// 2026. január 14., szerda // Bódog

Kultfővárosi versengés: nem deathmatch, hanem epikus rap csata

// HIRDETÉS

Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy is pályázik Európa kulturális fővárosi címére, és mindkét város erős ellenfélnek tartja a másikat.

Tényleg kicsit küzdőtérre hasonlított a Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy kulturális fővárosi esélyeit latolgató beszélgetés helyszíne: a TIFF-ház asztalának két felén foglaltak helyet a két város „csapatának” tagjai. A kincses várost Horváth Anna alpolgármester, Florin Moroșanu, a kultfőváros-projekt munkatársa képviselte, Hegedűs Csilla volt kulturális miniszternek és Anca Simionca szociológusnak a moderátori szerep jutott, a háromszéki megyeszékhely részéről pedig Sztakics Éva alpolgármester, illetve Veres-Nagy Tímea és Barta Mónika, a projekt munkatársai voltak jelen – az összképet némileg  csak a Kolozsvárt képviselő, de a másik tábor oldalán helyet foglaló Szakáts István módosította (az ő leleménye a címbeli hasonlat is).

Sztakics Éva szerint Sepsiszentgyörgy legfőbb erőssége a kulturális vitalitás, arányaiban ugyanis ez a város fordít saját költségvetéséből a legtöbbet kultúrára: két színház működik (egy magyar és egy román), néptáncegyüttes, művészeti központ és számos időszakos kulturális projekt. Sepsiszentgyörgy négy másik székelyföldi várossal – Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós – közösen pályázza meg Európa 2021-es kulturális fővárosának címét. 

Pályázatának középpontjában az identitás kérdése áll, 

a különböző identitások találkozása által felvetett problémák kibeszélése, körbejárása. 

 

 

Horváth Anna, Florin Moroșanu és Hegedűs Csilla

 

Horváth Anna magától értetődőnek tartja, hogy Kolozsvár megpályázta a kultfővárosi címet, hiszen a kincses város Erdély fővárosa, és Bukarest után kulturálisan a legvitálisabb központ az országban. Úgy látja, a cím elnyerése az itt élő etnikai, vallási közösségek közti közeledést  szolgálná.  Moroșanu a pályázati koncepció mottóját hangsúlyozza:  

az East of West szlogen azt a kulturális-földrajzi kettősséget illusztrálja, 

amely Kolozsvárra – és tágabban egész Erdélyre – jellemző. Az etnikai dimenziót ő is kiemeli, mondván, hogy – bár természetesen saját városa sikeréért dolgozik – Sepsiszentgyörgy esetleges kultfővárosi címe segítene a térségben kisebbségben élő románok és a többségi magyarok közti közeledést, a frusztrációk oldását.

Sztakics szerint azzal, ahogyan a helyi románokat – vagy a romákat – tervezik bevonni a kultfővárosi projektekbe, 

példát szeretnének mutatni  

azoknak a településeknek is, ahol a magyarok vannak kisebbségben. Veres-Nagy Tímea pedig elárulja, beletelt némi időbe, amíg sikerült tudatosítaniuk magukban, hogy ha Sepsiszentgyörgy nyeri a címet, akkor nemcsak a Székelyföldet, de egész Romániát fogja képviselni. Barta Mónika azt tartja fontosnak, hogy a művészetet, a kultúrát olyan közegbe is „kivigyék” – utcákra, közterekre –, ahol azok is találkoznak vele, akik egyébként nem látogatják gyakran a kulturális intézményeket.

 

Szakáts a kolozsvári koncepció lényegének a különböző kulturális közösségek összekapcsolását tartja, egy kreatív, lazább szerkezet keretében – mint mondja, 

ez lenne „a változás nyitott akadémiája”.  

Ez a modell nemcsak a helyieknek szól, hanem például a turistákat is segítene „bekapcsolni”, hogy a szokásos tevékenységeik mellett találják meg a helyüket ebben a nyitott rendszerben.

 

 

Sztakics Éva, Veres-Nagy Tímea, Barta Mónika és Szakáts István

 

A kultfővárosi pályázatokat október elejéig kell leadniuk a pályázóknak, a zsűri december 10-ig elbírálja, és versenyben marad két-három város – hogy ki nyeri a címet, az 2016-ban dől el. A két csapat egyébként rendkívül kordiális hangnemben nyilatkozik a másik esélyeiről, sőt azt valószínűsítik, hogy mindketten bejutnak a második körbe (Moroșanu szerint Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön kívül legfennebb Temesvár vagy Craiova jöhet szóba).

 

Erdélyiként pedig csak szurkolhatunk ennek a forgatókönyvnek. 

 

(Szöveg: Papp Attila Zsolt; fotók: Kiss Gábor/Kolozsvári Magyar Napok)

// HIRDETÉS
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felháborították az adóemelések, öt kiló aprópénzzel jelent meg a városházán egy férfi
Főtér

Felháborították az adóemelések, öt kiló aprópénzzel jelent meg a városházán egy férfi

További híreink: a kormány eközben már közleményben is mentegeti a „reformnak” nevezett adóemeléseit, egy autórongáló fiatal pedig a TikTokon buktatta le saját magát.

Barabássy-kúria: romjaiból újult meg, továbbra is őrzi Héderfája legtekintélyesebb lakójának örökségét
Krónika

Barabássy-kúria: romjaiból újult meg, továbbra is őrzi Héderfája legtekintélyesebb lakójának örökségét

Hosszú éveken keresztül kastélyrom előtt haladtak el a Héderfáján átutazók, sokan nem is gondolták, hogy egyszer még eredeti pompájában tündökölhet a Barabássy-kúria. Az udvarházat 2008-ban kezdte felújítani a család, most pedig bárki megcsodálhatja.

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig
Főtér

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében
Székelyhon

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Holtan találtak vasárnap egy 18 éves földrai (Feldru) fiút egy besztercei vendéglő padlásterében – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei rendőrség.

Adóemelés: tiltakozásként öt kiló aprópénzzel fizette be a helyi adóját egy férfi
Krónika

Adóemelés: tiltakozásként öt kiló aprópénzzel fizette be a helyi adóját egy férfi

Sajátos tiltakozási módot talált egy suceavai férfi a helyi adók drasztikus megemelése ellen: csak aprópénzzel fizette be tartozását az önkormányzatnak.

Akik már az első órákban befizették a megemelt helyi adókat
Székelyhon

Akik már az első órákban befizették a megemelt helyi adókat

Hétfőtől lehet befizetni a helyi adókat és illetékeket Marosvásárhelyen. Már az esztendő első nyitvatartási napján többen éltek a lehetőséggel, és törlesztették pénzügyi kötelezettségeiket, de hosszú sorok sehol nem alakultak ki hétfő reggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS