// 2026. szeptember 17., csütörtök // Zsófia

Kultfővárosi versengés: nem deathmatch, hanem epikus rap csata

// HIRDETÉS

Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy is pályázik Európa kulturális fővárosi címére, és mindkét város erős ellenfélnek tartja a másikat.

Tényleg kicsit küzdőtérre hasonlított a Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy kulturális fővárosi esélyeit latolgató beszélgetés helyszíne: a TIFF-ház asztalának két felén foglaltak helyet a két város „csapatának” tagjai. A kincses várost Horváth Anna alpolgármester, Florin Moroșanu, a kultfőváros-projekt munkatársa képviselte, Hegedűs Csilla volt kulturális miniszternek és Anca Simionca szociológusnak a moderátori szerep jutott, a háromszéki megyeszékhely részéről pedig Sztakics Éva alpolgármester, illetve Veres-Nagy Tímea és Barta Mónika, a projekt munkatársai voltak jelen – az összképet némileg  csak a Kolozsvárt képviselő, de a másik tábor oldalán helyet foglaló Szakáts István módosította (az ő leleménye a címbeli hasonlat is).

Sztakics Éva szerint Sepsiszentgyörgy legfőbb erőssége a kulturális vitalitás, arányaiban ugyanis ez a város fordít saját költségvetéséből a legtöbbet kultúrára: két színház működik (egy magyar és egy román), néptáncegyüttes, művészeti központ és számos időszakos kulturális projekt. Sepsiszentgyörgy négy másik székelyföldi várossal – Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós – közösen pályázza meg Európa 2021-es kulturális fővárosának címét. 

Pályázatának középpontjában az identitás kérdése áll, 

a különböző identitások találkozása által felvetett problémák kibeszélése, körbejárása. 

 

 

Horváth Anna, Florin Moroșanu és Hegedűs Csilla

 

Horváth Anna magától értetődőnek tartja, hogy Kolozsvár megpályázta a kultfővárosi címet, hiszen a kincses város Erdély fővárosa, és Bukarest után kulturálisan a legvitálisabb központ az országban. Úgy látja, a cím elnyerése az itt élő etnikai, vallási közösségek közti közeledést  szolgálná.  Moroșanu a pályázati koncepció mottóját hangsúlyozza:  

az East of West szlogen azt a kulturális-földrajzi kettősséget illusztrálja, 

amely Kolozsvárra – és tágabban egész Erdélyre – jellemző. Az etnikai dimenziót ő is kiemeli, mondván, hogy – bár természetesen saját városa sikeréért dolgozik – Sepsiszentgyörgy esetleges kultfővárosi címe segítene a térségben kisebbségben élő románok és a többségi magyarok közti közeledést, a frusztrációk oldását.

Sztakics szerint azzal, ahogyan a helyi románokat – vagy a romákat – tervezik bevonni a kultfővárosi projektekbe, 

példát szeretnének mutatni  

azoknak a településeknek is, ahol a magyarok vannak kisebbségben. Veres-Nagy Tímea pedig elárulja, beletelt némi időbe, amíg sikerült tudatosítaniuk magukban, hogy ha Sepsiszentgyörgy nyeri a címet, akkor nemcsak a Székelyföldet, de egész Romániát fogja képviselni. Barta Mónika azt tartja fontosnak, hogy a művészetet, a kultúrát olyan közegbe is „kivigyék” – utcákra, közterekre –, ahol azok is találkoznak vele, akik egyébként nem látogatják gyakran a kulturális intézményeket.

 

Szakáts a kolozsvári koncepció lényegének a különböző kulturális közösségek összekapcsolását tartja, egy kreatív, lazább szerkezet keretében – mint mondja, 

ez lenne „a változás nyitott akadémiája”.  

Ez a modell nemcsak a helyieknek szól, hanem például a turistákat is segítene „bekapcsolni”, hogy a szokásos tevékenységeik mellett találják meg a helyüket ebben a nyitott rendszerben.

 

 

Sztakics Éva, Veres-Nagy Tímea, Barta Mónika és Szakáts István

 

A kultfővárosi pályázatokat október elejéig kell leadniuk a pályázóknak, a zsűri december 10-ig elbírálja, és versenyben marad két-három város – hogy ki nyeri a címet, az 2016-ban dől el. A két csapat egyébként rendkívül kordiális hangnemben nyilatkozik a másik esélyeiről, sőt azt valószínűsítik, hogy mindketten bejutnak a második körbe (Moroșanu szerint Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön kívül legfennebb Temesvár vagy Craiova jöhet szóba).

 

Erdélyiként pedig csak szurkolhatunk ennek a forgatókönyvnek. 

 

(Szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Kiss Gábor/Kolozsvári Magyar Napok)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS