// 2024. november 27., szerda // Virgil
Kolozsvár

Az ’56-os forradalom ’89-ben ért a krisztusi korba

// HIRDETÉS

Érdekes volt látni, hányféle tanulságot lehet levonni ugyanabból a történelmi eseményből. Kolozsváron is megemlékeztek a magyar forradalomról.

Az RMDSZ és a Kolozsvár Társaság szokásos ’56-os megemlékezése a sétatéri forradalmi emlékműnél – annál a bizonyos kapunál – eleinte ugyanazt a benyomást kelti, mint az erdélyi emlékezetkultúra bármelyik, kissé szomorkás, kissé patetikus rendezvénye (az ünnepélyesség érzetét némiképp rombolja, hogy a hangosítás és a technika ördöge csatája az utóbbi kiütéses győzelmével ér véget).

Visky András költő, dramaturg, a Kolozsvár Társaság alelnöke azonban olyan beszéddel nyit, amelyre sokan felkapják a fejüket. Visky szerint az ’56-os forradalomban a szabadság az emberiesség leglényegeként jelent meg, értelmezésében a szabadság és a szolidaritás szorosan összekapcsolódó fogalmak. Beszél arról az Európáról, amelyet a „mi ötvenhatunk”, azaz ’89 után annyit emlegettünk, és amelyben mostanság a bezárkózás, a segítségre szorulóknak való hátat fordítás jelei mutatkoznak. Visky ünnepi beszéde kétségkívül „áthallásos”, párhuzamaiban nem nehéz megtalálni a menekültválság kihívásaira való utalásokat, a szolidaritás és a „demokratikus köztársaság” értékei melletti kiállást.

Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke mintha csak erre reagálna – még ha nem is állt ez szándékában –, amikor arról beszél, hogy sokan megpróbálják a mai aktuálpolitikai kérdések, a jobb- vagy baloldali nézetek mentén interpretálni ’56-ot, és ez nem jó, mert a forradalom többféle, egymástól eltérő értelmezésre is lehetőséget ad.

Mile Lajos főkonzul értelmezése az, hogy ’56 a patriotizmus és a közösségi érzület megnyilatkozása volt. Mert bár a kockázatvállalás személyes, egyéni döntés kérdése, a sok egyéni döntés észrevétlenül összeállt egy közösségi akarattá. És az a közösség, amely a szabadság kivívásának legfőbb kerete lehet, nem más, mint – az internacionalista, globalista elképzelések ellenére – a nemzet.

Dávid Gyula irodalomtörténész, ’56-os politikai elítélt az, aki – Kolozsváron talán nem elhanyagolható módon – behozza a kisebbségi lét szempontjait is az ünnepi (beszéd)térbe. 1956 példájából, az azt követő magyarellenes megtorlásokból is kiindulva a „turáni átoknak” nevezett megosztottság veszélyeire hívja fel a figyelmet.

Szerencsére a Himnusz, amellyel zárjuk a rendezvényt, még közös.

(Szöveg: Papp Attila Zsolt; fotó forrása: a Kolozs megyei RMDSZ Facebook-oldala)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS