// 2026. április 9., csütörtök // Erhard

A kelleténél négyszer több medve él Hargita megyében

// HIRDETÉS

És háromszor több adat van erről, mint kéne. A megyei tanács infografikákon szedte össze, mi ezzel a baj. A megoldás biztosan nem ennyire egyszerű.

Igazságtalanul és kezelhetetlenül sok medve él Hargita megyében az ország többi részéhez képest, a környezetvédelmi és erdészeti minisztérium nem is nagyon tudja kezelni a túlnépesedési kérdést – derül ki azokból az infografikákból, amelyeket a Hargita Megye Tanácsának Elemző Csoportja készített, és a megyei tanács ma közölt a Facebook-oldalán.

A legfontosabb az első infografika, mert abból derül ki, hogy senki se tudja, hány medve él Hargita megye területén. Európában 17 ezerre becsülik a barnamedve populáció létszámát, ebből 6200 él Romániában, vagyis a teljes európai populáció 35-40 százaléka. 

 

Hargita megyében él az európai populáció 8, a romániai populáció 22 százaléka. Ezek az arányok akkor érvényesek, ha a Hargita megyei medvék számánál a vadásztársaságok becslését fogadjuk el. Ez az infografika szerint 1350 medvét jelent. A Környezetvédelmi Ügynökség szerint 800-900 egyed élhet a megye területén, a környezetvédelmi minisztérium szerint inkább csak 700-770.

 

Az optimális szám egy tanulmány szerint 340 lenne Hargita megyében, ahol most az optimális kétszerese, illetve négyszerese él attól függ, melyik becslést fogadjuk el. Az már csak a második infografikából derül ki, honnan származik ez a tanulmány.

 

 

A Környezetvédelmi Minisztérium évente rendeletben szabályozza, hol mennyi medvét szabad kilőni. Ehhez tanulmányt készíttet, innen származik a 700-770 fős populációbecslés, illetve ez tekinti optimális medvelétszámnak a 340-et Hargita megyében.

 

A minisztérium által engedélyezett kilövési kvóták viszont nem segítenek a megyének, hogy az optimális felé közelítse a medvék létszámát. Míg a hazai populáció 22 százaléka él Hargita megyében, addig a kilövési kvótáknak csak a 11 százaléka jutott a megyére a 2014/2015-es idényben. Konkrétan 53 az országosan jóváhagyott 473, trófeának szánt medvéből.

 

Brassó megyében például eggyel többet szabad kilőni, miközben ott 300-zal kevesebb medve él, mint Hargita megyében. Temes megye a populációjának 16 százalékára kapott kilövési engedélyt, Hargita megye a saját populációjának mindössze 4 százalékára, ha a vadásztársaságok létszámbecslését vesszük alapul, és nagyjából 8 százalékára, ha a minisztérium létszámbecslését fogadjuk el. A különbség a második esetben is jelentős.

 

 

A harmadik ábra a medvetúlnépesedés hátrányait foglalja össze főként 2013-2014-es adatokra hivatkozva. Ebben az időszakban 745 esetben jelentettek be vadkárt a minisztériumnál, a legtöbbet, 82-t Hargita megyéből. Ebből csak 38 esetben ítéltek meg kártérítést, és ez még elég jó arány, mert Prahova, Hunyad vagy Temes megyében egyetlen esetben sem. 

 

Ami szinte kiugrik az infografikából: a szomszédos Kovászna megyében 72 esetet ítéltek meg kártérítésre méltónak, miközben csak 22-t jelentettek be.

 

A minisztérium számainál jóval magasabbak a megyei környezetvédelmi ügynökség adatai: míg 2010-ben 29 vadkárt jelentettek be náluk, 2014-ben már 227-et Hargita megyében. Az esetek 68 százalékában medve okozta a kárt: háziállatokban 248,26 ezer lej értékben, illetve 183 hektárnyi mezőgazdasági terményben.

 

Medve-ember konfliktusokban 2013-ban két ember sérült meg a megyében, 2014-ben 15, idén eddig nyolc.

 

 

A képekhez csatolt szövegből két dolog derül ki: az egyik, hogy az infografikákat az Elemző Csoport vitaindítónak szánja, a másik, hogy Borboly Csaba tanácselnök Brüsszelben lobbizik azért, hogy az emberi áldozatokat is említse meg a Natura2000-es területek most készülő, új szabályozása.

 

„A medvék helyzetének vizsgálata bonyolult, számos eltérő nézőpont és adat van. Az infografikák olyan kulcsadatokat mutatnak be, amelyek nemcsak a gyakran ellentmondásos helyzeteket mutatják be, hanem további kérdéseket, feltevéseket generálnak, vitaindítóként szolgálnak annak érdekében, hogy a medvék körüli problémák a lehető legjobban felszínre kerüljenek és megoldódjanak” – mondta Bencze László, az Elemző Csoport munkatársa, az infografikák készítője.

 

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke többször szót emelt Brüsszelben azért, hogy a Natura2000-es stratégia hároméves felülvizsgálatáról szóló jelentésbe emberi áldozatokról szóló rész is bekerüljön. Az elöljáró pénteken, november 20-án a Régiók Bizottsága Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy szakbizottsága (ENVE) ülésén kérte az Európai Néppárt frakcióját, hogy tegyen további intézkedéseket a medvekérdés orvoslása érdekében. A szabályozást előterjesztő Roby Biwerrel, a szocialisták frakciójának luxemburgi tagjával is egyeztetett Borboly Csaba, akitől ígéretet kapott arra, hogy „a személyi sérülések” részt is belefoglalja a potenciális konfliktusok megelőzéséről szóló részbe.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Főtér

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Orbán Viktor a külhoni magyaroknak: egyetlen szavazaton múlhat, merre fordul Magyarország
Krónika

Orbán Viktor a külhoni magyaroknak: egyetlen szavazaton múlhat, merre fordul Magyarország

Szavazásra buzdította a határon túli magyar állampolgárokat Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán az elmúlt 16 év közös eredményeinek megvédésére kérte a levélben szavazó külhoni magyarokat.

Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix
Főtér

Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix

Fatolvajok vertek meg két erdészt, testkamerákat sürget a környezetvédelmi miniszter. Meleg lesz a hétvégén, de készüljünk fel az újabb hűvös időre a jövő hét közepétől.

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön
Székelyhon

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről
Krónika

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről

Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását
Székelyhon

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Rendszerszintű hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy elkeseredett hozzátartozó egy közösségi médiás bejegyzésében. A panasz nem a főorvos szakmai hozzáértését, hanem az empátia hiányát és a nem megfelelő tájékoztatást sérelmezi. Reagált a kórház.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS