// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Nem olyan fekete az élelmiszeripar, amilyenre festik

// HIRDETÉS

Az E-számok iránti fóbia és egészségőrület vegyész szemmel tekintve.

Az internetnek „hála” nehéz dolga van manapság annak, aki az egészséges életmódról szeretne tájékozódni, sok ugyanis az egymásnak ellentmondó információ a helyes táplálkozásról, a feldolgozott élelmiszerekről, a rákkeltő adalékanyagokról, és jóformán az egészséggel kapcsolatos mindenik kérdésről. Időnként felbukkan egy slágertermék, amely ellen/mellett érvelnek a világháló névtelen „szakértői”, de könnyen meglehet, hogy egy héttel később éppen az ellenkezőjét fogják állítani ugyanarról a produktumról. A téma mindenkit érint, aki ember és táplálkozik, így mindenkinek véleménye is van a kérdésről.

Mindezek jegyében, amikor a Téli Fesztivál programjában felfedeztük, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kémia és Vegyészmérnöki Intézete ebben a témában hirdet meg kerekasztal-beszélgetést, akkor azt gondoltuk: végre olyan szakértők szólalnak fel, akiknek a véleményére ténylegesen adhatunk.  A hétfő délutáni találkozót egyébként – a fentebbi okfejtésből kiindulva – a hallgatók kezdeményezték, az ötletet pedig tanáraik is felkarolták, akik Barabás Réka adjunktus elmondása alapján úgy gondolják,

a tudományos megközelítéseket népszerűsíteni kell a széles nyilvánosság előtt is.

A kerekasztal-beszélgetés kezdetén Kékedy-Nagy László Élelmiszeradalékok – mítosz és valóság címmel tartott előadást, majd a résztvevők aktív bevonásával beszélgetés alakult ki a kérdésről. Az előadó abból indult ki, hogy az ember mindenevő, ezért szüksége van növényi és állati eredetű táplálékra is. Mivel az élelem nem minden évszakban egyformán érhető el, ezért a tartósítás különböző formái, mint például a sózás, szárítás, aszalás már négyezer évvel ezelőtt elterjedtek. Az élelmiszertartósítás történetében fontos mérföldkövet jelentettek a napóleoni háborúk, amikor is a katonák élelmiszer-ellátására Nicolas Appert feltalálta a konzervet. A 20. század elején pedig a szintetikus vegyületek felhasználásával az élelmiszerek élvezeti értékének növelésében értek el eredményeket. Igaz, ezeket anélkül kezdték el alkalmazni, hogy felmérték volna, milyen hatással vannak a fogyasztó egészségére. Később az Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kidolgozta az élelmiszerbiztonsági szabványokat meghatározó Codex Alimentariust, mely a világkereskedelem legfontosabb szabályozójává vált.

Nagyon sok téveszme kapcsolódik az úgynevezett E-számokhoz,

melyet egyenesen méregként aposztrofálnak. Kékedy-Nagy László alaposan körbejárva az E-számok kérdését kifejtette: az adalékanyagok önmagukban nem élelmiszerek, szándékosan adják az élelmiszerhez a termékben előidézett kedvező hatás miatt. A E-betű Európára utal, míg a számok azt segítik, hogy a világ bármelyik pontján azonosítani lehessen, hogy milyen anyag került a megvásárolandó élelmiszerbe. A adalékanyagok előnyei elsősorban az élelmiszerbiztonságban mutatkoznak: inkább vesszük meg az E-számot tartalmazó élelmiszert, mintsem ételmérgezést kapjunk. Az ártalmatlan E-számok szélesítik a választékot és olcsóbbá teszik az élelem előállítását.

A kockázati tényezők között az allergiát emelte ki az előadó. Az E-számok rovására írható a „junk food”, vagyis az alacsony minőségű élelmiszer elterjedése is. Fontos azonban tudatosítani, hogy normál mennyiségben egyik sem okoz például rákot – ahogyan nagyon sok internetes oldal állítja. Az, ha valami szintetikus anyag, nem jelenti feltétlenül azt, hogy káros az egészségre: ha a kémiai szerkezet azonos, a szervezet nem is tud különbséget tenni az adalék, illetve a természetes anyag között. A legerősebb mérgeket pedig éppen a természet produkálja, gondoljunk csak a gyilkos galócára. A kérdéskör problematikusságára világít rá a ricinus példája is: míg a növény magja az egyik legerősebb ismert méreg, addig az abból készített olaj gyógyászati értéke felbecsülhetetlen. Szintén példaként hangzott el, hogy a gyorséttermi ételek ízfokozója, a nátrium-glutamát hatását tekintve függőséget okoz, pedig megtalálható az anyatejben is.

A beszélgetés egyik következtetése, hogy

ne hagyjuk magunkat félrevezetni sem a média, sem az élelmiszeripar által.

Érdemes több helyről is tájékozódni az adalékanyagokról, illetve ha vásárolunk, magunk is ellenőrizzük le, melyik E-szám hordoz kockázatot, és melyik teljesen ártalmatlan. Nem mindegy hol nézünk utánna, hiszen amint a kerekasztal-beszélgetésen is megmutatták, nagyon sok oldal kiáltja ki – minden alap nélkül – rákkeltőnek az egyes adalékanyagokat. Kékedy-Nagy László a tudatosvasarlo.hu adatbázisát ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Ugyanilyen fontos jól megválasztani, honnan vásárolunk. Bár időigényesebb, érdemes megkeresni a helyi gyümölcs- és zöldségtermesztőket, a jó minőségű húst forgalmazó hentesboltokat, tejárusokat. Ráadásul ezzel nemcsak a saját és családunk egészségéért teszünk, hanem környezetünk megkíméléséért is. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS