// 2024. november 30., szombat // András, Andor
irodalom

Regényes utazások Afrikától Utópiáig

// HIRDETÉS

Márton Evelin nem tartozik egyetlen szekértáborhoz sem, és két rövidpróza-kötet meg két regény után sem érdekli a forma.

Az Álljunk meg egy szóra legutóbbi estje „premier” volt abból a szempontból, hogy Márton Evelin személyében először volt női meghívottja az Erdélyi Magyar Írók Ligája beszélgetéssorozatának. Ez magát a meghívottat nem különösebben érdekli, nőként ugyanolyan jó írni, mint – valószínűleg – férfiként. Az est állandó házigazdája, László Noémi – most először – arra is reflektál, hogy a beszélgetés, hasonlóan a korábbiakhoz, egy puszira nyíló száj „árnyékában” zajlik – értve ez alatt a Bulgakov kávéház irodalmi szalonjának dekorációjául szolgáló fotóművészeti alkotás(oka)t.

Márton Evelin első kötete, a budapesti Pont kiadónál 2008-ban megjelent Bonjour Leibowitz című novelláskönyv, a szerző állítása szerint, eléggé visszhangtalan maradt. A kötetről – amelyet Szonda Szabolcs, az akkori Romániai Magyar Szó Színképek című mellékletének szerkesztője biztatására állított össze a szerző – bő fél évvel annak megjelenése után közölt recenziót Szabó Róbert Csaba, a Látó szerkesztője. A kolozsvári születésű és évekig Bukarestben élő írónő – aki „civilben” rádiós szerkesztő – így került kapcsolatba a vásárhelyi Látó-körrel, aztán a csíkszeredai Bookart kiadóval, amelynek azóta is hűséges háziszerzője.

László Noémi és Márton Evelin a puszi alatt (fotók: Szabó Tünde)

Az is kiderült, hogy Márton Evelin nem szeret merev műfaji formákban gondolkozni – erre utal a Novellák és más szövegek alcím is. A könyvek között egyébként meglehetősen nagy tematikai átjárások vannak: a Papírszív című utópikus/disztópikus regény például a Macskaméz novellás(és egyéb szöveges)kötet egyik történetszálából indul ki, annak a „kifejtése”. Az írónő úgy véli, lényegében bármilyen történetből lehet regényt írni, és bár az irodalmi alkotás természetesen fikció, műveinek megvannak a „fogódzói” az irodalmon kívüli világban.

Márton Evelin (láz)álomszerű történeteinek egyik legszembetűnőbb sajátossága a különös csengésű neveket viselő szereplők kavalkádja (Anwar, Kajgal, Milen, Filemon, csak hogy a Szalamandrák éjszakái című legutóbbi regényét említsük), akik hasonlóan multikulturális világokat népesítenek be, nem ritkán egzotikus helyszíneken, az óceáni szigetvilágtól Latin-Amerikán át Afrikáig. Ő viszont – ellentétben Rejtő Jenővel, aki úgy írt Afrikáról, hogy nem járt ott – szereti olyan helyekre kalauzolni az olvasóit, amelyeket már „felfedezett” (kivételek persze vannak, például Dél-Amerika).

Ezért talán nem annyira meglepő, hogy Márton Evelin nem kedveli túlságosan a határokat, legyen szó politikai, kulturális vagy szexuális értelemben vett korlátokról. Írásaiban az etnokulturális sokszínűség mellett a szerelmi viszonyok (szinte) összes variációival találkozunk, a lehető legtermészetesebb módon, tabuk nélkül.

A határok és az identitás témájánál maradva: Márton Evelin, bevallása szerint, nem elkötelezettje irodalmi vagy politikai szekértáboroknak, az E-MIL-nek is csak kitartó unszolásra lett tagja, mert „mégiscsak jó, ha tartozik valahová az ember”. Afrika és Utópia között félúton.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)
Krónika

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)

Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!
Krónika

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!

JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak
Székelyhon

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak

1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS