// 2026. június 10., szerda // Margit, Gréta

Jó kis kötet született Kolozsvárról

// HIRDETÉS

A Kolozsvári Magyar Napok egyik első könyvbemutatóján jártunk.

Kolozsvárról számtalan könyv született a „bevezetés a városba” igényével, elég ha csak a tizenöt évvel ezelőtt megjelent, Kulcsok Kolozsvárhozt, vagy a 2013-ban napvilágot látott Kolozsvári beugrót említjük. A legfrissebb azt a kissé talányos címet viseli, hogy Erdély fővárosa Európában, és habár az ősbemutatója a nyár elején volt, az idei Kolozsvári Magyari Napok égisze alatt, hétfőn is szerveztek neki egy bemutatkozást, mégpedig a Kolozsvár Társaság főtéri székházában.

A bemutató két meglepetést tartogatott. Az egyik az, hogy a kötetnek keretet és koncepciót adó szerző, Adorjáni Panna Budapesten élő fiatal teatrológus éa prózaíró személyes okokból nem tudott megjelenni az eseményen. Megértjük, persze, személyes okai bármikor bárkinek akadhatnak, viszont a távolléte kissé megcsonkította a bemutatót (a július eleji kötetismertetőn sem volt jelen).

A másik meglepetés az volt, hogy a bemutatón összesen csupán mintegy tucatnyian vettek részt, a megjelent szerzőkkel együtt. Ez pedig nem túl szép csoportkép a magyar kultúra egyik fellegváráról, Erdély európai fővárosáról, ugyebár. Ott volt a kötetet szerkesztő Kántor Lajos és Rigán Lóránd, Horváth Anna alpolgármester, Guttman Szabolcs építész, Buchwald Péter egykori alprefektus, (mind szerzői minőségükben) és a kötet képanyagát szolgáltató László Miklós fotográfus is.

Kár, hogy alig néhányan voltak kíváncsiak a mondanivalójukra. Mert az a helyzet, hogy

az Erdély fővárosa Európában jó kis kötet.

Azért jó, mert úgy visz bele Kolozsvárba, az életét élő, mozgó, színes városba, hogy az olvasónak nem kell hosszú, merengő, nosztalgikus eszmefuttatásokon átrágnia magát. Hanem rövid, színes, de igényes kis írások nyújtanak viszonylag átfogó képet arról, hogy éppen milyen utcákon sétálunk, hol eszünk, iszunk, mit nézünk meg, hol művelődünk és szórakozunk Kolozsváron. Egyed Ákos, Markó Béla, László Noémi, Demény Péter, Egyed Péter, Tibori Szabó Zoltán és sokan mások két-három oldalas írásokban mesélnek kedvenc kolozsvári utcájukról, Guttman Szabolcs a város épített örökségéről sztorizik, de vannak kis ismertetők a város gasztro-alkoho-kulturális műintézményeiről is (Bulgakov, Insomnia, Krajczár, Agapé, vagy a Koffer, a VIA, a Mikó), vagy az olyan meghatározó intézményekről, mint a BBTE, a Korunk, a Györkös-Mányi Albert Emlékház, a TIFF, vagy az Ecsetgyár.

Az, hogy a kötet alig 130 oldalas, egyáltalán nem hiányosság, hanem dicséretes szerkesztői koncepció: gazdag tartalmat könnyen olvasható formában ajánlani. A fülszöveg szerint:

„útikönyv és olvasmány, fogyasztható formában”.

Az igényes, szép kivitelezésű kötetet érdemes beszerezni, mutatjuk is a tartalomjegyzéket kedvcsinálónak:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac
Krónika

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve
Székelyhon

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben
Krónika

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben

Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után
Székelyhon

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után

Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS