Az RMDSZ-szel közösen alapítana választási pártot az EMNP

Az RMDSZ és az EMNP karácsony előtti óvatos közeledése után hamarosan újabb találkozó esedékes Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt között. A kisebbik párt erre az alkalomra egy háromoldalas együttműködési keretmegállapodást állított össze, mely alaposan megreformálná az erdélyi magyar politikacsinálást. A javaslatcsomag tartalmát Szilágyi kolozsvári évindító sajtótájékoztatóján ismertette, de csak nagyvonalakban, hiszen – mint mondta – nem akarja, hogy Kelemen Hunor ismét azzal vádolja, hogy a sajtón keresztül üzen. A keretmegállapodásban a szerződő fél egyrészt – értelemszerűen – az EMNP, másrészt az RMDSZ&MPP. A két párt ugyanis Szilágyi szerint „egy test egy lélek”, az MPP gyakorlatilag megszűnt létezni az RMDSZ-szel való lepaktálása óta.

Az EMNP munkaanyagában a következőket javasolja:

• Az erdélyi magyar érdekvédelmi szervezetek hangolják össze autonómia-koncepcióikat. Kiindulópont legyen a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútuma.
• Legyen közös cél az erdélyi magyarság minél szélesebb körű mozgósítása, a politika iránti közöny leküzdése.
• A korrupcióval vagy összeférhetetlenséggel vádolt választott vagy megbízott politikusok ne vállalhassanak köztisztséget.
• Az érdekvédelmi szervezetek hozzanak létre közös jogsegélyező intézményt.
• Az állam által a kisebbségi szervezeteknek kiutalt összeg (idén közel 5 millió euró) menedzselését egy önálló jogi személy végezze. A sajtó támogatásáról a szakma, és ne a politikum döntsön.
• Az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásáért közös erővel lépjenek fel a szervezetek.
• Erdély gazdaságának felemelését a Mikó Imre Tervben foglalt elképzelések mentén valósítsák meg a pártok.

A 2016-os önkormányzati választásokra Szilágyi

egy választási párt létrehozását javasolja

azokon a településeken, ahol a magyarság megosztottsága a képviseletet veszélyeztetné(a szórványtelepüléseken, Közép-Erdélyben, a Bánságban, illetve Partium egyes településein). Azokon a településeken, ahol a magyarság többséget alkot, a pártok versenyezhetnének a tisztségekért.

A parlamenti választásokon az Erdélyi Magyar Szövetség (ez lehetne a párt neve) előnye, hogy nem számítana koalíciónak, így nem érvényes rá 6,5 százalékos választási küszöb. Az EMNP elnöke hangsúlyozta: az összefogás mozgósítaná az RMDSZ és az EMNP szavazóit, de azokat is, akik egyébként nem szavaznának. Példaként a 2009-es európai parlamenti választást hozta fel, amikor az összefogás révén kis híján négy EP-képviselőt sikerült Brüsszelbe juttatni, míg 2014-ben, amikor nem volt összefogás, csupán kettőt. Az Erdélyi Magyar Szövetség Szilágyi elképzelései szerint csak választások előtt működne, nem lenne külön logója, hanem az összes erdélyi magyar párt logóját összesítené. A párttal tisztséghez jutott képviselők külön frakciókat alkothatnak a helyhatósági és törvényhozói testületekben.

Az újságírók felvetették, hogy az érvényes törvények szerint egy politikus nem lehet egy időben a saját pártjának és a létrehozandó választási pártnak is a tagja, és ha kilép abból a pártból, amelynek színében önkormányzati tisztséget nyert, elveszíti a mandátumát. Ez megnehezíti az EMNP által felvázolt elképzelések megvalósulását. Szilágyi ezzel kapcsolatosan kifejtette: ha van politikai akarat, megoldást lehet találni az összefogás technikai problémáira.

A marosvásárhelyi előválasztással kapcsolatosan az EMNP elnöke elmondta: továbbra is azt szeretnék, hogy paritásos alapon, közös koalíciós listán induljanak a pártok. Mint ismeretes, az RMDSZ decemberben azt kérte az EMNP-től, hogy a közös lista fejében ne induljon az őszi parlamenti választásokon. Szilágyi szerint akkor nőnek meg a magyarok sikeres választási szereplésének az esélyei, ha a magyar pártok összeadják az erőiket, nem pedig kiszorítják egymást.

Hogy valóban így lesz-e, az RMDSZ-en múlik. A magasan feldobott labda jelenleg Kelemen Hunor térfelén pattog.