// 2026. október 14., szerda // Helén

Konzervatív, anarchista, költő: Kemény István

// HIRDETÉS

Amikor először járt Erdélyben, csak azért tért haza Magyarországra, hogy még négyszer visszatérjen – ugyanabban az évben. Keménnyel László Noémi beszélgetett kávéházi asztal mellett, Kolozsváron.

Teltház fogadja a kolozsvári Bulgakovban a némi késéssel érkező Kemény Istvánt, akit László Noémi, az E-MIL Álljunk meg egy szóra elnevezésű beszélgetéssorozatának állandó „műsorvezetője” rögtön szembesít a Főtér.ro ajánlójában megfogalmazott értékítélettel, miszerint „igazi nagy költő”. Kemény, akiről azt tartják, hogy elég szűkszavú, tartózkodó félmosollyal mondja el, hogy az ilyesfajta értékelés idegesíti kicsit, persze, de azért alapvetően jól esik neki.

A házigazda a mélyvízbe rántja a vendéget azzal is, hogy felidézi: egy Bartis Attilával folytatott beszélgetésében – ezek a beszélgetések képezték aztán az Amiről lehet című beszélgetőkönyv alapját – meg másutt is 

konzervatív anarchistának nevezi magát,  

egy Elias Canettitől kölcsön vett terminussal. Ez egyfajta alkati affinitás is, mondja Kemény, őt többnyire veszteségérzettel tölti el, hogy elmúlnak a dolgok, és gyanakvással tekint az újra, mert nincs meggyőződve arról, hogy minőségileg jobbat hoz, mint a régi volt. Ugyanakkor nem akar be- és elzárkózni, szeretne megőrizni magában egyfajta fiatalosságot, kívülállást, vidámságot.

 

Talán ez utóbbi hajlamának tudható be, hogy gyerekkorában – bár a családban szinte mindenki írt – nem rajongott a versekért, a kötelező tananyag részének tekintette. Aztán kilencévesen megírta élete első két versét – majd évekig hanyagolta ismét a versírást. Mikor tizenévesen újra írni kezdett, a szövegek sokáig fiókban maradtak, nem küldte el a különböző szerkesztőségekbe, mert félt a kudarctól, a visszautasítástól. Tizenhét éves volt, amikor – 1979-ben – elküldte a sárvári diákpályázatra a verseit, köztük a műfaji kikötések miatt egy szonettel és egy Balassi-strófában írt költeménnyel (állítása szerint bűnrosszak voltak). 

 

 

Kemény rokonszenves figura, és ez a közönség reakcióin is látszik 

 

Azóta ő maga is tagja lett a sárvári találkozó előzsűrijének – ahová az egész Kárpát-medencéből érkeznek kéziratok –, ez alól kivételt képeznek azok az évek, amikor a saját lányai is pályáztak. Húszéves korában írta az első olyan verset, amellyel maradéktalanul meg volt elégedve – úgy gondolta ugyanis, hogy 

költőként ebben az életkorban már illik előrukkolni  

egy olyan verssel, mint József Attila Tiszta szívvel című költeménye. Első kötetével mázlija volt, mert a rendszerváltás előtt nehezebb volt kiadási lehetőséghez jutni: az ELTÉ-nek volt egy sorozata, amelyben néhány kötet jelent meg csupán, köztük az övé is.

 

A szonettre (és a kötött formákra) visszatérve: Kemény nem hisz abban, hogy létezik „helyes” költészeteszmény, és úgy látja, a magyar nyelv, agglutináló mivoltából kifolyólag, mindig is alkalmas volt a rímelésre, a kötött forma ezért mindig népszerű a költészetünkben. Ez nem minden kultúrában és nyelvben van így, ráadásul a szabadverseket könnyebb fordítani: Kalász Orsolya, aki németre fordítja a műveit, mindig bosszankodik, ha rímes verset ír, mert azt nehezebb átültetni. 

A vers azonban definíció szerint szabad:  

bármit lehet írni, függetlenül a kánonoktól. A magyar irodalomban a 90-es évekre kialakult az a nézet, hogy a korábbi, megcsontosodott, népies-marxista-szocreál költészeti nyelvet el kell felejteni, mindenhez iróniával kell viszonyulni, ki kell dobni a pátoszt és a tragikumot – és végső soron mindenen röhögni kell. De ez ugyanúgy megmerevedett és kánonná vált, mint a korábbi stíluseszmények. Mára fordulat állt be a közéleti költészet megítélésében is, nem függetlenül a 2010-es politikai változásoktól: az iróniát abszolutizáló felfogás még cikinek tartotta a politikai tematikát, aztán hirtelen mindenki elkezdett közéleti verseket írni, és kiderült, hogy korábban is számos ilyen témájú vers született, csak az irodalmi köztudat ezt figyelmen kívül hagyta. A politikai költészet divattá vált, és ez azért sem közömbös Kemény István számára, mert a lavinát – szándékától függetlenül – ő maga indította el, Búcsúlevél című költeményével (amelyet viszont juszt sem hajlandó felolvasni).

 

 

A költő dedikál

 

Nincs ugyan köze az erdélyi Kemény-famíliához, de 

Erdély az alapélményei közé tartozik:  

'89 tavaszán járt itt először – írótársa, Kun Árpád „rángatta” el –, de még abban az évben négyszer tért vissza. Régenbe járogatott, aztán jóbarátja, Bartis Attila vitte el Gyergyószárhegyre, ahol tábort rendeztek fiatal irodalomkedvelőknek, később Kolozsváron folytatták a találkozásokat – és azóta is rendszeresen visszajár.

 

Mint a mellékelt ábra mutatja: néha ma is megáll egy-egy szóra a kolozsvári kávéházakban.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS