// 2024. november 22., péntek // Cecília
Kolozsvári Magyar Napok

Jó kis kötet született Kolozsvárról

// HIRDETÉS

A Kolozsvári Magyar Napok egyik első könyvbemutatóján jártunk.

Kolozsvárról számtalan könyv született a „bevezetés a városba” igényével, elég ha csak a tizenöt évvel ezelőtt megjelent, Kulcsok Kolozsvárhozt, vagy a 2013-ban napvilágot látott Kolozsvári beugrót említjük. A legfrissebb azt a kissé talányos címet viseli, hogy Erdély fővárosa Európában, és habár az ősbemutatója a nyár elején volt, az idei Kolozsvári Magyari Napok égisze alatt, hétfőn is szerveztek neki egy bemutatkozást, mégpedig a Kolozsvár Társaság főtéri székházában.

A bemutató két meglepetést tartogatott. Az egyik az, hogy a kötetnek keretet és koncepciót adó szerző, Adorjáni Panna Budapesten élő fiatal teatrológus éa prózaíró személyes okokból nem tudott megjelenni az eseményen. Megértjük, persze, személyes okai bármikor bárkinek akadhatnak, viszont a távolléte kissé megcsonkította a bemutatót (a július eleji kötetismertetőn sem volt jelen).

A másik meglepetés az volt, hogy a bemutatón összesen csupán mintegy tucatnyian vettek részt, a megjelent szerzőkkel együtt. Ez pedig nem túl szép csoportkép a magyar kultúra egyik fellegváráról, Erdély európai fővárosáról, ugyebár. Ott volt a kötetet szerkesztő Kántor Lajos és Rigán Lóránd, Horváth Anna alpolgármester, Guttman Szabolcs építész, Buchwald Péter egykori alprefektus, (mind szerzői minőségükben) és a kötet képanyagát szolgáltató László Miklós fotográfus is.

Kár, hogy alig néhányan voltak kíváncsiak a mondanivalójukra. Mert az a helyzet, hogy

az Erdély fővárosa Európában jó kis kötet.

Azért jó, mert úgy visz bele Kolozsvárba, az életét élő, mozgó, színes városba, hogy az olvasónak nem kell hosszú, merengő, nosztalgikus eszmefuttatásokon átrágnia magát. Hanem rövid, színes, de igényes kis írások nyújtanak viszonylag átfogó képet arról, hogy éppen milyen utcákon sétálunk, hol eszünk, iszunk, mit nézünk meg, hol művelődünk és szórakozunk Kolozsváron. Egyed Ákos, Markó Béla, László Noémi, Demény Péter, Egyed Péter, Tibori Szabó Zoltán és sokan mások két-három oldalas írásokban mesélnek kedvenc kolozsvári utcájukról, Guttman Szabolcs a város épített örökségéről sztorizik, de vannak kis ismertetők a város gasztro-alkoho-kulturális műintézményeiről is (Bulgakov, Insomnia, Krajczár, Agapé, vagy a Koffer, a VIA, a Mikó), vagy az olyan meghatározó intézményekről, mint a BBTE, a Korunk, a Györkös-Mányi Albert Emlékház, a TIFF, vagy az Ecsetgyár.

Az, hogy a kötet alig 130 oldalas, egyáltalán nem hiányosság, hanem dicséretes szerkesztői koncepció: gazdag tartalmat könnyen olvasható formában ajánlani. A fülszöveg szerint:

„útikönyv és olvasmány, fogyasztható formában”.

Az igényes, szép kivitelezésű kötetet érdemes beszerezni, mutatjuk is a tartalomjegyzéket kedvcsinálónak:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS