségével összeférhetetlen magatartást tanúsított, rontva az AEP hírnevét és tekintélyét.

A Számvevőszék megállapította, hogy kinevezése után két nappal, 2023 márciusában, Greblă a minimálbér 3000 lej alapján állapította meg juttatását, miközben a juttatások felső határa 2080 lej volt.