// 2025. augusztus 26., kedd // Izsó

Com'on, Kolozsvár, mert beszáll a bank!

// HIRDETÉS

Emlékeznek még a Com'on Kolozsvárra? Könnyű volt elfelejteni, mert nem volt pénz a sok hasznos ötletre. Most kerítettek.

Pénzzel is beszáll a BCR bank azoknak az ifjúsági kezdeményezéseknek a támogatásába, amelyek a PONT Csoport Com’on Kolozsvár – Ifjúsági részvételi költségvetés Kolozsváron nevű programjában erre jogot nyertek - derült ki ma a PONT, Emil Boc és a bank képviselőinek közös sajtótájékoztatóján. Ahol annyi protokollduma hangzott el, hogy az összkép számomra csak a tájékoztatót követő, brancsolós brunch-on állt össze, ahol a Com'ont ténylegesen lebonyolító Ugron Hannával és Varó Eszterrel beszélgettünk.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy a PONT annyi közösségi ötletet gyűjt be jogi személyiséggel nem rendelkező, civil csoportoktól, amennyit csak bír, és az áprilisi közönségszavazáson legtöbb voksot begyűjtő 250 tevékenységet a városháza fogja finanszírozni.

 

 

A sajtó épp intenzíven agyal, hogy miért is hívták őt ide.

 

Májusban léptek volna az ifjak a megvalósítás útjára, amelyen viszont több, tulajdonképpen előrelátható akadály is tornyosult, ezért jelenleg csak 11 kezdeményezés leledzik a megvalósulás valamilyen fázisában.

A legnagyobb akadály az, 

hogy a polgrámesteri hivatalnak törvény tiltja meg, hogy előfinanszírozza ezeket a kezdeményezéseket. Vagyis előbb ki kell találni, jóvá kell hagyatni, meg kell csinálni, a pénzt el kell költeni, és azt el kell számolni, a hivatal csak ezek után utalhatja a támogatást.

 

Miközben a PONT Csoport pont arra kapott szép summát, 68 ezer eurót a Norvég Alaptól, hogy pénzzel és formális szervezeti háttérrel nem rendelkező közösségi elképzeléseket, energiákat hozzon felszínre, segítse az ötletek kidolgozását és a megvalósítást lehetővé tévő anyagiak megszerzését.

 

A városháza és Emil Boc polgármester is nagy lelkesedéssel állt a civil szféra újszerű támogatásának ötlete mögé (ma is elmondta, hogy Farkas András és a PONT Csoport iránti tiszteletből jött el a sajtótájékoztatóra, mert ők voltak azok, akik tulajdonképpen megnyerték Kolozsvárnak az ifjúsági főváros címet), de az erre elkülönített félmillió lejt csak utólag tudja biztosítani.

 

 

Farkas András, a PONT Csoport vezetője a 437 megvalósítható ötlettel. Kész kincsesbánya: megtudtuk, más támogatók már érdeklődtek azok iránt az ötletek és csoportok iránt, amelyekre / akiknek nem jut most pénz.

 

A másik akadály az, hogy a PONT arra számított, nem mindegyik csoport fogja igényelni a maximális, ezer eurós támogatást, és így 250 ötlet is kivitelezhető a városháza 115 ezer eurójából. Hát nem. Ebbe a keretbe végül csak 117 projekt fért bele, a maradék 133 számára más forrást kellett keríteni.

Így jött képbe a Román Kereskedelmi Bank,

amely több szinten fog pénzt csorgatni a megszavazott ötletek kivitelezésébe. Az ötletek kitalálói közösségi gyűjtésbe (crowdfunding) kezdenek egy ezután beindítandó online felületen, és ha a weben összekalapozott összeg eléri az ezer lejt, akkor a BCR-t is birtokló Erste Csoport alapítványa tesz még hozzá ezer lejt. Ez a maximális összeg, vagyis ha valaki több pénzt kap a közösségtől, az Erste Alapítvány ezt akkor is csak ezer lejjel toldja meg.

 

A városházi támogatásra igényt tartó 117 ötlet előfinanszírozása volt a keményebb dió. Ezt hónapokig egyeztették az érintett felek: a PONT, a BCR és a megszavazott tevékenységek megvalósulását és elszámolását ellenőrző Kolozsvári Közösségi Alapítvány. Végül azt találták ki, amit a bank állítólag még nem lépett meg Romániában, és ezért nem is volt rá procedúra: a BCR hitelt nyújt a civil szervezetnek, a Kolozsvári Közösségi Alapítványnak. 

 

 

A BCR, a Kolozsvári Közösségi Alapítvány, a városháza és a PONT arca

 

Az alapítvány odaadja a pénzt az informális csoportoknak, azok végre elkezdhetik a gyakran már májusra beütemezett tevékenységeiket, elszámolnak az alapítvány felé, az alapítvány a városháza felé, amely majd átutalja a projektek felemésztette pénzt, az alapítvány pedig visszafizeti a hitelt a BCR-nek. Egyszerű, nem?

 

Az adminisztratív és törvényi akadályok ellenére Farkas Andrásék annyira jó ötletnek tartják az informális csoportok és ötleteik bevonását a város közösségi életébe és költségvetésébe, hogy egyrészt jövőre is meghirdetnék a Com'on Kolozsvárt, másrészt kiterjesztenék a mechanizmust a közösségi alapítványok hálózatán keresztül más egyetemi központokra is: Bukarestet, Iași-t, Temesvárt, Brassót és Nagyszebent (vagy Craiovát) szemelték ki erre a célra. És persze terjesztenék a jó gyakorlatot Brüsszelben és Strasbourgban is.

Muszáj a Musai-Muszájt is finanszírozni?

A Com'on Kolozsvár legpikánsabb mozzanata az volt, amikor a kezdeményezések szavazásán a Musai-Muszáj kapta a legtöbb voksot. Mégpedig arra, hogy per indításával és bővítésével, flashmobokkal, közvitákkal hívja fel a figyelmet arra, hogy a kolozsvári városvezetés egy látszat-multikultit propagál, és kényszerítse a hivatalt a hivatalos táblák, okmányok, stb. többnyelvűsítésére. Ezeket a kényszerítő-figyelemkeltő akciókat a városháza kellene finanszírozza.

 

És az volt a mai sajtótájékoztatónak is a legpikánsabb mozzanata, amikor az újságírók rákérdeztek erre Emil Boc-nál, aki ugye hivatalból megfellebbezte a többnyelvűsítést előíró bírósági ítéletet, és sikeresen érvényteleníttette. A Musai-Muszáj csoport természetesen megkapja a finanszírozást, válaszolta Boc polgármester, mert Kolozsváron szólásszabadság van, és a hivatal úgy is támogatja a Musai-Muszáj álláspontjának megjelenítését, hogy magával az állásponttal nem ért egyet.

 

 

Muszáj? Musai.

 

Egyébként a városháza kielégíti a Musai-Muszáj igényét a város nevének többnyelvű feltüntetésére, csak nem úgy, ahogy a Musai-Muszáj kéri, tette hozzá a polgármester. A terv készen áll, most zajlik a versenyeztetés a kivitelezésre, mondta Boc. Több részletet nem árult el, de megalapozott sejtésünk szerint azokról a városkapukról van szó, amelyek öt nyelven köszöntik majd a Kolozsvárra érkezőket.  

 

Ehhez képest a Musai-Muszáj azt a törvényadta jogot követeli, hogy ugyanolyan hivatalos városnévtáblán írják ki, hogy Kolozsvár, mint amilyenen szerepel a Cluj-Napoca a város különböző bejáratainál. Vagyis ha jövőre is meghirdetik a Com'on Kolozsvárt, a Musai-Muszáj csoportnak minden esélye megvan rá, hogy azt is megnyerje.

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…
Főtér

Az ilyenekért nem lesz Románia soha európai ország, amíg nem történik csoda…

… a román külügyminiszter asszony meg akarta mondani, mi a helyes vízió az orosz-ukrán háború ügyében, de jól elkeresztelte Volodimir Zelenszkijt… és reszkessetek, allinclusive-rajongók, Törökország bemutat nektek!

Megvan a Bechtel által félbehagyott, ismét épülő autópálya-szakasz negyede
Krónika

Megvan a Bechtel által félbehagyott, ismét épülő autópálya-szakasz negyede

Az Erbașu építőipari vállalat közlése szerint immár 25 százalékban elkészült az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak–Bisztraterebes szakaszával.

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet
Főtér

Arról, hogy erdélyi magyarként miért nem engedhetjük meg magunknak a gyűlöletet

Dan Tanasă ismét idegengyűlölő felhívást tett közzé. Ám mielőtt bólogatna, jusson eszébe, hogy számára Ön is idegen.

„Szedjed ki az embert a kocsiból, te!” – Megrázó kamerafelvételek kerültek elő a két gyermek elgázolásáról
Székelyhon

„Szedjed ki az embert a kocsiból, te!” – Megrázó kamerafelvételek kerültek elő a két gyermek elgázolásáról

Több felvétel is nyilvánosságra került a pénteki marosvásárhelyi gyalogátjárós gázolásról. Az egyik sofőr fedélzeti kamerája, illetve egy térfigyelő kamera is rögzítette az esetet.

Összebalhéztak a román alkalmazottak vendégmunkás kollégáikkal egy erdélyi gyárban
Krónika

Összebalhéztak a román alkalmazottak vendégmunkás kollégáikkal egy erdélyi gyárban

Konfliktus tört ki egy kereskedelmi cég alkalmazottai között a harmadik műszakban Nagybányán, rendőröknek kellett beavatkozniuk – tájékoztatott szombat este Florina Meteș, a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Megvolt az ország fagypontja
Székelyhon

Megvolt az ország fagypontja

Az elmúlt időszakhoz képest igencsak lehűlt az idő vasárnapra virradóan, az Omu-csúcson pedig fagypont alá esett a hőmérséklet augusztus 24-e hajnalán.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Hogyan kell kitiltani a nem baráti sajtót egy toleranciát hirdető erdélyi táborból. És főleg: miért…

Szántai János

Valaki azért kritizál valaki mást, mert az rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. A kritika után pedig, mint aki jól végezte dolgát, ő is rátérdel a neki nem tetsző sajtó nyakára. Ráadásul Erdélyben, ahol ilyesmi nemigen szokott történni.

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Fall Sándor

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”

Sólyom István

A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

// HIRDETÉS