Kisebbségi Kulturális Chartát írtak alá Kolozsváron – de mire jó?

A kultúrák közötti hatékony párbeszéd megvalósítása, a Kolozsváron élő nemzeti kisebbségek egymáshoz közelítése, kapcsolódási pontok kialakítása – ez a célja a Kisebbségi Kulturális Chartának, amelyet hétfőn írt alá egy Kolozsváron tartott sajtótájékoztatón mintegy tucatnyi kezdeményező, román, magyar, német, roma és zsidó intézmények, szervezetek képviselői.

(A dokumentumot linkelnénk, de a sajtótájékoztató szervezői még nem küldték el az online elérhetőségét).

A kezdeményezők azért használják a kisebbség kifejezést a helyénvalóbb nemzeti közösség helyett, mivel az előbbi azonnal egyértelművé teszi, kikről is van szó, ráadásul a romániai törvényekben is ez a terminus szerepel.

A mintegy két és fél oldalas, román, magyar és angol nyelven közzétett dokumentum magja egy meglehetősen általános Cselekvési terv, amelyben az „aláíró felek” vállalják többek között „a kisebbségi közösségek kultúrája kifejezésének, kulturális öröksége megjelenítésének felkarolását, támogatását valamennyi rendelkezésükre álló eszközzel”, „a közhivatalok és intézmények fogékonyságának növelését a kulturálisan sokszínű közösségek igényei iránt”, illetve „konkrét lépések kezdeményezését az előítéletek és sztereotípiák, valamint a hátrányos megkülönböztetés felszámolása érdekében”.

A kezdeményezést aláírásával támogathatja bárki, magánszemélyek, kulturális szervezetek és közintézmények is.

A Charta kezdeményezője Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki bevezetőjében elmondta: Kolozsváron párhuzamos világokban élnek a nemzeti kisebbségek, amin a kezdményezők változtatni szeretnének, mégpedig érdemben, nem az agyoncsépelt, de szinte tartalmatlan multikulturális frázisok mentén.

A dokumentum célja az, hogy a

„reális és megélt kolozsvári interkulturalitás”

kerüljön a középpontba, és platformot kíván teremteni a kisebbségi kulturális, közösségi értékek közelítéséhez – mondta Szakáts István, aki az AltArt Alapítványt képviselte a kezdeményezők körében.

Lucian Nastasă-Kovács, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója szerint Erdély egy laboratórium, amelyben több nemzetiség él. Ha ebben a laboratóriumban akarunk élni, meg kell találnunk az együttélés technikáját is – mondta. Szerinte egyik nemzetiségnek sincs semmilyen vesztenivalója az együttműködésből.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a Charta kezdeményezői támogatják, hogy az Európa kulturális fővárosa címet Kolozsvár nyerje el 2021-ben, de csak azzal a feltétellel, ha ez a Chartában foglaltak jegyében történik.

Itt csapott le először a román sajtó, több jelenlevő újságíró gyakorlatilag zsarolásnak fogta fel ezt a kijelentést.

Nem értették, miért van szükség erre a kezdeményezésre,

az aláírók miért kötik feltételhez a főváros-projekt támogatását. Miért nem hívták meg a Kolozsvár 2021 – Európa Kulturális Fővárosa Egyesület elnökét az aláírási ceremóniára – kérdezte egy újságíró. Meghívtuk, de nem jött el – hangzott a válasz. A Charta éppen a főváros-projektet kívánja támogatni azzal, hogy önként annak egyik részét – a kultúraközi párbeszédet – kívánja támogatni és fejleszteni – magyarázták, de a kollégát láthatóan nem győzte meg a válasz.

Egy másik román újságíró abba kötött bele, hogy a Charta szövegében Kolozsvár román neve miért szerepel Cluj-ként, nem a hivatalos Cluj-Napoca-ként. A Cluj-Napoca elnevezés alig néhány évtizede létezik, egy törvény szentesítette, törvényeket pedig mindennap megváltoztatnak a parlamentben, a Cluj pedig közismert név – magyarázta Nastasă-Kovács.

Ez a Charta azt jelenti, hogy például

a Kolozsvári Magyar Napok megszűnnek

és ezentúl csak közös, etnikumközi rendezvények lesznek majd Kolozsváron? – értetlenkedett egy harmadik román újságíró. Itt már megjelent egy diszkrét mosoly a válaszadó szája sarkán: nem, nem szűnik meg a KMN, a Charta kezdeményezői azt szeretnék, ha a meglévő nemzetiségi rendezvényeken kívül több közös kulturális eseményt is szerveznének Kolozsváron.