// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

Ezért fertőzték meg a kórházak az égési sérülteket

// HIRDETÉS

A kórházaknak csak a felében tudták elkülöníteni a Colectiv-tűz sérültjeit, sok helyen hiányzott a szakszemélyzet.

Utánanézett az egészségügyi minisztérium, hogy a Colectiv-tűz sérültjeit kezelő kórházak az összeesküvés-elméleteken kívül még minek a táptalajai: természetesen a kórházon belüli fertőzéseknek. Ezt vizsgálta az országos és a bukaresti közegészségügyi hatóság, a közös jelentésből a minisztérium hétfőn vonta le a következtetéseket.

Azt a 11 kórházat vizsgálták, amelybe sérülteket szállítottak az október 30-i diszkótűz után. Az égési sérültek jóval gyakrabban és könnyebben kapják el a kórházon belüli fertőzéseket amiatt, hogy az elsődleges külső védelmet jelentő bőr nagy felületeken sérül, illetve semmisül meg, az ilyen betegeken pedig az orvosok nagyszámú kézi beavatkozást hajtanak végre. A Colectiv-tűz áldozatainak zöme viszont nem ilyen fertőzések miatt hunyt el, állapítja meg a jelentés, hanem amiatt, hogy a tűzben súlyosan roncsolódott a tüdejük.

 

A vizsgálódó hatóságok arra jutottak, hogy az összes kórház betartotta a tisztaságra, fertőtlenítésre és hulladékkezelésre vonatkozó szabályokat, és biztosította az ehhez szükséges és elégséges fertőtlenítő szereket. Nem találtak olyan esetet, amelyben az orvosi személyzet ne látta volna el maradéktalanul a feladatát, sőt az erőfeszítéseiknek köszönhetően a kórházi kezelés sikeres volt a sérültek többségénél.

 

A kórházon belüli fertőzések nagyon alacsony szintjét jelentették novemberben, előfordulási arányuk 0-0,8 százalék közötti, egyedül a Égési Sérültek kórházából jelentettek magasabb, 2,8 százalékos arányt.

 

A 11 kórház közül 

  • hatban tudták elkülöníteni a Colectiv-tűz sérültjeit az intenzív osztályokon, de még ezek közül sem mindegyikben oldották meg azt, hogy ugyanabba a betegszobába csak az ugyanazzal a baktériummal fertőzött betegeket helyezzék el;
  • hétben tudtak kifejezetten az égési sérülésekre szakosodott orvosi és kisegítő személyzetet biztosítani, de ezekben sem külön személyzetet a betegek különböző csoportjaihoz, akiket más-más fertőző baktérium támadt meg; 
  • nyolcban van állandó, 24 órán át üzemelő mikrobiológiai labor, amely lehető teszi a fertőzés azonosítását, a többi kórház kiszervezte ezt a szolgáltatást.

 

A laborok hiányos felszereltsége, illetve kiszervezése azzal jár, hogy nem mindegyik kórház tudja saját maga 

  • ellenőrizni ezeknek a fertőző organizmusoknak a terjedését, 
  • diagnosztizálni a fertőzéseket,
  • megállapítani a fő fertőzésveszélyt jelentő mikroorganizmusok megtelepedését,
  • figyelemmel követni az antibiotikumos kezeléseket és a kialakuló rezisztenciát a különböző antibiotikumokra.

 

A rezisztencia meghatározásának és értelmezésének módszerei nem egyformák a kórházakban, van ahol nem frissítették ezeket – áll a jelentésben. Nem zajlik egységesített szabályok, eljárások szerint néhány kritikus tevékenység sem: a betegek elkülönítése, kockázati zónától függő tiszítása / fertőtlenítése.

 

Bár nagyon sok az előírás és az eljárásokra vonatkozó szabály, ezeket néhol nem ismerik, vagy nem tartják be, a személyzet ritkán alkalmazkodik ezekhez. A jelentés szerint ezért alapos képzésre van szükség egyrészt az illető egészségügyi egység szakprofiljának, másrészt az adott pillanatban felmerülő fő problémáknak megfelelően, mint amilyenek most az antiobiotikumos kezelés és a rezisztencia kialakulása, az antibiotikum-fogyasztás, a kórházon belüli fertőzések valós számának a megállapítása.

 

A kórházakból hiányzik

vagy nincs elég orvosi személyzet a kórházon belüli fertőzések ellenőrzésére és megelőzésére (orvos-mikrobiológus, járványügyi orvos, infektológus), és nagyon hiányzik a szakképzett ápolószemélyzet, ami tovább növeli a fertőzéskockázatot.

 

A hiányosságok nem máról holnapra alakultak ki, különböző okaik vannak, de legfontosabb az a korlát, amit maguk a kórházépületek jelentenek az egészségügyi egységek működésének megszervezésében, illetve a szakképzett személyzet hiánya – áll a minisztérium közleményében. Ezért a tárcavezető országos akcióterv kidolgozását rendelte el rövid-, közép- és hosszú távú célokkal.

 

Rövidtávú cél egy olyan csoport létrehozása, amely megfigyeli és értékeli a kórházon belüli fertőzések ellenőrzésére és megelőzésére irányuló tevékenységet. Bátorítani akarják a kórházon belüli fertőzések eseteinek korrekt és gyors jelentését.

 

Középtávon a minisztérium újra bevezetné az orvos-mikrobiológus szakképzést, ösztönözné infektológusok, járványügyi szakemberek szerződtetését a sürgősségi osztályokra, illetve ilyen szakorvosokból álló csapatokat hozna létre.

 

Hosszú távon pedig korlátozná az antibiotikum-fogyasztást, és országos stratégiákat dolgozna ki és ültetne gyakorlatba a kórházon belüli fertőzések ellenőrzésére.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak
Krónika

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak

Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS