Olvasom, hogy az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának főbürokratája (head bureaucrat) figyelmeztetett (warned, így, személytelenül, mert talán neki sincs fogalma arról, valójában kikhez intézi a szavait): a Brexitet követően megszűnhet az angol (English), mint az Európai Unió hivatalos nyelve (official language). Mert, ugye, ha nincs Nagy-Britannia (Great Britain), akkor nincs angol nyelv sem. Mondta ezt talán éppen angolul. Meg azt is, hogy hát az angol az EU egyik munkanyelve (working language), és egyáltalán, az uniós tisztviselők (EU civil servants – tükörfordításban civil szolgák, vagyis akik az Unió polgárait szolgálják, jó vicc, mi?) által a legszélesebb körben használt nyelv az EU-ban. Végül beismerte: tulajdonképpen az angol a domináns (dominant) nyelv, na. De hát hiába. Vannak papírok (papers), több megatonnányi papír, a papírokon meg ott állnak a szabályok (regulations), és a szabály az szabály (szabad fordításban, fuck you, people).
Nos (well), megint azzal a korporatista (corporatist), személytelen (impersonal), a mindennapi valóságot (everyday reality) teljes mértékben semmibe vevő viszonyulással (attitude) állunk szemben, amely véleményem szerint a Brexit egyik alapos oka (cause). Mert amint azt már jó páran leírták: tényleg, minek is foglalkozni mindazzal, ami a pontos szabályok szerint remekül működő négyszögletes intézményi kereteken (square institutional frame) kívül van? Azzal a különös, bizarr, ijesztő világgal (strange, bizarre, frightening world) odakint?
De tegyük fel, hogy minden a szabályok szerint alakul. A britek elmennek a pokolba (brits go to hell), és az EU-ban megszűnik az angol mint munka- meg hivatalos nyelv. S akkor mi van? Vagy meredekebben: kit érdekel, azaz who gives a shit? Meg vagyok győződve, hogy minden vállalat, intézmény, közösség, csoport, egyén, aki addig angolul kommunikált (communicated), azután is azt fogja tenni.
És végül egy költői kérdés (rhetorical question): miért van néha az az érzésem, hogy az EU mint olyan, nem más, mint egy színtelen (colourless), szagtalan (odourless), íztelen (tasteless) elméleti konstrukció, amiből nem hogy az élet (life), de annak árnyéka (shadow) is hiányzik?