// 2024. november 25., hétfő // Katalin
EMNP

Az RMDSZ-szel közösen alapítana választási pártot az EMNP

// HIRDETÉS

Szilágyi szerint az összefogás mozgósítaná az RMDSZ és az EMNP szavazóit, de azokat is, akik egyébként nem szavaznának.

Az RMDSZ és az EMNP karácsony előtti óvatos közeledése után hamarosan újabb találkozó esedékes Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt között. A kisebbik párt erre az alkalomra egy háromoldalas együttműködési keretmegállapodást állított össze, mely alaposan megreformálná az erdélyi magyar politikacsinálást. A javaslatcsomag tartalmát Szilágyi kolozsvári évindító sajtótájékoztatóján ismertette, de csak nagyvonalakban, hiszen – mint mondta – nem akarja, hogy Kelemen Hunor ismét azzal vádolja, hogy a sajtón keresztül üzen. A keretmegállapodásban a szerződő fél egyrészt – értelemszerűen – az EMNP, másrészt az RMDSZ&MPP. A két párt ugyanis Szilágyi szerint „egy test egy lélek”, az MPP gyakorlatilag megszűnt létezni az RMDSZ-szel való lepaktálása óta.

Az EMNP munkaanyagában a következőket javasolja:

  • Az erdélyi magyar érdekvédelmi szervezetek hangolják össze autonómia-koncepcióikat. Kiindulópont legyen a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútuma.
  • Legyen közös cél az erdélyi magyarság minél szélesebb körű mozgósítása, a politika iránti közöny leküzdése.
  • A korrupcióval vagy összeférhetetlenséggel vádolt választott vagy megbízott politikusok ne vállalhassanak köztisztséget.
  • Az érdekvédelmi szervezetek hozzanak létre közös jogsegélyező intézményt.
  • Az állam által a kisebbségi szervezeteknek kiutalt összeg (idén közel 5 millió euró) menedzselését egy önálló jogi személy végezze. A sajtó támogatásáról a szakma, és ne a politikum döntsön.
  • Az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásáért közös erővel lépjenek fel a szervezetek.
  • Erdély gazdaságának felemelését a Mikó Imre Tervben foglalt elképzelések mentén valósítsák meg a pártok.

A 2016-os önkormányzati választásokra Szilágyi

egy választási párt létrehozását javasolja

azokon a településeken, ahol a magyarság megosztottsága a képviseletet veszélyeztetné(a szórványtelepüléseken, Közép-Erdélyben, a Bánságban, illetve Partium egyes településein). Azokon a településeken, ahol a magyarság többséget alkot, a pártok versenyezhetnének a tisztségekért.

A parlamenti választásokon az Erdélyi Magyar Szövetség (ez lehetne a párt neve) előnye, hogy nem számítana koalíciónak, így nem érvényes rá 6,5 százalékos választási küszöb. Az EMNP elnöke hangsúlyozta: az összefogás mozgósítaná az RMDSZ és az EMNP szavazóit, de azokat is, akik egyébként nem szavaznának. Példaként a 2009-es európai parlamenti választást hozta fel, amikor az összefogás révén kis híján négy EP-képviselőt sikerült Brüsszelbe juttatni, míg 2014-ben, amikor nem volt összefogás, csupán kettőt. Az Erdélyi Magyar Szövetség Szilágyi elképzelései szerint csak választások előtt működne, nem lenne külön logója, hanem az összes erdélyi magyar párt logóját összesítené. A párttal tisztséghez jutott képviselők külön frakciókat alkothatnak a helyhatósági és törvényhozói testületekben.

Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke máris közleményben reagált Szilágyi elképzeléseire. Szerinte a sajtón keresztül való üzenés azt igazolja, hogy számára az egész téma csak egy médiabalett, amelyből megpróbál pozitívan kijönni. Az RMDSZ nem pártként jött létre, hiszen 1989-ben felismerték, hogy erős társadalomszervezési tevékenységre van szükség. Kovács szerint ez az elmúlt 25 évben meghozta gyümölcseit. Arra az érvre, hogy a választási párt azokat a magyar szavazókat is mozgósítaná, akiket sem az RMDSZ, sem az EMNP nem tud megszólítani, Kovács Péter elmondta: korábban a néppárt azt állította, hogy a verseny mozgósít, most meg azt, hogy az összefogás. „El kellene dönteni, hogy ebben a médiabalettben melyik az az üzenet, amelyet végig tudnak vinni” – fogalmazott. 

Az újságírók felvetették, hogy az érvényes törvények szerint egy politikus nem lehet egy időben a saját pártjának és a létrehozandó választási pártnak is a tagja, és ha kilép abból a pártból, amelynek színében önkormányzati tisztséget nyert, elveszíti a mandátumát. Ez megnehezíti az EMNP által felvázolt elképzelések megvalósulását. Szilágyi ezzel kapcsolatosan kifejtette: ha van politikai akarat, megoldást lehet találni az összefogás technikai problémáira.

A marosvásárhelyi előválasztással kapcsolatosan az EMNP elnöke elmondta: továbbra is azt szeretnék, hogy paritásos alapon, közös koalíciós listán induljanak a pártok. Mint ismeretes, az RMDSZ decemberben azt kérte az EMNP-től, hogy a közös lista fejében ne induljon az őszi parlamenti választásokon. Szilágyi szerint akkor nőnek meg a magyarok sikeres választási szereplésének az esélyei, ha a magyar pártok összeadják az erőiket, nem pedig kiszorítják egymást.

Hogy valóban így lesz-e, az RMDSZ-en múlik. A magasan feldobott labda jelenleg Kelemen Hunor térfelén pattog. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS