// 2026. szeptember 11., péntek // Teodóra
Bakk Miklós Bakk Miklós

Egy profiler idézeteihez – Bakk Miklós válasza Kelemen Attila Árminnak

// HIRDETÉS

Kedves Attila, én sem akarlak megbántani, ezért szövegedet kreatív intellektuális kísérletként kezelem, mely arra irányul, hogy idézetekkel ellenpontozd mondanivalómat. Ez jó technika, valóban, bármikor alkalmazható.

(Külön)Vélemény

Szerző: Bakk Miklós
2015. szeptember 16., 18:44

Csak mellékesen jelzem, egyetlen idézet van az írásomban (pontosabban kettő: egyetlen szerző egyetlen szövegéből), a többi hivatkozás, parafrázis, terminusok kölcsönzése csupán.

 

Próbálom megragadni berzenkedésed okát, és előbb azokra válaszolni. Tételszerűen két kérdés emelkedik ki szövegedből: 1) a szeretetparancs és felelősség kérdése; 2) iszlamofóbia.

 

Az elsőre vonatkozóan egyszerűen azt a klasszikus tételt hoztam fel, amelynek némi közismertsége is van: az érzületi etika és a felelősség-etika közötti különbséget, és azt mondtam el, hogy  

az egyszerű polgárnak megvan a lehetősége, hogy az érzületi etika alapján cselekedjen, a politikusnak nincs.  

Még egyszerűbben: a polgárnak lehet csak Krisztus a tanácsadója, a politikusnak azonban, Krisztus mellett, kötelezően vannak más tanácsadói is. Ő dönt egy helyzetben, kit miben és mennyire hallgat meg. (Bocsánat, de ennél jobban leegyszerűsíteni – „lebutítani” – nem tudom e kérdést.) 

 

Persze, a politikus „játszhatja” (és játssza is), hogy csak a krisztusi szeretetelvre hallgat, de előbb-utóbb szembesül azzal, hogy nem teheti ezt maradéktalanul. Angela Merkel először „minden menekültet” be akart fogadni, aztán csak a szíreket, eljutván végül a kiutasítás, illetve a „befogadási szerződés” gondolatáig (nem hozhatnak létre „párhuzamus társadalmakat” stb.). Írásom ennyi volt, ezt a közismert tételt akarta bemutatni a rendkívüli helyzet élesen exponáló hatalmát kihasználva, és csúsztatásnak gondolom azt, amikor ezt úgy értelmezed, hogy – szerintem, nyilván – „a szeretetparancs mindaddig logikus, míg: nem vagy politológus / jogász / politikus, mert onnan kezdődik a felelősség”. 

Egy dolgot elfogadok a lehetséges bírálatok közül, 

de ezt te nem írtad le, holott talán itt a kérdés lényege ma: valóban van némi zavar abban, amikor közismert véleményvezér értelmiségiek írnak a szeretetfeltétlenségről és a felelősségről. A modern mediatizált demokráciában ugyanis kijelentéseik politikailag azonnal kapitalizálhatóak, még ha ők nem politikai tisztségek viselői is. Ez az a „hely”, ahol a szeretetfeltétlenség könnyen univerzális politikai elvvé alakul. Itt az árnyalatok lényegesek, ugyanis a szeretetfeltétlenség nem azonos a „mindenkit befogadni”, „mindenkit beengedni” elvével. A szeretetfeltétlenség az, amit Nágó Zsuzsa követett akkor, amikor elment a menekülttáborokba: ott segített. A „menekültpolitika” azonban ennél már több, és nem alapozható univerzális befogadáselvre (Tismăneanut illető kritikai megjegyzéseim ezzel kapcsolatosak). 

Ami „iszlamofóbiámat” illeti: az nem létezik. 

Kultúrákról, vallásokról, ideológiákról lehet „jó” vagy „rossz” véleményünk, de ha emögött felépített érvrendszer van, akkor érdemes azzal vitatkozni, és nem fóbiakérdéssé redukálni a problémát. Hogy az iszlám politikai elv-e, politikai kultúra-e vagy csupán „vallás”, amely simán behelyezhető az európai vallási pluralizmusba – nos ez komoly történeti, filozófiai vita tárgya, komoly művek állnak az egyes pozíciók mögött. Én személyesen úgy hiszem, nem egyeztethető össze az európai politikai kultúrával és civilizációs eszmével, de nem tudom a tutit: nem tudom azt, hogy a befogadás milyen mértéke, szintje stb. eredményezi azt, hogy az európai civilizáció elveszítse meghatározó értékeit. De ebben a kérdésben csak vízióink és kedvenc szerzőink lehetnek, Attila – neked is, nekem is. 

Végül a saját berzenkedésemről.  

Ilyesmiket írsz: „Nem könnyű a magyar ugaron felső-közép osztálybeli kereszténynek lenni! És ezt nem azért mondom, mert szeretek gúnyolódni (persze szeretek), hanem azért, mert olyan helyzetet vállaltál fel, amiben meg kell magyarázz magadnak és olvasóidnak valamit, amit nem lehet perspektívaváltási trükk nélkül megmagyarázni.” Nos, ez az a pillanat, amikor én, a nemvallásos (aki a kereszténységen ebben a vitaösszefüggésben védendő civilizációt ért), és aki sose gondolta magát a „magyar ugaron”, egy skatulyában találom magam, elzárva érveitől. Amikor a vitapartner a kritikai érvelő helyett az ideológiai profiler szerepét veszi fel – nos, az a lehető legrosszabb dialógushelyzet.  

Talán mégis a dologról magáról kellene beszélnünk. 

Arról, hogy amiről beszélünk, az lényegében egyszerű és világos kérdés: az állam rendet teremt és tart fenn, a polgárok pedig keresztények és segítenek a bajba jutottakon, és hogy e kettőből – bizony – feszültségek adódnak a rendkívüli helyzetekben. Meg hogy kerítés van, és hogy az akkor mi: az államiság eszköze vagy ideológiai kiáltvány? De erről keveset beszélsz, és én inkább a „leleplezés szándékát” érzem ki a szövegedből: megmutatni, hogyan akarja ez a fickó eladni a rossz orbánista terméket. A politika a modern kor egyik nagy szenvedélye (nem idézet, csak közhely!), nem lehet „csak úgy szólni”, hogy ne legyen valaki „mellett” vagy „ellen”. De azért mégis lehetne – az egymással szemben álló értelmezési keretek ellenére is – a „dolgokról magukról” vitatkozni... 

Fotó: Máthé Zoltán/MTI

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix
Főtér

Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix

Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.

Megcsókoltatná a román zászlót az AUR, és bírságolná azt, aki megtagadja
Krónika

Megcsókoltatná a román zászlót az AUR, és bírságolná azt, aki megtagadja

A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn
Székelyhon

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön
Krónika

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön

Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba
Székelyhon

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba

A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS