// 2026. április 6., hétfő // Vilmos, Bíborka

Élőszoborral és élő beszélgetéssel indult a Saul fia kolozsvári diadalútjára

// HIRDETÉS

Oscaros ünneplés próbált meg felszabadítani az alól az érzelmi blokkoltság alól, amit a film sonderkommandósai sikeresen átültettek a mozi közönségére.

Oscarral, pontosabban Oscar megbámulásával indult a Saul fia film gálavetítése a kolozsvári Győzelem moziban. Sokan elsőre azt hittük, csak egy nem túl pontos, de annál nagyobb makettet állítottak a filmvászon elé, de ha néztük pár másodpercig, leesett, hogy ez egy élőszobor. És egyből belénkhasított a kérdés, hogy ezt most minek?? 

Nagyon örülünk, hogy a film Oscar-díjat nyert, de a szinte meztelen élőszoborral túlhangsúlyozott testiség és megjátszottság kifejezetten ízléstelennek tűnt a Saul fia előtt. Mert a film nagyonis élethűen, de nem halálpornóként mutatja meg azt az egyszerre kaotikus és célorientált tevékenységsort, amelynek egyetlen célja a testek gyári felszámolása mindenféle szinten, még nyelvileg is.

 

 

„Oscar” szerencsére nem tért vissza a film után, Molnár Levente színész viszont igen. A filmben Saul barátját alakítja, péntek este pedig úgy válaszolt egy filmkritikus hölgy és a közönség kérdéseire, hogy közben folyamatosan tolmácsolta is magát románról magyarra és fordítva. Miután épp hogy leszállt a Kolozsvári Állami Magyar Színház színpadáról, ahol aznap este három szerepet is alakított az Őfelsége pincére voltam című darabban.

 

Nemcsak ő volt fáradt, az az igazság, hogy a Saul fia a nézőket is rendesen megdolgozta. Ennek tudatában kért bocsánatot a színész az elején: szerinte nem kellene az utolsó (stáblista utáni) filmkocka után egyből felkapcsolni a fényeket a moziban, inkább hagyná a nézőket még egy kicsit egyedül a filmmel.

 

Ő maga „természetes” módon került be a filmbe, fotókat, majd videót küldött magáról a rendezőnek, végül személyesen is találkoztak Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával, illetve az operatőr Erdély Mátyással és a castingrendezővel. A casting egy teljes napi munkát jelentett, amelynek a végén meghívták őt a csapatba. Utána az is motiválta Molnár Leventét, hogy érezte, az alkotók száz százalékosan benne vannak abban, amit csinálnak, munkájával pedig ő is ezt az érzést akarta kelteni bennük.

 

Abraham, akit Molnár Levente alakít, és Saul korábbról ismerték egymást, mint ahonnan a film cselekménye indít, és barátok voltak azelőtt is, hogy ilyen irgalmatlan helyzetekbe kerültek volna, ezen a vonalon dolgoztak a rendezővel – válaszolta a kérdésre, hogy lehetséges volt-e a sonderkommandósok között olyan érzelmi viszony, mint a barátság. Saul barátjának nevezte el a sajtó az általa alakított szerepet, a film viszont úgy mutatja be a megszakítás nélkül dolgozó halálgyárat, mint ami nem hagy helyet (és időt) emberi megnyilvánulásoknak, viszonyoknak. Ráadásul Abraham úgy próbál vigyázni Saulra, hogy nem érti és nem helyesli annak célját, hogy eltemesse a halott fiút.

 

 

Az egyik legnehezebb dolog a teljes forgatás alatt nemcsak Molnár Levente, hanem a teljes szereposztás számára, hogy ne lágyuljon meg a térdük, amikor bemennek és dolgoznak egy ilyen díszletben. Arra kellett vigyázni, mondta, hogy a környezet ne érintse meg és ne lágyítsa el az embert, hogy ne adjon teret azoknak az érzéseknek, amelyek meggátolják a színészi munka elvégzésében. Nem poszttraumatikus élményekből, az előzetesen gyűjtött információkból vagy a sajnálat és önsajnálat keverékéből kellett dolgozni ebben az esetben, magyarázta, mert ezek nem ott és akkor, hanem a holokauszt óta eltelt időben alakultak ki.

 

28 napot forgattak, Budapest mellett, egy használaton kívüli kaszárnyában alakították ki a film díszletét, az egyik auschwitzi gázkamrát és krematóriumot, válaszolta Molnár Levente a technikaibb kérdésekre. Nagyon fontos volt a rendező számára a történelmi hűség a hely topográfiájában is, az irányok kialakításában, ahonnan érkeznek és ahova mennek le vagy fel a színészek.

 

Nem változtatta meg a film, mert a színészet is egy szakma, amit nem a nap 24 órájában gyakorol, és nem is szeretne belebolondulni, másrészt nem a film hívta fel a figyelmét a holokauszt borzalmaira, sokkal inkább a helytörténeti érdeklődése, válaszolta Molnár a kérdésre, hogy milyen hatással volt rá a forgatás. Ez a konkrét munkatapasztalat megerősítette abban a meggyőződésében, hogy jobban kell figyelnünk egymásra a mindennapok kavargásában, és ez talán lefordítható arra, hogy jobb emberré vált, bár ő nem érzi azt, hogy emberként lényegesen megváltozott volna a forgatás hatására, mondta.

 

 

A néző számára is egyértelmű, hogy a forgatáson a kamera gyakorlatilag állandóan belelógott a színészek arcába. Az a követelmény, hogy erről a színész ne vegyen tudomást, segítette-e őt annak az érzelmi blokkoltságnak a megformálásában, amelyben a sonderkommandósok dolgoztak a gázkamrákban és a krematóriumban, és amellyel az őrök előtt is el kellett játszaniuk, hogy ők robotok? 

 

– Nem, válaszolta Molnár Levente az est leghosszabb kérdésére, a kameramozgás sajátossága nem segítette a blokkolást. Alap színészi technika, hogy nem néz a kamerába, ha nem kérik, a blokkoltság viszont az emberből jött. Ahhoz nem kell színésznek lenni, mondta, hogy ez az egész helyzet megüssön, és képtelenné tegyen a működésre, a színésznek viszont ebben a helyzetben is dolgoznia kell. 

 

Mire a kamerák elé kerültek, nagyon mély és alapos felkészítő időszakon voltak túl, és csak kétszer, legtöbb háromszor vették fel a jeleneteket, mivel nem digitális tárhelyre, hanem valódi filmre forgattak, ami plusz feszültség volt, árulta el. 

 

A filmben (legtöbbször homályosan) megjelenő holttesteket nagyon profi táncosok alakították, az esetlegesség, ahogy megjelennek, nagyon alaposan megszervezett munka eredménye. Felvétel előtt mindig alaposan tisztázták úgy a pár, mint a több szereplős jelenetek koreográfiáját, és a Saul hátterében többé vagy kevésbé homályosan látszó cselekvések is mind ott és akkor zajlottak a kamera előtt – mondta Molnár Levente, aki azzal búcsúzott az őt vastapssal ünneplő közönségtől, hogy „Ne feledjünk el vigyázni egymásra”.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Borzalmas baleset történt Kolozs megyében, öten meghaltak – hírek hétfőn
Főtér

Borzalmas baleset történt Kolozs megyében, öten meghaltak – hírek hétfőn

További hírek: a Lia Savonea vezette legfelső bíróság beperelte a kormányt, 2 milliárd lejt követelnek, egy falusi vegyesboltban pedig kábítószert lehetett vásárolni pult alól.

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit
Krónika

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit

Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Főtér

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Mentőhelikopterrel vitték kórházba az idős férfit, miután leesett a kerékpárjáról
Székelyhon

Mentőhelikopterrel vitték kórházba az idős férfit, miután leesett a kerékpárjáról

Leesett a kerékpárról egy idős férfi Bodzafordulón péntek délután, a sérültet a SMURD helikoptere szállította Brassóba a helyi kórházból.

Isten érintésének köszönhetően lehet jó az ember – László Attila főesperes-plébános a húsvét lelkiségéről 1.
Krónika

Isten érintésének köszönhetően lehet jó az ember – László Attila főesperes-plébános a húsvét lelkiségéről 1.

A húsvét manapság sokak számára pusztán kulturális, családi összejövetellé, vakációzássá, hosszú hétvégévé vált, holott a kereszténység legnagyobb ünnepéről van szó, amelynek lényege a szenvedés, a halál és az élet az összefonódása.

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben
Székelyhon

Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszereda főterén – itt követheti élőben

Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS