// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Com'on, Kolozsvár, mert beszáll a bank!

// HIRDETÉS

Emlékeznek még a Com'on Kolozsvárra? Könnyű volt elfelejteni, mert nem volt pénz a sok hasznos ötletre. Most kerítettek.

Pénzzel is beszáll a BCR bank azoknak az ifjúsági kezdeményezéseknek a támogatásába, amelyek a PONT Csoport Com’on Kolozsvár – Ifjúsági részvételi költségvetés Kolozsváron nevű programjában erre jogot nyertek - derült ki ma a PONT, Emil Boc és a bank képviselőinek közös sajtótájékoztatóján. Ahol annyi protokollduma hangzott el, hogy az összkép számomra csak a tájékoztatót követő, brancsolós brunch-on állt össze, ahol a Com'ont ténylegesen lebonyolító Ugron Hannával és Varó Eszterrel beszélgettünk.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy a PONT annyi közösségi ötletet gyűjt be jogi személyiséggel nem rendelkező, civil csoportoktól, amennyit csak bír, és az áprilisi közönségszavazáson legtöbb voksot begyűjtő 250 tevékenységet a városháza fogja finanszírozni.

 

 

A sajtó épp intenzíven agyal, hogy miért is hívták őt ide.

 

Májusban léptek volna az ifjak a megvalósítás útjára, amelyen viszont több, tulajdonképpen előrelátható akadály is tornyosult, ezért jelenleg csak 11 kezdeményezés leledzik a megvalósulás valamilyen fázisában.

A legnagyobb akadály az, 

hogy a polgrámesteri hivatalnak törvény tiltja meg, hogy előfinanszírozza ezeket a kezdeményezéseket. Vagyis előbb ki kell találni, jóvá kell hagyatni, meg kell csinálni, a pénzt el kell költeni, és azt el kell számolni, a hivatal csak ezek után utalhatja a támogatást.

 

Miközben a PONT Csoport pont arra kapott szép summát, 68 ezer eurót a Norvég Alaptól, hogy pénzzel és formális szervezeti háttérrel nem rendelkező közösségi elképzeléseket, energiákat hozzon felszínre, segítse az ötletek kidolgozását és a megvalósítást lehetővé tévő anyagiak megszerzését.

 

A városháza és Emil Boc polgármester is nagy lelkesedéssel állt a civil szféra újszerű támogatásának ötlete mögé (ma is elmondta, hogy Farkas András és a PONT Csoport iránti tiszteletből jött el a sajtótájékoztatóra, mert ők voltak azok, akik tulajdonképpen megnyerték Kolozsvárnak az ifjúsági főváros címet), de az erre elkülönített félmillió lejt csak utólag tudja biztosítani.

 

 

Farkas András, a PONT Csoport vezetője a 437 megvalósítható ötlettel. Kész kincsesbánya: megtudtuk, más támogatók már érdeklődtek azok iránt az ötletek és csoportok iránt, amelyekre / akiknek nem jut most pénz.

 

A másik akadály az, hogy a PONT arra számított, nem mindegyik csoport fogja igényelni a maximális, ezer eurós támogatást, és így 250 ötlet is kivitelezhető a városháza 115 ezer eurójából. Hát nem. Ebbe a keretbe végül csak 117 projekt fért bele, a maradék 133 számára más forrást kellett keríteni.

Így jött képbe a Román Kereskedelmi Bank,

amely több szinten fog pénzt csorgatni a megszavazott ötletek kivitelezésébe. Az ötletek kitalálói közösségi gyűjtésbe (crowdfunding) kezdenek egy ezután beindítandó online felületen, és ha a weben összekalapozott összeg eléri az ezer lejt, akkor a BCR-t is birtokló Erste Csoport alapítványa tesz még hozzá ezer lejt. Ez a maximális összeg, vagyis ha valaki több pénzt kap a közösségtől, az Erste Alapítvány ezt akkor is csak ezer lejjel toldja meg.

 

A városházi támogatásra igényt tartó 117 ötlet előfinanszírozása volt a keményebb dió. Ezt hónapokig egyeztették az érintett felek: a PONT, a BCR és a megszavazott tevékenységek megvalósulását és elszámolását ellenőrző Kolozsvári Közösségi Alapítvány. Végül azt találták ki, amit a bank állítólag még nem lépett meg Romániában, és ezért nem is volt rá procedúra: a BCR hitelt nyújt a civil szervezetnek, a Kolozsvári Közösségi Alapítványnak. 

 

 

A BCR, a Kolozsvári Közösségi Alapítvány, a városháza és a PONT arca

 

Az alapítvány odaadja a pénzt az informális csoportoknak, azok végre elkezdhetik a gyakran már májusra beütemezett tevékenységeiket, elszámolnak az alapítvány felé, az alapítvány a városháza felé, amely majd átutalja a projektek felemésztette pénzt, az alapítvány pedig visszafizeti a hitelt a BCR-nek. Egyszerű, nem?

 

Az adminisztratív és törvényi akadályok ellenére Farkas Andrásék annyira jó ötletnek tartják az informális csoportok és ötleteik bevonását a város közösségi életébe és költségvetésébe, hogy egyrészt jövőre is meghirdetnék a Com'on Kolozsvárt, másrészt kiterjesztenék a mechanizmust a közösségi alapítványok hálózatán keresztül más egyetemi központokra is: Bukarestet, Iași-t, Temesvárt, Brassót és Nagyszebent (vagy Craiovát) szemelték ki erre a célra. És persze terjesztenék a jó gyakorlatot Brüsszelben és Strasbourgban is.

Muszáj a Musai-Muszájt is finanszírozni?

A Com'on Kolozsvár legpikánsabb mozzanata az volt, amikor a kezdeményezések szavazásán a Musai-Muszáj kapta a legtöbb voksot. Mégpedig arra, hogy per indításával és bővítésével, flashmobokkal, közvitákkal hívja fel a figyelmet arra, hogy a kolozsvári városvezetés egy látszat-multikultit propagál, és kényszerítse a hivatalt a hivatalos táblák, okmányok, stb. többnyelvűsítésére. Ezeket a kényszerítő-figyelemkeltő akciókat a városháza kellene finanszírozza.

 

És az volt a mai sajtótájékoztatónak is a legpikánsabb mozzanata, amikor az újságírók rákérdeztek erre Emil Boc-nál, aki ugye hivatalból megfellebbezte a többnyelvűsítést előíró bírósági ítéletet, és sikeresen érvényteleníttette. A Musai-Muszáj csoport természetesen megkapja a finanszírozást, válaszolta Boc polgármester, mert Kolozsváron szólásszabadság van, és a hivatal úgy is támogatja a Musai-Muszáj álláspontjának megjelenítését, hogy magával az állásponttal nem ért egyet.

 

 

Muszáj? Musai.

 

Egyébként a városháza kielégíti a Musai-Muszáj igényét a város nevének többnyelvű feltüntetésére, csak nem úgy, ahogy a Musai-Muszáj kéri, tette hozzá a polgármester. A terv készen áll, most zajlik a versenyeztetés a kivitelezésre, mondta Boc. Több részletet nem árult el, de megalapozott sejtésünk szerint azokról a városkapukról van szó, amelyek öt nyelven köszöntik majd a Kolozsvárra érkezőket.  

 

Ehhez képest a Musai-Muszáj azt a törvényadta jogot követeli, hogy ugyanolyan hivatalos városnévtáblán írják ki, hogy Kolozsvár, mint amilyenen szerepel a Cluj-Napoca a város különböző bejáratainál. Vagyis ha jövőre is meghirdetik a Com'on Kolozsvárt, a Musai-Muszáj csoportnak minden esélye megvan rá, hogy azt is megnyerje.

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS