Kenyérszentelés Kolozsváron
Morzsabuli
Szerző: Szabó Tünde
2015. augusztus 21. péntek, 18:05
Brutális és megható volt idén is az óriáskenyér felszeletelése és szétosztása Kolozsváron.

Ha annyira nem is lepett meg, mint tavaly, hogy közelről mekkora a Kárpát-medence kenyere, illetve a Kolozsvárnak sütött testvércipója, impozáns méretével még mindig hat, és nem csak arra a féltucat önkéntesre, aki felcipelte a "cipót" a főtéri nagyszínpadra.

Bár egész nap esett az eső, és az aznap, augusztus 20-án reggel kisült kenyér bő negyven percet késett a kolozsvári dugók miatt, nagyjából kétszáz személy várta, hogy az egyházi elöljárók megszenteljék az összetartozás szimbólumává sütött kenyeret, majd hogy az önkéntesek szétosszák.
 
Másodjára sütötték ki Szolnokon a Kárpát-medence kenyerét és hasonló méretű testvércipóit Diószegi László sepsiszentgyörgyi pékmester vezetésével. A pékek, akárcsak a hozzávalók, a Kárpát-medence más-más településeiről érkeztek, és idén rekordméretű, 250 kilós kenyereket alkottak. De úgy, hogy nem kisebb adag tésztákat sütöttek egymás mellé, hanem mindegyik kenyér egyetlen darab tésztamasszából sült, ezt kellett dagasztani, kemencébe be- és kiemelni.
 
Kárpát-medence kenyere Kolozsváron
 
A Kolozsvárnak szánt "cipót" Kovács Sándor, Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlésének elnöke hozta el, Horváth Anna alpolgármester köszönte meg, és a történelmi egyházak vezetői, képviselői szentelték meg.
 
Az egyébként is rövid áhítatot többször megtörte a rakoncátlankodó hangosítás, majd az a látvány is disszonáns érzéseket váltott ki, amikor az egyházi és világi elöljárók hosszú pengéjű késeket kaptak.
 
Hogy annak a látványnak a brutalitásáról ne is beszéljünk, ahogy egyszerre beleszúrták a késeket az óriási kenyérbe, és őket is meglepő, jókora erőfeszítéssel feldarabolták.
 
Kárpát-medence kenyere Kolozsváron
 
 
Kárpát-medence kenyere Kolozsváron
 
 
Kárpát-medence kenyere Kolozsváron
 
A darabokat aztán a téren felállított asztalokon népviseletbe öltözött gyerekek szeletelték fel, és osztották szét a szeleteket meghatódottan fogadó kolozsváriaknak. Egyetlen színpadi notabilitás folytatta aztán lent is a munkát a gyerekek mellett: Rácz Norbert unitárius lelkész. 
 
Nemcsak azért volt szimpatikus, mert nem hagyta egyedül a gyerekeket a szeletelés és osztogatás jóval időigényesebb és fizikai erőt is igénylő munkájában, hanem mert látszott, hogy így is kapcsolatot szeretne teremteni az emberekkel, nemcsak a szószékről vagy a színpadról.
 
Kárpát-medence kenyere Kolozsváron
 
 
Kárpát-medence kenyere Kolozsváron
 
Kárpát-medence kenyere Kolozsváron
 
Itt a vége, fuss el véle!
 
Miután leszállt róla a sajtó, Horváth Anna is bekapcsolódott az utolsó szeletek szétosztásába. A Kárpát-medence kolozsvári kenyere pedig (a nem ehető héjat leszámítva) az utolsó morzsáig elfogyott.
 
Kárpát-medence kenyere és Tamás Gábor Kolozsváron
 
Persze egy ilyen történet nem zárulhat mesei fordulat nélkül: a kenyérsorban egyszercsak feltűnt hétköznapi álruhájában a Dónát úti orgonák és a magyarnapos szelfik királya. A hívatlan király nem őrizgette sokáig az inkognitóját: Sebesi Karen Attila ünnepi konferanszié gyorsan kiszúrta Tamás Gábor énekest a sorbanállók között, aki nemcsak kenyeret kapott, de azt a privilégiumot is, hogy a színpad melletti VIP-sátorban fogyaszthatta el.
 
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/11181
Az UNESCO listájára javasolt egykori katonai táborral nem számoltak, amikor a pálya nyomvonalát tervezték.
Eddig se értettük, de most aztán pláne.
Hát, lényegében úgy, hogy Magyarország csinálja, Románia pedig beszél róla.
Persze nem amúgy tahó módra: szépen, elegáns csomagolásban.
Egyszerűen szólva: hülye kérdésre hülyén lehet válaszolni.
Szociális lakásokat vásárolnak piaci áron.
Az EMNP felhívására öt városból érkeztek a tüntetők.
Nem kapott elegendő szavazatot a liberálisok bizalmatlansági indítványa, amelynek még az RMDSZ is szurkolt.
A rahovai börtönben maradhat, de szigorított felügyelet alatt.
Aradon is virágzik a Tisza. Azaz a Maros.
Újabb tanácsos távozik. Vajon ki lesz a következő?
Minek országprojekt egy olyan földrajzi helynek, amely nem igazán nevezhető országnak? Figyelem, pamfletveszély!
Veszik, mint a cukrot.
A román társadalom addig nem képes szembenézni múltjával, jelenével, jövőjével, amíg a külföldieket, a királyt, a földesurakat, a „bozgorokat” és a cigányokat kiáltja ki bűnösnek.