Szerző: Ambrus Attila
2015. szeptember 24. csütörtök, 09:04
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter némi előnyben van Pontával a nyilatkozatháborúban, hiszen joggal így reagálhatott: „Több szerénységet várnánk el a bűnvádi eljárás alatt álló román miniszterelnök külügyminiszterétől.”

„Ponta arra épített, hogy az Európai Unió intézményeinek, az EU-s tagállamok vezetői értékelni fogják jófiúságát, amelyet leginkább úgy bizonyíthat be, ha azt állítja, ő teljesen más, mint a rosszfiú druszája, Viktor. Ő európai módon kezeli majd a menekülteket, nem veri bottal, mint a sátáni szomszéd – harsogta. Csakhogy a sorsnak is van humorérzéke, így bizonyára elkomorult az arca, amikor értesült róla, hogy az a két szerencsétlen migráns, aki Magyarország helyett Romániában találta magát, sírni kezdett kétségbeesésében.

Ponta mellé szegődött Bogdan Aurescu külügyminiszter is, mert minálunk egy magyarfóbiás százat csinál! Ráadásul nemcsak a magyar kormányt sértette meg, hanem a hazájában hátránnyal élő, autista nemzettársait is diszkriminálta. Aurescu a holland kollégájával, Bernd Koendersszel folytatott tárgyalásokat követően úgy fogalmazott: a kerítések építése pedig „autista és elfogadhatatlan cselekedet”, amely nem egyeztethető össze az európai szellemiséggel. Azaz az autizmus valami nem európai dolog? (Várom a Diszkriminációellenes Tanács állásfoglalását!)

Mint már említettem Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter némi előnyben van Pontával a nyilatkozatháborúban, hiszen joggal így reagálhatott: »Több szerénységet várnánk el a bűnvádi eljárás alatt álló román miniszterelnök külügyminiszterétől.«

Talán Victor Pontának sem ártana némi szerénység. Ám azt rég tudjuk, a szerénység nem karakterének fő jellemzője. Újfent bizonyította ezt a hétfőn, amikor újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: fenntartja álláspontját, hogy Magyarországnak a menekültkérdésben tanúsított magatartása Európa-ellenes, és szégyen Európára. Ez ideig rendben is volna, joga van véleményének hangoztatására. Amit azonban ezek után mondott, azt valószínűsíti, hogy nincs minden rendben a kormányfővel, mintha elveszítette volna valóságérzékét. »Ezért továbbra is védeni fogom a hazámat és a kormányomat!« – harsogta.

Azzal védené meg, ha talajt és hitelt vesztve, lemondana a miniszterelnökségről, akkor is, ha az ellene felhozott vádak koholmánynak tűnnek. Ha megnyeri a pert és korábban lemondott, hatalmas politikai és erkölcsi tőkével térhetne vissza."

comments powered by Disqus
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
Több magyar tannyelvű tanintézetet is érint a szigorítás.
A nagybozintai volt aranybánya után maradt ülepítő tó és meddőhányó még mindig ontja magából a mérgező anyagokat, a problémával két évtizede nem foglalkozik senki.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.
A párt szerint „bomlasztó tevékenységet” folytatott Székelyudvarhely polgármestere.
Nos, a szerző szerint nagyon úgy tűnik, hogy nem. Ezért elsősorban Románia a hibás, na de persze, hogy mindjárt ott lohol mögötte az ellenséges Magyarország.
A taláros testület az államfőnek és a kormánynak is (részben) igazat adott a vitában, szóval nesze semmi.
A caracali áldozat megmentését megkönnyítette volna, ha működnek az európai támogatással beszerzett, segélyhívásokat fogadó eszközök.
Az mondjuk érthetetlen, miért kellett másfél évet várni a döntésre.
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.