// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Jó kis kötet született Kolozsvárról

// HIRDETÉS

A Kolozsvári Magyar Napok egyik első könyvbemutatóján jártunk.

Kolozsvárról számtalan könyv született a „bevezetés a városba” igényével, elég ha csak a tizenöt évvel ezelőtt megjelent, Kulcsok Kolozsvárhozt, vagy a 2013-ban napvilágot látott Kolozsvári beugrót említjük. A legfrissebb azt a kissé talányos címet viseli, hogy Erdély fővárosa Európában, és habár az ősbemutatója a nyár elején volt, az idei Kolozsvári Magyari Napok égisze alatt, hétfőn is szerveztek neki egy bemutatkozást, mégpedig a Kolozsvár Társaság főtéri székházában.

A bemutató két meglepetést tartogatott. Az egyik az, hogy a kötetnek keretet és koncepciót adó szerző, Adorjáni Panna Budapesten élő fiatal teatrológus éa prózaíró személyes okokból nem tudott megjelenni az eseményen. Megértjük, persze, személyes okai bármikor bárkinek akadhatnak, viszont a távolléte kissé megcsonkította a bemutatót (a július eleji kötetismertetőn sem volt jelen).

A másik meglepetés az volt, hogy a bemutatón összesen csupán mintegy tucatnyian vettek részt, a megjelent szerzőkkel együtt. Ez pedig nem túl szép csoportkép a magyar kultúra egyik fellegváráról, Erdély európai fővárosáról, ugyebár. Ott volt a kötetet szerkesztő Kántor Lajos és Rigán Lóránd, Horváth Anna alpolgármester, Guttman Szabolcs építész, Buchwald Péter egykori alprefektus, (mind szerzői minőségükben) és a kötet képanyagát szolgáltató László Miklós fotográfus is.

Kár, hogy alig néhányan voltak kíváncsiak a mondanivalójukra. Mert az a helyzet, hogy

az Erdély fővárosa Európában jó kis kötet.

Azért jó, mert úgy visz bele Kolozsvárba, az életét élő, mozgó, színes városba, hogy az olvasónak nem kell hosszú, merengő, nosztalgikus eszmefuttatásokon átrágnia magát. Hanem rövid, színes, de igényes kis írások nyújtanak viszonylag átfogó képet arról, hogy éppen milyen utcákon sétálunk, hol eszünk, iszunk, mit nézünk meg, hol művelődünk és szórakozunk Kolozsváron. Egyed Ákos, Markó Béla, László Noémi, Demény Péter, Egyed Péter, Tibori Szabó Zoltán és sokan mások két-három oldalas írásokban mesélnek kedvenc kolozsvári utcájukról, Guttman Szabolcs a város épített örökségéről sztorizik, de vannak kis ismertetők a város gasztro-alkoho-kulturális műintézményeiről is (Bulgakov, Insomnia, Krajczár, Agapé, vagy a Koffer, a VIA, a Mikó), vagy az olyan meghatározó intézményekről, mint a BBTE, a Korunk, a Györkös-Mányi Albert Emlékház, a TIFF, vagy az Ecsetgyár.

Az, hogy a kötet alig 130 oldalas, egyáltalán nem hiányosság, hanem dicséretes szerkesztői koncepció: gazdag tartalmat könnyen olvasható formában ajánlani. A fülszöveg szerint:

„útikönyv és olvasmány, fogyasztható formában”.

Az igényes, szép kivitelezésű kötetet érdemes beszerezni, mutatjuk is a tartalomjegyzéket kedvcsinálónak:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS