„Olcsó populizmussal, demagógiával próbálja újjáépíteni előbb a plágiumgyanúban, majd az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vizsgálata nyomán lerombolt nimbuszát Victor Ponta miniszterelnök.

Mi mással lehetne ugyanis magyarázni azt, hogy szembement saját kormánya döntésével, s egy nappal azt követően, hogy isztambuli térdműtétéről hazatért Romániába, és ismét ő láthatta el a kormányfői feladatokat, bejelentette, szó sem lehet arról, hogy a tisztségviselők – államfő, miniszterek és más, magas rangú hivatalnokok – fizetése előbb nőjön, mint más közalkalmazottaké.

Ugyanakkor hárít és másra ken, eljátssza, hogy ő mit sem tudott, s amit tudott, azt is rosszul, mivel félretájékoztatták, különben is nagy politikai riválisa, Klaus Johannis államfő tehet mindenről. Kétségbeesettségében még akkor sem mond le retorikájáról, amikor koalíciós partnere, Gabriel Oprea – aki távollétében ellátta a miniszterelnöki feladatokat – is azt mondja, Ponta igenis tudott a tisztségviselői bérek emeléséről, hiszen az ő meg a kormánya ötlete volt az egész.

Minden jel arra utal tehát, hogy Pontát már semmi más nem érdekli, mint saját imázsa fényezése, a látszatkeltés, hogy ő a jó zsaru, hogy ha szakad a kormánykoalíció, és ellenzékbe kényszerülve már nem tudnak a jövő évi választások előtt annyi alamizsnát osztani, mint kormányról, még egy mandátumot bebiztosítson a maga számára a parlamentben.

Arra ugyanis, hogy a koalíció napjai meg vannak számolva, napról napra több jel utal.”