// 2026. április 8., szerda // Dénes

Com'on, Kolozsvár, mert beszáll a bank!

// HIRDETÉS

Emlékeznek még a Com'on Kolozsvárra? Könnyű volt elfelejteni, mert nem volt pénz a sok hasznos ötletre. Most kerítettek.

Pénzzel is beszáll a BCR bank azoknak az ifjúsági kezdeményezéseknek a támogatásába, amelyek a PONT Csoport Com’on Kolozsvár – Ifjúsági részvételi költségvetés Kolozsváron nevű programjában erre jogot nyertek - derült ki ma a PONT, Emil Boc és a bank képviselőinek közös sajtótájékoztatóján. Ahol annyi protokollduma hangzott el, hogy az összkép számomra csak a tájékoztatót követő, brancsolós brunch-on állt össze, ahol a Com'ont ténylegesen lebonyolító Ugron Hannával és Varó Eszterrel beszélgettünk.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy a PONT annyi közösségi ötletet gyűjt be jogi személyiséggel nem rendelkező, civil csoportoktól, amennyit csak bír, és az áprilisi közönségszavazáson legtöbb voksot begyűjtő 250 tevékenységet a városháza fogja finanszírozni.

 

 

A sajtó épp intenzíven agyal, hogy miért is hívták őt ide.

 

Májusban léptek volna az ifjak a megvalósítás útjára, amelyen viszont több, tulajdonképpen előrelátható akadály is tornyosult, ezért jelenleg csak 11 kezdeményezés leledzik a megvalósulás valamilyen fázisában.

A legnagyobb akadály az, 

hogy a polgrámesteri hivatalnak törvény tiltja meg, hogy előfinanszírozza ezeket a kezdeményezéseket. Vagyis előbb ki kell találni, jóvá kell hagyatni, meg kell csinálni, a pénzt el kell költeni, és azt el kell számolni, a hivatal csak ezek után utalhatja a támogatást.

 

Miközben a PONT Csoport pont arra kapott szép summát, 68 ezer eurót a Norvég Alaptól, hogy pénzzel és formális szervezeti háttérrel nem rendelkező közösségi elképzeléseket, energiákat hozzon felszínre, segítse az ötletek kidolgozását és a megvalósítást lehetővé tévő anyagiak megszerzését.

 

A városháza és Emil Boc polgármester is nagy lelkesedéssel állt a civil szféra újszerű támogatásának ötlete mögé (ma is elmondta, hogy Farkas András és a PONT Csoport iránti tiszteletből jött el a sajtótájékoztatóra, mert ők voltak azok, akik tulajdonképpen megnyerték Kolozsvárnak az ifjúsági főváros címet), de az erre elkülönített félmillió lejt csak utólag tudja biztosítani.

 

 

Farkas András, a PONT Csoport vezetője a 437 megvalósítható ötlettel. Kész kincsesbánya: megtudtuk, más támogatók már érdeklődtek azok iránt az ötletek és csoportok iránt, amelyekre / akiknek nem jut most pénz.

 

A másik akadály az, hogy a PONT arra számított, nem mindegyik csoport fogja igényelni a maximális, ezer eurós támogatást, és így 250 ötlet is kivitelezhető a városháza 115 ezer eurójából. Hát nem. Ebbe a keretbe végül csak 117 projekt fért bele, a maradék 133 számára más forrást kellett keríteni.

Így jött képbe a Román Kereskedelmi Bank,

amely több szinten fog pénzt csorgatni a megszavazott ötletek kivitelezésébe. Az ötletek kitalálói közösségi gyűjtésbe (crowdfunding) kezdenek egy ezután beindítandó online felületen, és ha a weben összekalapozott összeg eléri az ezer lejt, akkor a BCR-t is birtokló Erste Csoport alapítványa tesz még hozzá ezer lejt. Ez a maximális összeg, vagyis ha valaki több pénzt kap a közösségtől, az Erste Alapítvány ezt akkor is csak ezer lejjel toldja meg.

 

A városházi támogatásra igényt tartó 117 ötlet előfinanszírozása volt a keményebb dió. Ezt hónapokig egyeztették az érintett felek: a PONT, a BCR és a megszavazott tevékenységek megvalósulását és elszámolását ellenőrző Kolozsvári Közösségi Alapítvány. Végül azt találták ki, amit a bank állítólag még nem lépett meg Romániában, és ezért nem is volt rá procedúra: a BCR hitelt nyújt a civil szervezetnek, a Kolozsvári Közösségi Alapítványnak. 

 

 

A BCR, a Kolozsvári Közösségi Alapítvány, a városháza és a PONT arca

 

Az alapítvány odaadja a pénzt az informális csoportoknak, azok végre elkezdhetik a gyakran már májusra beütemezett tevékenységeiket, elszámolnak az alapítvány felé, az alapítvány a városháza felé, amely majd átutalja a projektek felemésztette pénzt, az alapítvány pedig visszafizeti a hitelt a BCR-nek. Egyszerű, nem?

 

Az adminisztratív és törvényi akadályok ellenére Farkas Andrásék annyira jó ötletnek tartják az informális csoportok és ötleteik bevonását a város közösségi életébe és költségvetésébe, hogy egyrészt jövőre is meghirdetnék a Com'on Kolozsvárt, másrészt kiterjesztenék a mechanizmust a közösségi alapítványok hálózatán keresztül más egyetemi központokra is: Bukarestet, Iași-t, Temesvárt, Brassót és Nagyszebent (vagy Craiovát) szemelték ki erre a célra. És persze terjesztenék a jó gyakorlatot Brüsszelben és Strasbourgban is.

Muszáj a Musai-Muszájt is finanszírozni?

A Com'on Kolozsvár legpikánsabb mozzanata az volt, amikor a kezdeményezések szavazásán a Musai-Muszáj kapta a legtöbb voksot. Mégpedig arra, hogy per indításával és bővítésével, flashmobokkal, közvitákkal hívja fel a figyelmet arra, hogy a kolozsvári városvezetés egy látszat-multikultit propagál, és kényszerítse a hivatalt a hivatalos táblák, okmányok, stb. többnyelvűsítésére. Ezeket a kényszerítő-figyelemkeltő akciókat a városháza kellene finanszírozza.

 

És az volt a mai sajtótájékoztatónak is a legpikánsabb mozzanata, amikor az újságírók rákérdeztek erre Emil Boc-nál, aki ugye hivatalból megfellebbezte a többnyelvűsítést előíró bírósági ítéletet, és sikeresen érvényteleníttette. A Musai-Muszáj csoport természetesen megkapja a finanszírozást, válaszolta Boc polgármester, mert Kolozsváron szólásszabadság van, és a hivatal úgy is támogatja a Musai-Muszáj álláspontjának megjelenítését, hogy magával az állásponttal nem ért egyet.

 

 

Muszáj? Musai.

 

Egyébként a városháza kielégíti a Musai-Muszáj igényét a város nevének többnyelvű feltüntetésére, csak nem úgy, ahogy a Musai-Muszáj kéri, tette hozzá a polgármester. A terv készen áll, most zajlik a versenyeztetés a kivitelezésre, mondta Boc. Több részletet nem árult el, de megalapozott sejtésünk szerint azokról a városkapukról van szó, amelyek öt nyelven köszöntik majd a Kolozsvárra érkezőket.  

 

Ehhez képest a Musai-Muszáj azt a törvényadta jogot követeli, hogy ugyanolyan hivatalos városnévtáblán írják ki, hogy Kolozsvár, mint amilyenen szerepel a Cluj-Napoca a város különböző bejáratainál. Vagyis ha jövőre is meghirdetik a Com'on Kolozsvárt, a Musai-Muszáj csoportnak minden esélye megvan rá, hogy azt is megnyerje.

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Főtér

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Trump elutasította a meghívást, kihagyja a bukaresti B9-csúcsot
Krónika

Trump elutasította a meghívást, kihagyja a bukaresti B9-csúcsot

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke elutasította a meghívást, hogy májusban Romániába látogasson a NATO-csúcstalálkozóra – írja a Mediafax hírügynökség.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Főtér

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön
Székelyhon

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről
Krónika

„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről

Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán
Székelyhon

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán

Kedd éjféltől 36 banival lett olcsóbb a gázolaj a kormány által múlt pénteken elfogadott jövedékiadó-csökkentés következtében. A standard gázolaj literenkénti ára – töltőállomástól függően – 9,93 és 10,38 lej között alakul Székelyföldön.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS