// 2026. április 3., péntek // Buda, Richárd

Franciaország és Svédország: az ajtók záródnak

// HIRDETÉS

A franciák megállítanák a migránsáradatot és bírálják a német Willkommenskulturt, a svédek szigorítják a menekültügyi szabályokat, bár szakad meg a szívük.

Szokatlanul nyíltan beszélt Manuel Valls francia miniszterelnök arról, hogy az Európai Uniónak meg kell állítania a Közel-Keletről érkező menekülthullámot. A kormányfő – akit a minap Michel Houellebecq, a kortárs francia irodalom fenegyereke pont a bevándorlás- és terrorizmusügyi bénázása kapcsán nevezett idiótának – szerint több menekültet nem tudnak befogadni, és a határok ellenőrzése dönti el az EU sorsát. „Ha ezt nem tesszük meg,

a népek azt fogják mondani: elég Európából!”

– mondta Valls. A francia miniszterelnök annak kapcsán beszélt erről, hogy egyre biztosabbnak tűnik: a november 13-i párizsi terrortámadások legalább két elkövetője a menekülthullámmal érkezett Nyugat-Európába, Görögországon és a Balkánon keresztül.

Az sem szokványos, hogy egy vezető francia politikus kendőzetlen hangnemben bírálja Németországot. Manuel Valls szerint „nem Franciaország mondta azt, hogy: gyertek!”, bár „a németek nagyon pragmatikus emberek, egy nap az elméletről áttérnek majd a gyakorlatra”. A francia kormányfő kijelentette azt is, hogy ami most zajlik terrorfronton, az egyértelműen háború.

Még inkább figyelemre méltó az, ami Svédországban történik. A svéd szociáldemokrata miniszterelnök, Stefan Löfven ugyanis bejelentette: drasztikusan megszigorítják a menekültügyi eljárást, mert

Svédország nem bírja kezelni a menedékkérők áradatát,

„a helyzet tarthatatlan”: az év végéig ugyanis 190 ezer menedékkérőre számítanak. A svéd kormány ezért – az északi országhoz képest – drákói intézkedéseket vezetne be: korlátoznák a migránsok családegyesítéshez való jogát, orvosilag ellenőriznék a kísérők nélkül érkező gyerekek valódi életkorát, az újonnan érkezett menedékkérők csak ideiglenes tartózkodási engedélyt kapnának, a tömegközlekedési eszközön pedig ellenőrizni fogják a Svédországba érkezők személyazonosságát. A szigorításokkal egyúttal arra is ösztönöznék a többi EU-tagállamot, hogy jobban vegyék ki a részüket az érkezők elosztásából.

Az intézkedéseket bejelentő sajtótájékoztatón részt vett a svéd kormány miniszterelnök-helyettese, a zöldpárti Åsa Romson is, aki

elcsukló hangon „szörnyű döntésnek” nevezte a változtatásokat.

A politikusnő szerint a szigorítások nagyon megnehezítik majd a menekültek életét, a Zöld Párt mégsem lép ki a kormányból, mert akkor még szörnyűbb döntések születhetnének.

Mint köztudott, Svédország az egyik legnagylelkűbb EU-tagállam, ami a menekültek befogadását illeti: mintegy 80 ezer menedékkérőt fogadtak be eddig, a menedékkérelmek száma azonban 30 százalékkal csökkent november 12. óta, amikor újra bevezették a határellenőrzést.

A norvég miniszterelnök, Erna Solberg nemrég bejelentette, hogy országa szintén szigorítja a menekültek ellenőrzését.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Krónika

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt

Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
Székelyhon

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS