„Van mit hallgatniuk a szatmári rendőröknek, hiszen a városban és a megyében az utóbb időben az ország figyelmének központjába került bűncselekményeket követtek el, a szatmárnémeti színésznő megerőszakolásától és megölésétől kezdve, a két ikerlányka meggyilkolásán át az apját megkéselő, anyját vasalóval leütő gyilkosig, a sorozatos lakásfeltörésekről már nem is beszélve.
Ugyanakkor a lopások, rablások, erőszakos cselekedetek, csalások dossziéival foglalkozó rendőrök heti munkaprogramja hétfőtől péntekig, reggel nyolctól, délután négyig tart.
Az idén tavasszal kiadott rendelet a nem becsületes állampolgárokat nyilvánvalóan megörvendeztette, hiszen most már jobban odafigyelhetnek munkájukra, nem kell mindig félszemmel azt nézniük, jön-e a rendőr vagy sem. Most már tudják: nem jön. A becsületes állampolgárok persze szidják a képtelen intézkedést, amelyet már csak azért is elátkozottnak tartanak, hiszen száma 666 – ami tudjuk jól, hogy a sátáné.
A megyei rendőrfőnök azonban nem babonás – csupán takarékos. A rendeletet azért adta ki, hogy ily módon ne kelljen éjszakai műszakot fizetnie a rendőröknek. De lehet, hogy a lépésében volt némi bosszú is, mivel az ukáz éppen aznap látott napvilágot, amikor a Országos Korrupcióelleni Igazgatóság házkutatást tartott a rendőrség székházában, korrupcióval vádolva a főnökhelyettest. Valóban, ha a rendőrök éjszaka nem dolgoznak, nyilván kisebb esélyük lesz a korrupcióra. Bár az is igaz, hogy az csak a krimikben van – és Romániában –, hogy a megvesztegetés eszményi időpontja az éjszaka. Ez szamárság, hiszen éjszaka nehezebb megszámolni a suskát, meg az is eléggé feltűnő lehet, ha mondjuk a megvesztegetett fél egy ismerősébe botlik, amikor éjfélkor kijön a temetőből egy euróval dugig megtömött nájlonszatyorral.
Arról nem is beszélve, hogy a mostani rendeletet követően igen kevés az esélye arra, hogy épségben hazaér a zacskó pénzzel.”