// 2026. február 9., hétfő // Abigél, Alex
Pap Szilárd István Pap Szilárd István

Románia törvényben ítéli el saját fasiszta múltját

// HIRDETÉS

Azt, hogy ki hogyan emlékszik, nem lehet pusztán politikai akarattal előírni. A hétköznapi családi és közösségi emlékezet nem válaszol automatikusan a felülről jövő impulzusokra.

(Külön)Vélemény

Szerző: Pap Szilárd István
2015. augusztus 15., 12:17

„A román közbeszédben legionáriusellenes törvényként elhíresült rendelkezés valóban főként az ország fasiszta múltjával, és az ahhoz kapcsolódó emlékezetpolitikával foglalkozik, de ahogy arra Andrei Muraru elnöki tanácsadó rámutatott, közvetetten Nicolae Ceausescu kommunista diktátor kultuszát is tiltja, Ceausescut ugyanis 1989 decemberében a rögtönítélő bíróság népirtás vádpontjában (is) bűnösnek találta.

 

Nagy a felháborodás

 

Amikor az állam a múltról törvénykezik, általában rengeteg vitát is generál. Ez ebben az esetben sem maradt el. A sajtóban és a közösségi oldalakon sokan háborodtak fel, amiért olyan hazafiaknak tekintett személyek kerültek indexre, mint a legionárius mozgalom vezetője, Corneliu Zelea-Codreanu, Románia világháborús vezetője, Ion Antonescu marsall, vagy épp maga Ceausescu. Sajnos a kulturális elitek között sem ritka ez a vélekedés, a Román Akadémia több történésze is megszólalt az ügyben, a legionáriusok bűneit relativizálva. Ez mondjuk nem meglepő, hiszen a Román Akadémia notórius elefánttemető, ahol a Ceausescu-rezsimet hűen szolgáló, és részben annak nacionalizmusát fasiszta szimpátiává alakító értelmiségi dinoszauruszok ülnek. Részben ennek tudható be, hogy Adrian Cioflanca, az ország egyik leghitelesebb fiatal történésze a Radio France Internationale-nek úgy nyilatkozott: a törvénynek már életbe lépése pillanatában lakmuszpapír-hatása van, hiszen felszínre hozta az „új legionáriusokat” és az „antidemokratikus antikommunistákat”.

 

És bár valóban a kritikák egy része fölött könnyen eltekinthetünk a nyílt vagy rejtett fasiszta szimpátiáik miatt, a dolog mégsem ennyire egyértelmű. Több jeles értelmiségi, történészek és filozófusok is árnyaltabb kifogásokkal álltak elő, és ezek közül kettőt mindenképp érdemes kiemelni.

 

A kritikusok valamit benéztek

 

Egyrészt a legionárius múlt egyértelmű elítélése árnyékot vet a román intellektuális kánon olyan óriásaira, akiket a jelenlegi román demokratikus konzervatív értelmiség és politikum saját szellemi mentoraiként tart számon. Olyan nagy elmékről van szó, mint a valláskutató, filozófus és író Mircea Eliade, Radu Gyr költő, Emil Cioran és Constantin Noica filozófusok, és a polihisztor Mircea Vulcanescu. Ezek a személyiségek tagjai vagy fanatikus követői voltak a legionárius mozgalomnak, és akár szerepet is vállaltak a vasgárdista, illetve később az antonescui államapparátusban. Kortárs román értelmiségiek, köztük a Cioran és Noica által mentorált Gabriel Liiceanu most azzal érvelnek, a jogszabály kriminalizálja ezen alkotók műveinek olvasását, tanítását és kutatását, illetve ellehetetleníti az alakok árnyalt megítélését. Liiceanu félelme egyébként e tekintetben teljesen megalapozatlan, a törvény ugyanis nyíltan kivételt tesz a tudományos kutatással kapcsolatban. És a jogszabály hatálya amúgy is csak azon művekre terjed ki, amelyekben nyíltan rasszista, idegengyűlölő vagy legionárius tartalmak jelennek meg, és ezek bizony épp nem azok a művek, amelyek e nagy értelmiségiek nemzetközi hírnevét megalapozták.

 

A román értelmiségi mainstream Noica-, Cioran- és Eliade-fetisizmusát tehát nagy valószínűséggel nem fenyegeti a törvény, de kritikusai nem állnak meg itt. Szerintük ugyanis a törvény nem szentel elegendő figyelmet a kommunizmusnak és bűneinek. A már említett Gabriel Liiceanu mellett a román emlékezetipar egy másik nagyágyúja, a kommunizmus bűneit feltáró bizottság vezetője, Vladimir Tismaneanu is ennek a fenntartásának adott hangot. Azt viszont egyikük sem vitatta, hogy egy ilyen múltértelmezést szabályozó törvénynek van létjogosultsága.

 

Persze valós problémák is felmerülnek

 

Pedig a mostani példa nem elszigetelt eset, világszerte találunk hasonló állami előírásokat, és ezek legnépszerűbb kritikája épp az, hogy az államnak nem feladata törvénybe szabályozni történelmi tényeket. Franciaország talán élen jár az ilyen típusú rendelkezések megalkotásában, a holokauszttagadást tiltó Gayssot-törvénytől (1990), az örmény népirtás megtörténtét elismerő törvényen (2001) át, a rabszolga-kereskedelmet és rabszolgatartást emberiesség elleni bűncselekményként meghatározó Tabuira-törvényig (2001). Francia történészek azzal érveltek, ezen események megítélése a történészek feladata, és rámutattak az ilyen törvénykezésben rejlő aránytalanságokra. Például arra, ahogy a Tabuira-törvény csak az atlanti-óceáni rabszolga-kereskedelemre vonatkozik, ám meg sem említi az Afrikán belül történt hasonló kereskedelmet. Vagy ahogyan a francia állam nem vesz tudomást az általa Algériában elkövetett atrocitásokról, sőt még arra is kísérletet tett, hogy előírja: az iskolákban pozitív folyamatként tanítsák a gyarmatosítást.

 

Hatékonysági kérdések is fel szoktak merülni a hasonló emlékezettörvények kapcsán. Sokak szerint ugyanis a szólásszabadság, a vélemények ütköztetése és a meggyőzés sokkal erősebb a szélsőséges vélemények visszaszorításában, mint egy parlament által elfogadott dokumentum. Ez utóbbi ugyanis akár még mártírokat is faraghat a kortárs náci-imádókból és holokauszttagadókból.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Most azonnal, mindent! Meg lehet-e akadályozni, hogy az online világ nulla látenciája szétverje a „valós” életet?

Fall Sándor

A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.

Nagy a munkanélküliség a fiatalok körében – mi lehet a tágabb oka ennek?

Sánta Miriám

Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Szántai János

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

Sólyom István

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát
Főtér

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

Marosvásárhelyről az olimpiai faluba: az utolsó pillanatban jutott ki Molnár Anna gyorskorcsolyázó
Krónika

Marosvásárhelyről az olimpiai faluba: az utolsó pillanatban jutott ki Molnár Anna gyorskorcsolyázó

Jelenleg a milánói olimpiai faluban készül a rajtra a marosvásárhelyi Molnár Anna gyorskorcsolyázó, aki az utolsó pillanatban tudta meg, hogy ott lehet a téli játékokon.

Az e-személyivel rendelkezők ingyen utaznak a tömegközlekedésen, mert az ellenőrök tehetetlenek
Főtér

Az e-személyivel rendelkezők ingyen utaznak a tömegközlekedésen, mert az ellenőrök tehetetlenek

És ez újabb oldalról világít rá arra, hogy a még mindig sínes doszárban gondolkodó romániai bürokrácia semmit sem tud kezdeni a technológia adta lehetőségekkel.

Fúrják, robbantják a hegyet, hogy autópálya haladhasson át rajta
Székelyhon

Fúrják, robbantják a hegyet, hogy autópálya haladhasson át rajta

A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben-Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.

Napokkal az omlás előtt érkeztek a felkiáltójelek: hogyan semmisült meg a szilágycsehi református templom tornya?
Krónika

Napokkal az omlás előtt érkeztek a felkiáltójelek: hogyan semmisült meg a szilágycsehi református templom tornya?

Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb erdélyi műemléki eseménye rázta meg a szakmát és a helyi közösséget. A szilágycsehi református templom tornyának az összeomlása kapcsán a felújítást tervező szakember, Makay Dorottya nyilatkozott a Krónikának.

Mit keres a bukaresti turista Székelyföldön? Maros megye a fővárosi turisztikai vásáron
Székelyhon

Mit keres a bukaresti turista Székelyföldön? Maros megye a fővárosi turisztikai vásáron

Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.

// még több főtér.ro
Hol szálljunk meg: hotelben vagy kiadó lakásban?
2026. január 27., kedd

Hol szálljunk meg: hotelben vagy kiadó lakásban?

Romániában nem ritkák a vendéglátóiparban tapasztalható hiányosságok, ám nem mindegy, hogy ezeket milyen szemszögből közelítjük meg. A turizmus személyes tapasztalatokon alapul, a vendég pedig az alapján dönt, hogy mit kap a pénzéért.

Hol szálljunk meg: hotelben vagy kiadó lakásban?
2026. január 27., kedd

Hol szálljunk meg: hotelben vagy kiadó lakásban?

Romániában nem ritkák a vendéglátóiparban tapasztalható hiányosságok, ám nem mindegy, hogy ezeket milyen szemszögből közelítjük meg. A turizmus személyes tapasztalatokon alapul, a vendég pedig az alapján dönt, hogy mit kap a pénzéért.

Különvélemény

Most azonnal, mindent! Meg lehet-e akadályozni, hogy az online világ nulla látenciája szétverje a „valós” életet?

Fall Sándor

A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.

Nagy a munkanélküliség a fiatalok körében – mi lehet a tágabb oka ennek?

Sánta Miriám

Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Szántai János

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

„Elemi szükséglet az anyanyelven való megszólalás lehetősége krízishelyzetben”

Sólyom István

A mentális nehézségek esetén a legrosszabb, ami történhet, ha valaki magára marad a problémájával – mondja dr. Kovács Réka Rozália pszichológus, a Sapientia EMTE adjunktusa.

// HIRDETÉS