// 2026. április 10., péntek // Zsolt

Ezért fertőzték meg a kórházak az égési sérülteket

// HIRDETÉS

A kórházaknak csak a felében tudták elkülöníteni a Colectiv-tűz sérültjeit, sok helyen hiányzott a szakszemélyzet.

Utánanézett az egészségügyi minisztérium, hogy a Colectiv-tűz sérültjeit kezelő kórházak az összeesküvés-elméleteken kívül még minek a táptalajai: természetesen a kórházon belüli fertőzéseknek. Ezt vizsgálta az országos és a bukaresti közegészségügyi hatóság, a közös jelentésből a minisztérium hétfőn vonta le a következtetéseket.

Azt a 11 kórházat vizsgálták, amelybe sérülteket szállítottak az október 30-i diszkótűz után. Az égési sérültek jóval gyakrabban és könnyebben kapják el a kórházon belüli fertőzéseket amiatt, hogy az elsődleges külső védelmet jelentő bőr nagy felületeken sérül, illetve semmisül meg, az ilyen betegeken pedig az orvosok nagyszámú kézi beavatkozást hajtanak végre. A Colectiv-tűz áldozatainak zöme viszont nem ilyen fertőzések miatt hunyt el, állapítja meg a jelentés, hanem amiatt, hogy a tűzben súlyosan roncsolódott a tüdejük.

 

A vizsgálódó hatóságok arra jutottak, hogy az összes kórház betartotta a tisztaságra, fertőtlenítésre és hulladékkezelésre vonatkozó szabályokat, és biztosította az ehhez szükséges és elégséges fertőtlenítő szereket. Nem találtak olyan esetet, amelyben az orvosi személyzet ne látta volna el maradéktalanul a feladatát, sőt az erőfeszítéseiknek köszönhetően a kórházi kezelés sikeres volt a sérültek többségénél.

 

A kórházon belüli fertőzések nagyon alacsony szintjét jelentették novemberben, előfordulási arányuk 0-0,8 százalék közötti, egyedül a Égési Sérültek kórházából jelentettek magasabb, 2,8 százalékos arányt.

 

A 11 kórház közül 

  • hatban tudták elkülöníteni a Colectiv-tűz sérültjeit az intenzív osztályokon, de még ezek közül sem mindegyikben oldották meg azt, hogy ugyanabba a betegszobába csak az ugyanazzal a baktériummal fertőzött betegeket helyezzék el;
  • hétben tudtak kifejezetten az égési sérülésekre szakosodott orvosi és kisegítő személyzetet biztosítani, de ezekben sem külön személyzetet a betegek különböző csoportjaihoz, akiket más-más fertőző baktérium támadt meg; 
  • nyolcban van állandó, 24 órán át üzemelő mikrobiológiai labor, amely lehető teszi a fertőzés azonosítását, a többi kórház kiszervezte ezt a szolgáltatást.

 

A laborok hiányos felszereltsége, illetve kiszervezése azzal jár, hogy nem mindegyik kórház tudja saját maga 

  • ellenőrizni ezeknek a fertőző organizmusoknak a terjedését, 
  • diagnosztizálni a fertőzéseket,
  • megállapítani a fő fertőzésveszélyt jelentő mikroorganizmusok megtelepedését,
  • figyelemmel követni az antibiotikumos kezeléseket és a kialakuló rezisztenciát a különböző antibiotikumokra.

 

A rezisztencia meghatározásának és értelmezésének módszerei nem egyformák a kórházakban, van ahol nem frissítették ezeket – áll a jelentésben. Nem zajlik egységesített szabályok, eljárások szerint néhány kritikus tevékenység sem: a betegek elkülönítése, kockázati zónától függő tiszítása / fertőtlenítése.

 

Bár nagyon sok az előírás és az eljárásokra vonatkozó szabály, ezeket néhol nem ismerik, vagy nem tartják be, a személyzet ritkán alkalmazkodik ezekhez. A jelentés szerint ezért alapos képzésre van szükség egyrészt az illető egészségügyi egység szakprofiljának, másrészt az adott pillanatban felmerülő fő problémáknak megfelelően, mint amilyenek most az antiobiotikumos kezelés és a rezisztencia kialakulása, az antibiotikum-fogyasztás, a kórházon belüli fertőzések valós számának a megállapítása.

 

A kórházakból hiányzik

vagy nincs elég orvosi személyzet a kórházon belüli fertőzések ellenőrzésére és megelőzésére (orvos-mikrobiológus, járványügyi orvos, infektológus), és nagyon hiányzik a szakképzett ápolószemélyzet, ami tovább növeli a fertőzéskockázatot.

 

A hiányosságok nem máról holnapra alakultak ki, különböző okaik vannak, de legfontosabb az a korlát, amit maguk a kórházépületek jelentenek az egészségügyi egységek működésének megszervezésében, illetve a szakképzett személyzet hiánya – áll a minisztérium közleményében. Ezért a tárcavezető országos akcióterv kidolgozását rendelte el rövid-, közép- és hosszú távú célokkal.

 

Rövidtávú cél egy olyan csoport létrehozása, amely megfigyeli és értékeli a kórházon belüli fertőzések ellenőrzésére és megelőzésére irányuló tevékenységet. Bátorítani akarják a kórházon belüli fertőzések eseteinek korrekt és gyors jelentését.

 

Középtávon a minisztérium újra bevezetné az orvos-mikrobiológus szakképzést, ösztönözné infektológusok, járványügyi szakemberek szerződtetését a sürgősségi osztályokra, illetve ilyen szakorvosokból álló csapatokat hozna létre.

 

Hosszú távon pedig korlátozná az antibiotikum-fogyasztást, és országos stratégiákat dolgozna ki és ültetne gyakorlatba a kórházon belüli fertőzések ellenőrzésére.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix
Főtér

Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix

Fatolvajok vertek meg két erdészt, testkamerákat sürget a környezetvédelmi miniszter. Meleg lesz a hétvégén, de készüljünk fel az újabb hűvös időre a jövő hét közepétől.

Orbán Viktor a külhoni magyaroknak: egyetlen szavazaton múlhat, merre fordul Magyarország
Krónika

Orbán Viktor a külhoni magyaroknak: egyetlen szavazaton múlhat, merre fordul Magyarország

Szavazásra buzdította a határon túli magyar állampolgárokat Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán az elmúlt 16 év közös eredményeinek megvédésére kérte a levélben szavazó külhoni magyarokat.

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Főtér

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát

Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön
Székelyhon

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről
Krónika

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről

Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását
Székelyhon

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Rendszerszintű hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy elkeseredett hozzátartozó egy közösségi médiás bejegyzésében. A panasz nem a főorvos szakmai hozzáértését, hanem az empátia hiányát és a nem megfelelő tájékoztatást sérelmezi. Reagált a kórház.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS