// 2026. június 13., szombat // Antal, Anett

Ezért fertőzték meg a kórházak az égési sérülteket

// HIRDETÉS

A kórházaknak csak a felében tudták elkülöníteni a Colectiv-tűz sérültjeit, sok helyen hiányzott a szakszemélyzet.

Utánanézett az egészségügyi minisztérium, hogy a Colectiv-tűz sérültjeit kezelő kórházak az összeesküvés-elméleteken kívül még minek a táptalajai: természetesen a kórházon belüli fertőzéseknek. Ezt vizsgálta az országos és a bukaresti közegészségügyi hatóság, a közös jelentésből a minisztérium hétfőn vonta le a következtetéseket.

Azt a 11 kórházat vizsgálták, amelybe sérülteket szállítottak az október 30-i diszkótűz után. Az égési sérültek jóval gyakrabban és könnyebben kapják el a kórházon belüli fertőzéseket amiatt, hogy az elsődleges külső védelmet jelentő bőr nagy felületeken sérül, illetve semmisül meg, az ilyen betegeken pedig az orvosok nagyszámú kézi beavatkozást hajtanak végre. A Colectiv-tűz áldozatainak zöme viszont nem ilyen fertőzések miatt hunyt el, állapítja meg a jelentés, hanem amiatt, hogy a tűzben súlyosan roncsolódott a tüdejük.

 

A vizsgálódó hatóságok arra jutottak, hogy az összes kórház betartotta a tisztaságra, fertőtlenítésre és hulladékkezelésre vonatkozó szabályokat, és biztosította az ehhez szükséges és elégséges fertőtlenítő szereket. Nem találtak olyan esetet, amelyben az orvosi személyzet ne látta volna el maradéktalanul a feladatát, sőt az erőfeszítéseiknek köszönhetően a kórházi kezelés sikeres volt a sérültek többségénél.

 

A kórházon belüli fertőzések nagyon alacsony szintjét jelentették novemberben, előfordulási arányuk 0-0,8 százalék közötti, egyedül a Égési Sérültek kórházából jelentettek magasabb, 2,8 százalékos arányt.

 

A 11 kórház közül 

  • hatban tudták elkülöníteni a Colectiv-tűz sérültjeit az intenzív osztályokon, de még ezek közül sem mindegyikben oldották meg azt, hogy ugyanabba a betegszobába csak az ugyanazzal a baktériummal fertőzött betegeket helyezzék el;
  • hétben tudtak kifejezetten az égési sérülésekre szakosodott orvosi és kisegítő személyzetet biztosítani, de ezekben sem külön személyzetet a betegek különböző csoportjaihoz, akiket más-más fertőző baktérium támadt meg; 
  • nyolcban van állandó, 24 órán át üzemelő mikrobiológiai labor, amely lehető teszi a fertőzés azonosítását, a többi kórház kiszervezte ezt a szolgáltatást.

 

A laborok hiányos felszereltsége, illetve kiszervezése azzal jár, hogy nem mindegyik kórház tudja saját maga 

  • ellenőrizni ezeknek a fertőző organizmusoknak a terjedését, 
  • diagnosztizálni a fertőzéseket,
  • megállapítani a fő fertőzésveszélyt jelentő mikroorganizmusok megtelepedését,
  • figyelemmel követni az antibiotikumos kezeléseket és a kialakuló rezisztenciát a különböző antibiotikumokra.

 

A rezisztencia meghatározásának és értelmezésének módszerei nem egyformák a kórházakban, van ahol nem frissítették ezeket – áll a jelentésben. Nem zajlik egységesített szabályok, eljárások szerint néhány kritikus tevékenység sem: a betegek elkülönítése, kockázati zónától függő tiszítása / fertőtlenítése.

 

Bár nagyon sok az előírás és az eljárásokra vonatkozó szabály, ezeket néhol nem ismerik, vagy nem tartják be, a személyzet ritkán alkalmazkodik ezekhez. A jelentés szerint ezért alapos képzésre van szükség egyrészt az illető egészségügyi egység szakprofiljának, másrészt az adott pillanatban felmerülő fő problémáknak megfelelően, mint amilyenek most az antiobiotikumos kezelés és a rezisztencia kialakulása, az antibiotikum-fogyasztás, a kórházon belüli fertőzések valós számának a megállapítása.

 

A kórházakból hiányzik

vagy nincs elég orvosi személyzet a kórházon belüli fertőzések ellenőrzésére és megelőzésére (orvos-mikrobiológus, járványügyi orvos, infektológus), és nagyon hiányzik a szakképzett ápolószemélyzet, ami tovább növeli a fertőzéskockázatot.

 

A hiányosságok nem máról holnapra alakultak ki, különböző okaik vannak, de legfontosabb az a korlát, amit maguk a kórházépületek jelentenek az egészségügyi egységek működésének megszervezésében, illetve a szakképzett személyzet hiánya – áll a minisztérium közleményében. Ezért a tárcavezető országos akcióterv kidolgozását rendelte el rövid-, közép- és hosszú távú célokkal.

 

Rövidtávú cél egy olyan csoport létrehozása, amely megfigyeli és értékeli a kórházon belüli fertőzések ellenőrzésére és megelőzésére irányuló tevékenységet. Bátorítani akarják a kórházon belüli fertőzések eseteinek korrekt és gyors jelentését.

 

Középtávon a minisztérium újra bevezetné az orvos-mikrobiológus szakképzést, ösztönözné infektológusok, járványügyi szakemberek szerződtetését a sürgősségi osztályokra, illetve ilyen szakorvosokból álló csapatokat hozna létre.

 

Hosszú távon pedig korlátozná az antibiotikum-fogyasztást, és országos stratégiákat dolgozna ki és ültetne gyakorlatba a kórházon belüli fertőzések ellenőrzésére.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

Premontrei botrány: senki ne az áldozatot hibáztassa, még az RMDSZ se!
Krónika

Premontrei botrány: senki ne az áldozatot hibáztassa, még az RMDSZ se!

Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo
Főtér

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén
Székelyhon

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén

Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.

Magyar kötődés nélkül jutottak állampolgársághoz külföldiek százai?
Krónika

Magyar kötődés nélkül jutottak állampolgársághoz külföldiek százai?

Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.

A házban lőtték ki az anyamedvét, bocsait Hargita megyébe hoznák – videóval
Székelyhon

A házban lőtték ki az anyamedvét, bocsait Hargita megyébe hoznák – videóval

Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS