// 2026. október 8., csütörtök // Koppány
Bakk Miklós Bakk Miklós

Egy profiler idézeteihez – Bakk Miklós válasza Kelemen Attila Árminnak

// HIRDETÉS

Kedves Attila, én sem akarlak megbántani, ezért szövegedet kreatív intellektuális kísérletként kezelem, mely arra irányul, hogy idézetekkel ellenpontozd mondanivalómat. Ez jó technika, valóban, bármikor alkalmazható.

(Külön)Vélemény

Szerző: Bakk Miklós
2015. szeptember 16., 18:44

Csak mellékesen jelzem, egyetlen idézet van az írásomban (pontosabban kettő: egyetlen szerző egyetlen szövegéből), a többi hivatkozás, parafrázis, terminusok kölcsönzése csupán.

 

Próbálom megragadni berzenkedésed okát, és előbb azokra válaszolni. Tételszerűen két kérdés emelkedik ki szövegedből: 1) a szeretetparancs és felelősség kérdése; 2) iszlamofóbia.

 

Az elsőre vonatkozóan egyszerűen azt a klasszikus tételt hoztam fel, amelynek némi közismertsége is van: az érzületi etika és a felelősség-etika közötti különbséget, és azt mondtam el, hogy  

az egyszerű polgárnak megvan a lehetősége, hogy az érzületi etika alapján cselekedjen, a politikusnak nincs.  

Még egyszerűbben: a polgárnak lehet csak Krisztus a tanácsadója, a politikusnak azonban, Krisztus mellett, kötelezően vannak más tanácsadói is. Ő dönt egy helyzetben, kit miben és mennyire hallgat meg. (Bocsánat, de ennél jobban leegyszerűsíteni – „lebutítani” – nem tudom e kérdést.) 

 

Persze, a politikus „játszhatja” (és játssza is), hogy csak a krisztusi szeretetelvre hallgat, de előbb-utóbb szembesül azzal, hogy nem teheti ezt maradéktalanul. Angela Merkel először „minden menekültet” be akart fogadni, aztán csak a szíreket, eljutván végül a kiutasítás, illetve a „befogadási szerződés” gondolatáig (nem hozhatnak létre „párhuzamus társadalmakat” stb.). Írásom ennyi volt, ezt a közismert tételt akarta bemutatni a rendkívüli helyzet élesen exponáló hatalmát kihasználva, és csúsztatásnak gondolom azt, amikor ezt úgy értelmezed, hogy – szerintem, nyilván – „a szeretetparancs mindaddig logikus, míg: nem vagy politológus / jogász / politikus, mert onnan kezdődik a felelősség”. 

Egy dolgot elfogadok a lehetséges bírálatok közül, 

de ezt te nem írtad le, holott talán itt a kérdés lényege ma: valóban van némi zavar abban, amikor közismert véleményvezér értelmiségiek írnak a szeretetfeltétlenségről és a felelősségről. A modern mediatizált demokráciában ugyanis kijelentéseik politikailag azonnal kapitalizálhatóak, még ha ők nem politikai tisztségek viselői is. Ez az a „hely”, ahol a szeretetfeltétlenség könnyen univerzális politikai elvvé alakul. Itt az árnyalatok lényegesek, ugyanis a szeretetfeltétlenség nem azonos a „mindenkit befogadni”, „mindenkit beengedni” elvével. A szeretetfeltétlenség az, amit Nágó Zsuzsa követett akkor, amikor elment a menekülttáborokba: ott segített. A „menekültpolitika” azonban ennél már több, és nem alapozható univerzális befogadáselvre (Tismăneanut illető kritikai megjegyzéseim ezzel kapcsolatosak). 

Ami „iszlamofóbiámat” illeti: az nem létezik. 

Kultúrákról, vallásokról, ideológiákról lehet „jó” vagy „rossz” véleményünk, de ha emögött felépített érvrendszer van, akkor érdemes azzal vitatkozni, és nem fóbiakérdéssé redukálni a problémát. Hogy az iszlám politikai elv-e, politikai kultúra-e vagy csupán „vallás”, amely simán behelyezhető az európai vallási pluralizmusba – nos ez komoly történeti, filozófiai vita tárgya, komoly művek állnak az egyes pozíciók mögött. Én személyesen úgy hiszem, nem egyeztethető össze az európai politikai kultúrával és civilizációs eszmével, de nem tudom a tutit: nem tudom azt, hogy a befogadás milyen mértéke, szintje stb. eredményezi azt, hogy az európai civilizáció elveszítse meghatározó értékeit. De ebben a kérdésben csak vízióink és kedvenc szerzőink lehetnek, Attila – neked is, nekem is. 

Végül a saját berzenkedésemről.  

Ilyesmiket írsz: „Nem könnyű a magyar ugaron felső-közép osztálybeli kereszténynek lenni! És ezt nem azért mondom, mert szeretek gúnyolódni (persze szeretek), hanem azért, mert olyan helyzetet vállaltál fel, amiben meg kell magyarázz magadnak és olvasóidnak valamit, amit nem lehet perspektívaváltási trükk nélkül megmagyarázni.” Nos, ez az a pillanat, amikor én, a nemvallásos (aki a kereszténységen ebben a vitaösszefüggésben védendő civilizációt ért), és aki sose gondolta magát a „magyar ugaron”, egy skatulyában találom magam, elzárva érveitől. Amikor a vitapartner a kritikai érvelő helyett az ideológiai profiler szerepét veszi fel – nos, az a lehető legrosszabb dialógushelyzet.  

Talán mégis a dologról magáról kellene beszélnünk. 

Arról, hogy amiről beszélünk, az lényegében egyszerű és világos kérdés: az állam rendet teremt és tart fenn, a polgárok pedig keresztények és segítenek a bajba jutottakon, és hogy e kettőből – bizony – feszültségek adódnak a rendkívüli helyzetekben. Meg hogy kerítés van, és hogy az akkor mi: az államiság eszköze vagy ideológiai kiáltvány? De erről keveset beszélsz, és én inkább a „leleplezés szándékát” érzem ki a szövegedből: megmutatni, hogyan akarja ez a fickó eladni a rossz orbánista terméket. A politika a modern kor egyik nagy szenvedélye (nem idézet, csak közhely!), nem lehet „csak úgy szólni”, hogy ne legyen valaki „mellett” vagy „ellen”. De azért mégis lehetne – az egymással szemben álló értelmezési keretek ellenére is – a „dolgokról magukról” vitatkozni... 

Fotó: Máthé Zoltán/MTI

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Romániából jártak át fosztogatni Magyarországra: zsákszámra vitték a laptopokat és mobiltelefonokat
Krónika

Romániából jártak át fosztogatni Magyarországra: zsákszámra vitték a laptopokat és mobiltelefonokat

Romániából érkező bűnözők törtek be elektronikai áruházakba, három üzletet fosztottak ki Békés vármegyében. Zsákszámra vitték a laptopokat, mobiltelefonokat és tableteket. Gondosan előkészítették a bűncselekményeket, de végül lebuktak.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

Döntött a magyar kormány a Határtalanul! programról
Krónika

Döntött a magyar kormány a Határtalanul! programról

Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program, és a határon túli magyar nyelvű elektronikus sajtó támogatására is elérhető egy pályázat – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn.

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között
Székelyhon

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között

Medvét ütött el egy autó szerdán reggel fél kilenc körül a 13A jelzésű országúton, Szentegyháza és Csíkszereda között.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS