„Emellett, lévén a magyarság érdekvédelmi szervezete, természetesen a marosvásárhelyi magyarság igencsak megingott bizalmának a visszaszerzése. Nos, az eddigi tapasztalat alapján nem igazán
sikerült szervezetet építeni, a magyarság bizalma sem éppen túlcsorduló sem a városi, sem a megyei vezetéssel szemben. Vagyis a szervezetépítés elakadt. Apropó! Ennek kudarcát a megyei elnök többször nyilvánosan felvállalta, ami dicsérendő ugyan, de nem oldja meg a problémát. A magyar lakosság – nyílt titok – nem siet »újra regisztrálni«. Ugyanis ezt találta ki a vásárhelyi körzeteket feloszlató bizottság.
Apropó! Igaz, a feladat kijelölésekor nem szabtak határidőket és feltételeket, senki sem mondta, hogy ha nem sikerül, bárkinek is mennie kellene.
Másfelől a marosvásárhelyi RMDSZ ominózus tisztújító közgyűlésével egy időben a belső ellenzék ellengyűlést szervezett, kiszorítósdit emlegetett és emleget máig. Az új városi elnök meg a belső ellenzék vezetője közötti éles viták a későbbiekben is sokszor szolgáltattak »témát« sajtónak és közbeszédnek.
Apropó! Ezt nevezik szervezetépítésnek!”