// 2026. október 9., péntek // Dénes

Az ’56-os forradalom ’89-ben ért a krisztusi korba

// HIRDETÉS

Érdekes volt látni, hányféle tanulságot lehet levonni ugyanabból a történelmi eseményből. Kolozsváron is megemlékeztek a magyar forradalomról.

Az RMDSZ és a Kolozsvár Társaság szokásos ’56-os megemlékezése a sétatéri forradalmi emlékműnél – annál a bizonyos kapunál – eleinte ugyanazt a benyomást kelti, mint az erdélyi emlékezetkultúra bármelyik, kissé szomorkás, kissé patetikus rendezvénye (az ünnepélyesség érzetét némiképp rombolja, hogy a hangosítás és a technika ördöge csatája az utóbbi kiütéses győzelmével ér véget).

Visky András költő, dramaturg, a Kolozsvár Társaság alelnöke azonban olyan beszéddel nyit, amelyre sokan felkapják a fejüket. Visky szerint az ’56-os forradalomban a szabadság az emberiesség leglényegeként jelent meg, értelmezésében a szabadság és a szolidaritás szorosan összekapcsolódó fogalmak. Beszél arról az Európáról, amelyet a „mi ötvenhatunk”, azaz ’89 után annyit emlegettünk, és amelyben mostanság a bezárkózás, a segítségre szorulóknak való hátat fordítás jelei mutatkoznak. Visky ünnepi beszéde kétségkívül „áthallásos”, párhuzamaiban nem nehéz megtalálni a menekültválság kihívásaira való utalásokat, a szolidaritás és a „demokratikus köztársaság” értékei melletti kiállást.

Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke mintha csak erre reagálna – még ha nem is állt ez szándékában –, amikor arról beszél, hogy sokan megpróbálják a mai aktuálpolitikai kérdések, a jobb- vagy baloldali nézetek mentén interpretálni ’56-ot, és ez nem jó, mert a forradalom többféle, egymástól eltérő értelmezésre is lehetőséget ad.

Mile Lajos főkonzul értelmezése az, hogy ’56 a patriotizmus és a közösségi érzület megnyilatkozása volt. Mert bár a kockázatvállalás személyes, egyéni döntés kérdése, a sok egyéni döntés észrevétlenül összeállt egy közösségi akarattá. És az a közösség, amely a szabadság kivívásának legfőbb kerete lehet, nem más, mint – az internacionalista, globalista elképzelések ellenére – a nemzet.

Dávid Gyula irodalomtörténész, ’56-os politikai elítélt az, aki – Kolozsváron talán nem elhanyagolható módon – behozza a kisebbségi lét szempontjait is az ünnepi (beszéd)térbe. 1956 példájából, az azt követő magyarellenes megtorlásokból is kiindulva a „turáni átoknak” nevezett megosztottság veszélyeire hívja fel a figyelmet.

Szerencsére a Himnusz, amellyel zárjuk a rendezvényt, még közös.

(Szöveg: Papp Attila Zsolt; fotó forrása: a Kolozs megyei RMDSZ Facebook-oldala)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS