Márton Evelin nem tartozik egyetlen szekértáborhoz sem, és két rövidpróza-kötet meg két regény után sem érdekli a forma.
Az Álljunk meg egy szóra legutóbbi estje „premier” volt abból a szempontból, hogy Márton Evelin személyében először volt női meghívottja az Erdélyi Magyar Írók Ligája beszélgetéssorozatának. Ez magát a meghívottat nem különösebben érdekli, nőként ugyanolyan jó írni, mint – valószínűleg – férfiként. Az est állandó házigazdája, László Noémi – most először – arra is reflektál, hogy a beszélgetés, hasonlóan a korábbiakhoz, egy puszira nyíló száj „árnyékában” zajlik – értve ez alatt a Bulgakov kávéház irodalmi szalonjának dekorációjául szolgáló fotóművészeti alkotás(oka)t.
Márton Evelin első kötete, a budapesti Pont kiadónál 2008-ban megjelent Bonjour Leibowitz című novelláskönyv, a szerző állítása szerint, eléggé visszhangtalan maradt. A kötetről – amelyet Szonda Szabolcs, az akkori Romániai Magyar Szó Színképek című mellékletének szerkesztője biztatására állított össze a szerző – bő fél évvel annak megjelenése után közölt recenziót Szabó Róbert Csaba, a Látó szerkesztője. A kolozsvári születésű és évekig Bukarestben élő írónő – aki „civilben” rádiós szerkesztő – így került kapcsolatba a vásárhelyi Látó-körrel, aztán a csíkszeredai Bookart kiadóval, amelynek azóta is hűséges háziszerzője.

László Noémi és Márton Evelin a puszi alatt (fotók: Szabó Tünde)
Az is kiderült, hogy Márton Evelin nem szeret merev műfaji formákban gondolkozni – erre utal a Novellák és más szövegek alcím is. A könyvek között egyébként meglehetősen nagy tematikai átjárások vannak: a Papírszív című utópikus/disztópikus regény például a Macskaméz novellás(és egyéb szöveges)kötet egyik történetszálából indul ki, annak a „kifejtése”. Az írónő úgy véli, lényegében bármilyen történetből lehet regényt írni, és bár az irodalmi alkotás természetesen fikció, műveinek megvannak a „fogódzói” az irodalmon kívüli világban.
Márton Evelin (láz)álomszerű történeteinek egyik legszembetűnőbb sajátossága a különös csengésű neveket viselő szereplők kavalkádja (Anwar, Kajgal, Milen, Filemon, csak hogy a Szalamandrák éjszakái című legutóbbi regényét említsük), akik hasonlóan multikulturális világokat népesítenek be, nem ritkán egzotikus helyszíneken, az óceáni szigetvilágtól Latin-Amerikán át Afrikáig. Ő viszont – ellentétben Rejtő Jenővel, aki úgy írt Afrikáról, hogy nem járt ott – szereti olyan helyekre kalauzolni az olvasóit, amelyeket már „felfedezett” (kivételek persze vannak, például Dél-Amerika).
Ezért talán nem annyira meglepő, hogy Márton Evelin nem kedveli túlságosan a határokat, legyen szó politikai, kulturális vagy szexuális értelemben vett korlátokról. Írásaiban az etnokulturális sokszínűség mellett a szerelmi viszonyok (szinte) összes variációival találkozunk, a lehető legtermészetesebb módon, tabuk nélkül.
A határok és az identitás témájánál maradva: Márton Evelin, bevallása szerint, nem elkötelezettje irodalmi vagy politikai szekértáboroknak, az E-MIL-nek is csak kitartó unszolásra lett tagja, mert „mégiscsak jó, ha tartozik valahová az ember”. Afrika és Utópia között félúton.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A rendszer rossz, ez tény. De nem lehet mindent a rendszerre kenni. Talán a sofőrök egyéni hozzáállásával is baj van, méghozzá nem is kicsi.
Az iráni háború által okozott üzemanyagársokk új lendületet adhat az elektromos autók piacának, de nem mindenhol ugyanúgy, valódi mentalitásváltást pedig valószínűleg csak egy hosszasan elhúzódó olajválság idézhet elő.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Megtalálták, de sajnos már nem volt életben a Gyergyóalfaluból eltűnt 63 éves férfi – közölték Gyergyóalfalu község Facebook-oldalán a hétfői nagyszabású keresőakciót követően.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
Megnéztük a Tankcsapdát a kolozsvári Euphoria Music Hallban, és elgondolkoztunk, honnan ennyi nosztalgia.
Megnéztük a Tankcsapdát a kolozsvári Euphoria Music Hallban, és elgondolkoztunk, honnan ennyi nosztalgia.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Egy olyan nőjogi konferencia kerekasztal-beszélgetésén vettünk részt, ahol a bántalmazás témáját konkrét jogi lépések és beavatkozási lehetőségek ismertetésével járták körül.
Egy olyan nőjogi konferencia kerekasztal-beszélgetésén vettünk részt, ahol a bántalmazás témáját konkrét jogi lépések és beavatkozási lehetőségek ismertetésével járták körül.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az akadémiai falakon túli kitekintésre készülő kolozsvári társadalomtudományi folyóirat bemutatóján jártunk.
Az akadémiai falakon túli kitekintésre készülő kolozsvári társadalomtudományi folyóirat bemutatóján jártunk.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Plaha című tíz részes tévésorozat a szó metaforikus értelmében hidegre teszi közönségét. Pontosan úgy, ahogy a moldovai (vagy román, emlékezzünk csak Sorin Ovidiu Vîntura és társaira) maffiaállam konkrétan hidegre tette az ország népét.
A Plaha című tíz részes tévésorozat a szó metaforikus értelmében hidegre teszi közönségét. Pontosan úgy, ahogy a moldovai (vagy román, emlékezzünk csak Sorin Ovidiu Vîntura és társaira) maffiaállam konkrétan hidegre tette az ország népét.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.