// 2026. július 1., szerda // Tihamér, Annamária

Kultfővárosi versengés: nem deathmatch, hanem epikus rap csata

// HIRDETÉS

Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy is pályázik Európa kulturális fővárosi címére, és mindkét város erős ellenfélnek tartja a másikat.

Tényleg kicsit küzdőtérre hasonlított a Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy kulturális fővárosi esélyeit latolgató beszélgetés helyszíne: a TIFF-ház asztalának két felén foglaltak helyet a két város „csapatának” tagjai. A kincses várost Horváth Anna alpolgármester, Florin Moroșanu, a kultfőváros-projekt munkatársa képviselte, Hegedűs Csilla volt kulturális miniszternek és Anca Simionca szociológusnak a moderátori szerep jutott, a háromszéki megyeszékhely részéről pedig Sztakics Éva alpolgármester, illetve Veres-Nagy Tímea és Barta Mónika, a projekt munkatársai voltak jelen – az összképet némileg  csak a Kolozsvárt képviselő, de a másik tábor oldalán helyet foglaló Szakáts István módosította (az ő leleménye a címbeli hasonlat is).

Sztakics Éva szerint Sepsiszentgyörgy legfőbb erőssége a kulturális vitalitás, arányaiban ugyanis ez a város fordít saját költségvetéséből a legtöbbet kultúrára: két színház működik (egy magyar és egy román), néptáncegyüttes, művészeti központ és számos időszakos kulturális projekt. Sepsiszentgyörgy négy másik székelyföldi várossal – Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós – közösen pályázza meg Európa 2021-es kulturális fővárosának címét. 

Pályázatának középpontjában az identitás kérdése áll, 

a különböző identitások találkozása által felvetett problémák kibeszélése, körbejárása. 

 

 

Horváth Anna, Florin Moroșanu és Hegedűs Csilla

 

Horváth Anna magától értetődőnek tartja, hogy Kolozsvár megpályázta a kultfővárosi címet, hiszen a kincses város Erdély fővárosa, és Bukarest után kulturálisan a legvitálisabb központ az országban. Úgy látja, a cím elnyerése az itt élő etnikai, vallási közösségek közti közeledést  szolgálná.  Moroșanu a pályázati koncepció mottóját hangsúlyozza:  

az East of West szlogen azt a kulturális-földrajzi kettősséget illusztrálja, 

amely Kolozsvárra – és tágabban egész Erdélyre – jellemző. Az etnikai dimenziót ő is kiemeli, mondván, hogy – bár természetesen saját városa sikeréért dolgozik – Sepsiszentgyörgy esetleges kultfővárosi címe segítene a térségben kisebbségben élő románok és a többségi magyarok közti közeledést, a frusztrációk oldását.

Sztakics szerint azzal, ahogyan a helyi románokat – vagy a romákat – tervezik bevonni a kultfővárosi projektekbe, 

példát szeretnének mutatni  

azoknak a településeknek is, ahol a magyarok vannak kisebbségben. Veres-Nagy Tímea pedig elárulja, beletelt némi időbe, amíg sikerült tudatosítaniuk magukban, hogy ha Sepsiszentgyörgy nyeri a címet, akkor nemcsak a Székelyföldet, de egész Romániát fogja képviselni. Barta Mónika azt tartja fontosnak, hogy a művészetet, a kultúrát olyan közegbe is „kivigyék” – utcákra, közterekre –, ahol azok is találkoznak vele, akik egyébként nem látogatják gyakran a kulturális intézményeket.

 

Szakáts a kolozsvári koncepció lényegének a különböző kulturális közösségek összekapcsolását tartja, egy kreatív, lazább szerkezet keretében – mint mondja, 

ez lenne „a változás nyitott akadémiája”.  

Ez a modell nemcsak a helyieknek szól, hanem például a turistákat is segítene „bekapcsolni”, hogy a szokásos tevékenységeik mellett találják meg a helyüket ebben a nyitott rendszerben.

 

 

Sztakics Éva, Veres-Nagy Tímea, Barta Mónika és Szakáts István

 

A kultfővárosi pályázatokat október elejéig kell leadniuk a pályázóknak, a zsűri december 10-ig elbírálja, és versenyben marad két-három város – hogy ki nyeri a címet, az 2016-ban dől el. A két csapat egyébként rendkívül kordiális hangnemben nyilatkozik a másik esélyeiről, sőt azt valószínűsítik, hogy mindketten bejutnak a második körbe (Moroșanu szerint Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön kívül legfennebb Temesvár vagy Craiova jöhet szóba).

 

Erdélyiként pedig csak szurkolhatunk ennek a forgatókönyvnek. 

 

(Szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Kiss Gábor/Kolozsvári Magyar Napok)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon
Főtér

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon

Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.

Jó hír sokak számára: július elsejétől nő a minimálbér
Krónika

Jó hír sokak számára: július elsejétől nő a minimálbér

A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.

A gumimedencéjében hűsölt a Németországban körözött román drogkereskedő, amikor lecsapott rá a különleges egység – hírmix
Főtér

A gumimedencéjében hűsölt a Németországban körözött román drogkereskedő, amikor lecsapott rá a különleges egység – hírmix

Autóval hajtott egy helsinki luxusüzlet kirakatába egy román bűnbanda, majd 580 000 eurós zsákmánnyal menekült. Az ország háromnegyed részén vörös hőségriasztással indul a jövő hét.

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról
Székelyhon

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.

Fogyatékkal élőket kihasználó illegális otthonokra csaptak le Bihar megyében
Krónika

Fogyatékkal élőket kihasználó illegális otthonokra csaptak le Bihar megyében

Egy magát humanitárius szervezetnek kiadó, Jóságos szamaritánus nevű, a rászorulókat kihasználó, a nekik szánt adományokat saját célokra költő egyesület tagjaira csapott le kedden a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) Bihar megyében.

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején
Székelyhon

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig az ország területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS