// 2024. november 26., kedd // Virág
Hargita megye

A kelleténél négyszer több medve él Hargita megyében

// HIRDETÉS

És háromszor több adat van erről, mint kéne. A megyei tanács infografikákon szedte össze, mi ezzel a baj. A megoldás biztosan nem ennyire egyszerű.

Igazságtalanul és kezelhetetlenül sok medve él Hargita megyében az ország többi részéhez képest, a környezetvédelmi és erdészeti minisztérium nem is nagyon tudja kezelni a túlnépesedési kérdést – derül ki azokból az infografikákból, amelyeket a Hargita Megye Tanácsának Elemző Csoportja készített, és a megyei tanács ma közölt a Facebook-oldalán.

A legfontosabb az első infografika, mert abból derül ki, hogy senki se tudja, hány medve él Hargita megye területén. Európában 17 ezerre becsülik a barnamedve populáció létszámát, ebből 6200 él Romániában, vagyis a teljes európai populáció 35-40 százaléka. 

 

Hargita megyében él az európai populáció 8, a romániai populáció 22 százaléka. Ezek az arányok akkor érvényesek, ha a Hargita megyei medvék számánál a vadásztársaságok becslését fogadjuk el. Ez az infografika szerint 1350 medvét jelent. A Környezetvédelmi Ügynökség szerint 800-900 egyed élhet a megye területén, a környezetvédelmi minisztérium szerint inkább csak 700-770.

 

Az optimális szám egy tanulmány szerint 340 lenne Hargita megyében, ahol most az optimális kétszerese, illetve négyszerese él attól függ, melyik becslést fogadjuk el. Az már csak a második infografikából derül ki, honnan származik ez a tanulmány.

 

 

A Környezetvédelmi Minisztérium évente rendeletben szabályozza, hol mennyi medvét szabad kilőni. Ehhez tanulmányt készíttet, innen származik a 700-770 fős populációbecslés, illetve ez tekinti optimális medvelétszámnak a 340-et Hargita megyében.

 

A minisztérium által engedélyezett kilövési kvóták viszont nem segítenek a megyének, hogy az optimális felé közelítse a medvék létszámát. Míg a hazai populáció 22 százaléka él Hargita megyében, addig a kilövési kvótáknak csak a 11 százaléka jutott a megyére a 2014/2015-es idényben. Konkrétan 53 az országosan jóváhagyott 473, trófeának szánt medvéből.

 

Brassó megyében például eggyel többet szabad kilőni, miközben ott 300-zal kevesebb medve él, mint Hargita megyében. Temes megye a populációjának 16 százalékára kapott kilövési engedélyt, Hargita megye a saját populációjának mindössze 4 százalékára, ha a vadásztársaságok létszámbecslését vesszük alapul, és nagyjából 8 százalékára, ha a minisztérium létszámbecslését fogadjuk el. A különbség a második esetben is jelentős.

 

 

A harmadik ábra a medvetúlnépesedés hátrányait foglalja össze főként 2013-2014-es adatokra hivatkozva. Ebben az időszakban 745 esetben jelentettek be vadkárt a minisztériumnál, a legtöbbet, 82-t Hargita megyéből. Ebből csak 38 esetben ítéltek meg kártérítést, és ez még elég jó arány, mert Prahova, Hunyad vagy Temes megyében egyetlen esetben sem. 

 

Ami szinte kiugrik az infografikából: a szomszédos Kovászna megyében 72 esetet ítéltek meg kártérítésre méltónak, miközben csak 22-t jelentettek be.

 

A minisztérium számainál jóval magasabbak a megyei környezetvédelmi ügynökség adatai: míg 2010-ben 29 vadkárt jelentettek be náluk, 2014-ben már 227-et Hargita megyében. Az esetek 68 százalékában medve okozta a kárt: háziállatokban 248,26 ezer lej értékben, illetve 183 hektárnyi mezőgazdasági terményben.

 

Medve-ember konfliktusokban 2013-ban két ember sérült meg a megyében, 2014-ben 15, idén eddig nyolc.

 

 

A képekhez csatolt szövegből két dolog derül ki: az egyik, hogy az infografikákat az Elemző Csoport vitaindítónak szánja, a másik, hogy Borboly Csaba tanácselnök Brüsszelben lobbizik azért, hogy az emberi áldozatokat is említse meg a Natura2000-es területek most készülő, új szabályozása.

 

„A medvék helyzetének vizsgálata bonyolult, számos eltérő nézőpont és adat van. Az infografikák olyan kulcsadatokat mutatnak be, amelyek nemcsak a gyakran ellentmondásos helyzeteket mutatják be, hanem további kérdéseket, feltevéseket generálnak, vitaindítóként szolgálnak annak érdekében, hogy a medvék körüli problémák a lehető legjobban felszínre kerüljenek és megoldódjanak” – mondta Bencze László, az Elemző Csoport munkatársa, az infografikák készítője.

 

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke többször szót emelt Brüsszelben azért, hogy a Natura2000-es stratégia hároméves felülvizsgálatáról szóló jelentésbe emberi áldozatokról szóló rész is bekerüljön. Az elöljáró pénteken, november 20-án a Régiók Bizottsága Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy szakbizottsága (ENVE) ülésén kérte az Európai Néppárt frakcióját, hogy tegyen további intézkedéseket a medvekérdés orvoslása érdekében. A szabályozást előterjesztő Roby Biwerrel, a szocialisták frakciójának luxemburgi tagjával is egyeztetett Borboly Csaba, akitől ígéretet kapott arra, hogy „a személyi sérülések” részt is belefoglalja a potenciális konfliktusok megelőzéséről szóló részbe.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS