// 2026. szeptember 17., csütörtök // Zsófia

Com'on, Kolozsvár, mert beszáll a bank!

// HIRDETÉS

Emlékeznek még a Com'on Kolozsvárra? Könnyű volt elfelejteni, mert nem volt pénz a sok hasznos ötletre. Most kerítettek.

Pénzzel is beszáll a BCR bank azoknak az ifjúsági kezdeményezéseknek a támogatásába, amelyek a PONT Csoport Com’on Kolozsvár – Ifjúsági részvételi költségvetés Kolozsváron nevű programjában erre jogot nyertek - derült ki ma a PONT, Emil Boc és a bank képviselőinek közös sajtótájékoztatóján. Ahol annyi protokollduma hangzott el, hogy az összkép számomra csak a tájékoztatót követő, brancsolós brunch-on állt össze, ahol a Com'ont ténylegesen lebonyolító Ugron Hannával és Varó Eszterrel beszélgettünk.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy a PONT annyi közösségi ötletet gyűjt be jogi személyiséggel nem rendelkező, civil csoportoktól, amennyit csak bír, és az áprilisi közönségszavazáson legtöbb voksot begyűjtő 250 tevékenységet a városháza fogja finanszírozni.

 

 

A sajtó épp intenzíven agyal, hogy miért is hívták őt ide.

 

Májusban léptek volna az ifjak a megvalósítás útjára, amelyen viszont több, tulajdonképpen előrelátható akadály is tornyosult, ezért jelenleg csak 11 kezdeményezés leledzik a megvalósulás valamilyen fázisában.

A legnagyobb akadály az, 

hogy a polgrámesteri hivatalnak törvény tiltja meg, hogy előfinanszírozza ezeket a kezdeményezéseket. Vagyis előbb ki kell találni, jóvá kell hagyatni, meg kell csinálni, a pénzt el kell költeni, és azt el kell számolni, a hivatal csak ezek után utalhatja a támogatást.

 

Miközben a PONT Csoport pont arra kapott szép summát, 68 ezer eurót a Norvég Alaptól, hogy pénzzel és formális szervezeti háttérrel nem rendelkező közösségi elképzeléseket, energiákat hozzon felszínre, segítse az ötletek kidolgozását és a megvalósítást lehetővé tévő anyagiak megszerzését.

 

A városháza és Emil Boc polgármester is nagy lelkesedéssel állt a civil szféra újszerű támogatásának ötlete mögé (ma is elmondta, hogy Farkas András és a PONT Csoport iránti tiszteletből jött el a sajtótájékoztatóra, mert ők voltak azok, akik tulajdonképpen megnyerték Kolozsvárnak az ifjúsági főváros címet), de az erre elkülönített félmillió lejt csak utólag tudja biztosítani.

 

 

Farkas András, a PONT Csoport vezetője a 437 megvalósítható ötlettel. Kész kincsesbánya: megtudtuk, más támogatók már érdeklődtek azok iránt az ötletek és csoportok iránt, amelyekre / akiknek nem jut most pénz.

 

A másik akadály az, hogy a PONT arra számított, nem mindegyik csoport fogja igényelni a maximális, ezer eurós támogatást, és így 250 ötlet is kivitelezhető a városháza 115 ezer eurójából. Hát nem. Ebbe a keretbe végül csak 117 projekt fért bele, a maradék 133 számára más forrást kellett keríteni.

Így jött képbe a Román Kereskedelmi Bank,

amely több szinten fog pénzt csorgatni a megszavazott ötletek kivitelezésébe. Az ötletek kitalálói közösségi gyűjtésbe (crowdfunding) kezdenek egy ezután beindítandó online felületen, és ha a weben összekalapozott összeg eléri az ezer lejt, akkor a BCR-t is birtokló Erste Csoport alapítványa tesz még hozzá ezer lejt. Ez a maximális összeg, vagyis ha valaki több pénzt kap a közösségtől, az Erste Alapítvány ezt akkor is csak ezer lejjel toldja meg.

 

A városházi támogatásra igényt tartó 117 ötlet előfinanszírozása volt a keményebb dió. Ezt hónapokig egyeztették az érintett felek: a PONT, a BCR és a megszavazott tevékenységek megvalósulását és elszámolását ellenőrző Kolozsvári Közösségi Alapítvány. Végül azt találták ki, amit a bank állítólag még nem lépett meg Romániában, és ezért nem is volt rá procedúra: a BCR hitelt nyújt a civil szervezetnek, a Kolozsvári Közösségi Alapítványnak. 

 

 

A BCR, a Kolozsvári Közösségi Alapítvány, a városháza és a PONT arca

 

Az alapítvány odaadja a pénzt az informális csoportoknak, azok végre elkezdhetik a gyakran már májusra beütemezett tevékenységeiket, elszámolnak az alapítvány felé, az alapítvány a városháza felé, amely majd átutalja a projektek felemésztette pénzt, az alapítvány pedig visszafizeti a hitelt a BCR-nek. Egyszerű, nem?

 

Az adminisztratív és törvényi akadályok ellenére Farkas Andrásék annyira jó ötletnek tartják az informális csoportok és ötleteik bevonását a város közösségi életébe és költségvetésébe, hogy egyrészt jövőre is meghirdetnék a Com'on Kolozsvárt, másrészt kiterjesztenék a mechanizmust a közösségi alapítványok hálózatán keresztül más egyetemi központokra is: Bukarestet, Iași-t, Temesvárt, Brassót és Nagyszebent (vagy Craiovát) szemelték ki erre a célra. És persze terjesztenék a jó gyakorlatot Brüsszelben és Strasbourgban is.

Muszáj a Musai-Muszájt is finanszírozni?

A Com'on Kolozsvár legpikánsabb mozzanata az volt, amikor a kezdeményezések szavazásán a Musai-Muszáj kapta a legtöbb voksot. Mégpedig arra, hogy per indításával és bővítésével, flashmobokkal, közvitákkal hívja fel a figyelmet arra, hogy a kolozsvári városvezetés egy látszat-multikultit propagál, és kényszerítse a hivatalt a hivatalos táblák, okmányok, stb. többnyelvűsítésére. Ezeket a kényszerítő-figyelemkeltő akciókat a városháza kellene finanszírozza.

 

És az volt a mai sajtótájékoztatónak is a legpikánsabb mozzanata, amikor az újságírók rákérdeztek erre Emil Boc-nál, aki ugye hivatalból megfellebbezte a többnyelvűsítést előíró bírósági ítéletet, és sikeresen érvényteleníttette. A Musai-Muszáj csoport természetesen megkapja a finanszírozást, válaszolta Boc polgármester, mert Kolozsváron szólásszabadság van, és a hivatal úgy is támogatja a Musai-Muszáj álláspontjának megjelenítését, hogy magával az állásponttal nem ért egyet.

 

 

Muszáj? Musai.

 

Egyébként a városháza kielégíti a Musai-Muszáj igényét a város nevének többnyelvű feltüntetésére, csak nem úgy, ahogy a Musai-Muszáj kéri, tette hozzá a polgármester. A terv készen áll, most zajlik a versenyeztetés a kivitelezésre, mondta Boc. Több részletet nem árult el, de megalapozott sejtésünk szerint azokról a városkapukról van szó, amelyek öt nyelven köszöntik majd a Kolozsvárra érkezőket.  

 

Ehhez képest a Musai-Muszáj azt a törvényadta jogot követeli, hogy ugyanolyan hivatalos városnévtáblán írják ki, hogy Kolozsvár, mint amilyenen szerepel a Cluj-Napoca a város különböző bejáratainál. Vagyis ha jövőre is meghirdetik a Com'on Kolozsvárt, a Musai-Muszáj csoportnak minden esélye megvan rá, hogy azt is megnyerje.

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS