// 2026. június 6., szombat // Norbert, Cintia

Jó kis kötet született Kolozsvárról

// HIRDETÉS

A Kolozsvári Magyar Napok egyik első könyvbemutatóján jártunk.

Kolozsvárról számtalan könyv született a „bevezetés a városba” igényével, elég ha csak a tizenöt évvel ezelőtt megjelent, Kulcsok Kolozsvárhozt, vagy a 2013-ban napvilágot látott Kolozsvári beugrót említjük. A legfrissebb azt a kissé talányos címet viseli, hogy Erdély fővárosa Európában, és habár az ősbemutatója a nyár elején volt, az idei Kolozsvári Magyari Napok égisze alatt, hétfőn is szerveztek neki egy bemutatkozást, mégpedig a Kolozsvár Társaság főtéri székházában.

A bemutató két meglepetést tartogatott. Az egyik az, hogy a kötetnek keretet és koncepciót adó szerző, Adorjáni Panna Budapesten élő fiatal teatrológus éa prózaíró személyes okokból nem tudott megjelenni az eseményen. Megértjük, persze, személyes okai bármikor bárkinek akadhatnak, viszont a távolléte kissé megcsonkította a bemutatót (a július eleji kötetismertetőn sem volt jelen).

A másik meglepetés az volt, hogy a bemutatón összesen csupán mintegy tucatnyian vettek részt, a megjelent szerzőkkel együtt. Ez pedig nem túl szép csoportkép a magyar kultúra egyik fellegváráról, Erdély európai fővárosáról, ugyebár. Ott volt a kötetet szerkesztő Kántor Lajos és Rigán Lóránd, Horváth Anna alpolgármester, Guttman Szabolcs építész, Buchwald Péter egykori alprefektus, (mind szerzői minőségükben) és a kötet képanyagát szolgáltató László Miklós fotográfus is.

Kár, hogy alig néhányan voltak kíváncsiak a mondanivalójukra. Mert az a helyzet, hogy

az Erdély fővárosa Európában jó kis kötet.

Azért jó, mert úgy visz bele Kolozsvárba, az életét élő, mozgó, színes városba, hogy az olvasónak nem kell hosszú, merengő, nosztalgikus eszmefuttatásokon átrágnia magát. Hanem rövid, színes, de igényes kis írások nyújtanak viszonylag átfogó képet arról, hogy éppen milyen utcákon sétálunk, hol eszünk, iszunk, mit nézünk meg, hol művelődünk és szórakozunk Kolozsváron. Egyed Ákos, Markó Béla, László Noémi, Demény Péter, Egyed Péter, Tibori Szabó Zoltán és sokan mások két-három oldalas írásokban mesélnek kedvenc kolozsvári utcájukról, Guttman Szabolcs a város épített örökségéről sztorizik, de vannak kis ismertetők a város gasztro-alkoho-kulturális műintézményeiről is (Bulgakov, Insomnia, Krajczár, Agapé, vagy a Koffer, a VIA, a Mikó), vagy az olyan meghatározó intézményekről, mint a BBTE, a Korunk, a Györkös-Mányi Albert Emlékház, a TIFF, vagy az Ecsetgyár.

Az, hogy a kötet alig 130 oldalas, egyáltalán nem hiányosság, hanem dicséretes szerkesztői koncepció: gazdag tartalmat könnyen olvasható formában ajánlani. A fülszöveg szerint:

„útikönyv és olvasmány, fogyasztható formában”.

Az igényes, szép kivitelezésű kötetet érdemes beszerezni, mutatjuk is a tartalomjegyzéket kedvcsinálónak:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix
Főtér

Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix

Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei
Krónika

Trianon-kutató történész: a határon túli magyarok a magyar történelem legnagyobb hősei

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak
Krónika

Magyar vezetője lett az országos restitúciós hatóságnak

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval
Székelyhon

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS