// 2024. november 27., szerda // Virgil
bbte

Nem olyan fekete az élelmiszeripar, amilyenre festik

// HIRDETÉS

Az E-számok iránti fóbia és egészségőrület vegyész szemmel tekintve.

Az internetnek „hála” nehéz dolga van manapság annak, aki az egészséges életmódról szeretne tájékozódni, sok ugyanis az egymásnak ellentmondó információ a helyes táplálkozásról, a feldolgozott élelmiszerekről, a rákkeltő adalékanyagokról, és jóformán az egészséggel kapcsolatos mindenik kérdésről. Időnként felbukkan egy slágertermék, amely ellen/mellett érvelnek a világháló névtelen „szakértői”, de könnyen meglehet, hogy egy héttel később éppen az ellenkezőjét fogják állítani ugyanarról a produktumról. A téma mindenkit érint, aki ember és táplálkozik, így mindenkinek véleménye is van a kérdésről.

Mindezek jegyében, amikor a Téli Fesztivál programjában felfedeztük, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kémia és Vegyészmérnöki Intézete ebben a témában hirdet meg kerekasztal-beszélgetést, akkor azt gondoltuk: végre olyan szakértők szólalnak fel, akiknek a véleményére ténylegesen adhatunk.  A hétfő délutáni találkozót egyébként – a fentebbi okfejtésből kiindulva – a hallgatók kezdeményezték, az ötletet pedig tanáraik is felkarolták, akik Barabás Réka adjunktus elmondása alapján úgy gondolják,

a tudományos megközelítéseket népszerűsíteni kell a széles nyilvánosság előtt is.

A kerekasztal-beszélgetés kezdetén Kékedy-Nagy László Élelmiszeradalékok – mítosz és valóság címmel tartott előadást, majd a résztvevők aktív bevonásával beszélgetés alakult ki a kérdésről. Az előadó abból indult ki, hogy az ember mindenevő, ezért szüksége van növényi és állati eredetű táplálékra is. Mivel az élelem nem minden évszakban egyformán érhető el, ezért a tartósítás különböző formái, mint például a sózás, szárítás, aszalás már négyezer évvel ezelőtt elterjedtek. Az élelmiszertartósítás történetében fontos mérföldkövet jelentettek a napóleoni háborúk, amikor is a katonák élelmiszer-ellátására Nicolas Appert feltalálta a konzervet. A 20. század elején pedig a szintetikus vegyületek felhasználásával az élelmiszerek élvezeti értékének növelésében értek el eredményeket. Igaz, ezeket anélkül kezdték el alkalmazni, hogy felmérték volna, milyen hatással vannak a fogyasztó egészségére. Később az Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kidolgozta az élelmiszerbiztonsági szabványokat meghatározó Codex Alimentariust, mely a világkereskedelem legfontosabb szabályozójává vált.

Nagyon sok téveszme kapcsolódik az úgynevezett E-számokhoz,

melyet egyenesen méregként aposztrofálnak. Kékedy-Nagy László alaposan körbejárva az E-számok kérdését kifejtette: az adalékanyagok önmagukban nem élelmiszerek, szándékosan adják az élelmiszerhez a termékben előidézett kedvező hatás miatt. A E-betű Európára utal, míg a számok azt segítik, hogy a világ bármelyik pontján azonosítani lehessen, hogy milyen anyag került a megvásárolandó élelmiszerbe. A adalékanyagok előnyei elsősorban az élelmiszerbiztonságban mutatkoznak: inkább vesszük meg az E-számot tartalmazó élelmiszert, mintsem ételmérgezést kapjunk. Az ártalmatlan E-számok szélesítik a választékot és olcsóbbá teszik az élelem előállítását.

A kockázati tényezők között az allergiát emelte ki az előadó. Az E-számok rovására írható a „junk food”, vagyis az alacsony minőségű élelmiszer elterjedése is. Fontos azonban tudatosítani, hogy normál mennyiségben egyik sem okoz például rákot – ahogyan nagyon sok internetes oldal állítja. Az, ha valami szintetikus anyag, nem jelenti feltétlenül azt, hogy káros az egészségre: ha a kémiai szerkezet azonos, a szervezet nem is tud különbséget tenni az adalék, illetve a természetes anyag között. A legerősebb mérgeket pedig éppen a természet produkálja, gondoljunk csak a gyilkos galócára. A kérdéskör problematikusságára világít rá a ricinus példája is: míg a növény magja az egyik legerősebb ismert méreg, addig az abból készített olaj gyógyászati értéke felbecsülhetetlen. Szintén példaként hangzott el, hogy a gyorséttermi ételek ízfokozója, a nátrium-glutamát hatását tekintve függőséget okoz, pedig megtalálható az anyatejben is.

A beszélgetés egyik következtetése, hogy

ne hagyjuk magunkat félrevezetni sem a média, sem az élelmiszeripar által.

Érdemes több helyről is tájékozódni az adalékanyagokról, illetve ha vásárolunk, magunk is ellenőrizzük le, melyik E-szám hordoz kockázatot, és melyik teljesen ártalmatlan. Nem mindegy hol nézünk utánna, hiszen amint a kerekasztal-beszélgetésen is megmutatták, nagyon sok oldal kiáltja ki – minden alap nélkül – rákkeltőnek az egyes adalékanyagokat. Kékedy-Nagy László a tudatosvasarlo.hu adatbázisát ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Ugyanilyen fontos jól megválasztani, honnan vásárolunk. Bár időigényesebb, érdemes megkeresni a helyi gyümölcs- és zöldségtermesztőket, a jó minőségű húst forgalmazó hentesboltokat, tejárusokat. Ráadásul ezzel nemcsak a saját és családunk egészségéért teszünk, hanem környezetünk megkíméléséért is. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS