// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Mi a DNA sikerének titka?

// HIRDETÉS

Betekintést nyerhettünk a DNA (Országos Korrupcióellenes Hatóság) boszorkányonyhájába. Szakavatott idegenvezetői segédlettel. Nos, nem mernénk korruptak lenni, ez tény.

Csütörtök délelőtt, Tusványos, Kós Károly sátor. Hőség: tűrhető. Téma: izgalmas, aktuális. Nagytakarítás: kit visz el ma a DNA? És hogy tükröződik mindez a hazai sajtóban. Beszélők: Codru Vrabie, közigazgatási szakértő, EPAS Egyesület, Bukarest, illetve Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke. Moderátor: Csinta Samu, az Erdélyi Napló főszerkesztője.

A moderátor feldobta az első labdát. Mi is ez a DNA? Vagyis az Országos Korrupcióellenes Hatóság. És mi Laura Codruța Kövesi sikerének titka? 

Codru Vrabie kis történeti áttekintéssel kezdte. A DNA 2005-2006-ban jött létre, ezt sokan tudják. Arra már kevesebben emlékeznek, hogy a Ciorbea-kormány idején, 1997-ben létrehozták a mai DNA elődjét. Amely, ráadásul, a Világbankkal kötött technikai támogatási szerződésnek hála, lendületesen működni is kezdett. Olyannyira, hogy 2000. május 8-án megszületett

az első antikorrupciós törvény.

Ha valakinek eszébe jut egyszer napot szentelni a romániai korrupcióellenes harcnak, jegyezte meg a beszélő nevetve, hát május nyolcadikát válassza. Ezek után kidolgozták a 2001–2004-es időszakra szóló antikorrupciós stratégiát.

Igen ám, de időközben változott a leányzó fekvése, Adrian Năstase került a miniszterelnöki bársonyszékbe, aki rövid úton leseperte az asztalról a DNA-elődöt, mondván, hogy nem elég hatékony. Viszont, a látszatra ügyelve, felkérte az Európai Uniót, segítsen már Romániának az antikorrupciós harcban. És itt lépett a képbe a spanyol korrupcióellenes harc terminátora, David Martinez Madero. Ő volt az, aki a spanyol rendszerből és annak hibáiból kiindulva összerakott egy logikusan, rendszerszerűen működő korrupcióellenes ügyészséget Romániában. 2005-ben aztán a Tăriceanu-kormány került sorra, és akkor született meg a ma is működő DNA.

Ami Laura Codruța Kövesit illeti, ő 2013 ősze óta áll a DNA élén, és sikere többek közt abban áll, hogy két rendkívül fontos ügyviteli módosítást hajtott végre a szervezet működésében. Az egyik: lazított a DNA erősen központosított szervezeti formáján, és több cselekvési szabadságot adott a területi ügyészeknek. A másik: az új Büntetőtörvénykönyv megjelenése előtt kiképezte ügyészeit, hogy miképpen járjanak el a törvény módosított betűje szerint. Így, mire az új BTK megjelent,

a DNA ügyészei sokkal tájékozottabbak voltak,

mint a bírók és az ügyvédek. Ez pedig hatalmas lépéselőnyhöz juttatta őket.

A moderátor bedobta a következő kérdést: mi a helyzet azzal a gyakran felbukkanó hírrel, miszerint a DNA nem egyéb politikai fegyvernél.

Codru Vrabie ezzel kapcsolatban Peter Frank politikai elemző vizsgálatára hivatkozott, aki pártbeli hovatartozás szerint csoportosította a 2007 (Románia EU-csatlakozása) óta a DNA által kivizsgált személyeket. Az eredmény: a kivizsgáltak kábé egyharmada a PSD, egyharmada a PNL és a PDL, egyharmada pedig a kisebb pártok (RMDSZ, UNPC, PC stb.) soraiból került ki.

Ezt követően a moderátor Zatykó Gyulának adta át a szót, aki azzal indított, hogy a DNA története rövid, a romániai korrupcióé viszont hosszú. Emlékeztetett a rendszerváltás előtti időkre, amikor divatban volt az úgynevezett „kupakos kérvény”, vagyis a kérés mellé szilvapálinka is dukált, „kenőanyag” gyanánt. A korrupciónak

jól rögzült balkáni hagyományai vannak.

Van kis korrupció, meg nagy, mint amilyen a rendszerváltást követő nagyprivatizáció, vagyis a gazdaság „posztkommunista” újraelosztása idején zajlott.

Zatykó a sajtó szerepére is kitért, és ugyancsak megszidta az újságírókat. A sajtó elsilányodott, kiszolgálja a politikai érdekeket, különösen a romániai magyar sajtó, amely politikai megrendelésre dolgozik. Persze, tette hozzá, a kisebbségi újságírás egyik nagy gondja, hogy az Ügy (bármi legyen is az, de sejthetően kisebbségi Ügyről van szó) érdekében lerántsa-e a leplet egy korrupt politikusról, vagy inkább hallgasson róla. A dilemma ma is áll, a lebegő kérdések pedig megválaszolatlanok maradnak.

Codru Vrabie három kategóriát határozott meg, ami a sajtóban megjelenő részrehajló információkat illeti. Az egyik a szakmai felkészületlenség. Ezzel nincs mit kezdeni, esetleg az lehet a megoldás, hogy fontos korrupciós ügyek felgöngyölítését ne bízzák kezdő újságírókra. A másik a politikai érdekek kiszolgálása. A megrendelésre készülő cikkek ugyancsak veszélyesek lehetnek, hiszen nem kezdők, hanem kizárólag profik, megvesztegethető veterán újságírók művelik (lásd Sorin Roșca Stănescu esetét, aki éppen emiatt bukott le). A harmadik kategória szintén nem ártalmatlan: a brüsszeli (azaz EU-s) információk átgondolatlan átvétele. Gyakorlatilag ellenőrizetlen információk gátlástalan, ostoba terjesztését jelenti, amellyel többet lehet ártani, mint használni.

Végezetül szó esett a DNA hihetetlen sikerarányának okáról, illetve a DNA-SRI (Román Hírszerző Szolgálat) együttműködésről is. Ami a rendkívül magas, 90% körüli sikerarányt illeti, ez annak tudható be, hogy a DNA ügyészei

szigorú belső szűrőket alkalmaznak,

és csak olyan ügyeket visznek bíróság elé, amelynek sikerében maximálisan megbíznak. Ami pedig a hírszerző szolgálattal való együttműködést illeti, a DNA legutóbbi éves jelentése szerint az ügyészek 15%-ban dolgoztak a SRI által szolgáltatott dossziék alapján. Bárki elgondolkodhat azon, hogy ez sok, avagy kevés. Mint ahogy azon is, mennyire sikeres, és mennyire hatékony a romániai korrupcióellenes harc élcsapata.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Bethlen Gábor szülőházában gyökerezik a Magyar Szórvány Napja
Krónika

Bethlen Gábor szülőházában gyökerezik a Magyar Szórvány Napja

Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS