// 2025. december 25., csütörtök // Karácsony, Eugénia

Konzervatív, anarchista, költő: Kemény István

// HIRDETÉS

Amikor először járt Erdélyben, csak azért tért haza Magyarországra, hogy még négyszer visszatérjen – ugyanabban az évben. Keménnyel László Noémi beszélgetett kávéházi asztal mellett, Kolozsváron.

Teltház fogadja a kolozsvári Bulgakovban a némi késéssel érkező Kemény Istvánt, akit László Noémi, az E-MIL Álljunk meg egy szóra elnevezésű beszélgetéssorozatának állandó „műsorvezetője” rögtön szembesít a Főtér.ro ajánlójában megfogalmazott értékítélettel, miszerint „igazi nagy költő”. Kemény, akiről azt tartják, hogy elég szűkszavú, tartózkodó félmosollyal mondja el, hogy az ilyesfajta értékelés idegesíti kicsit, persze, de azért alapvetően jól esik neki.

A házigazda a mélyvízbe rántja a vendéget azzal is, hogy felidézi: egy Bartis Attilával folytatott beszélgetésében – ezek a beszélgetések képezték aztán az Amiről lehet című beszélgetőkönyv alapját – meg másutt is 

konzervatív anarchistának nevezi magát,  

egy Elias Canettitől kölcsön vett terminussal. Ez egyfajta alkati affinitás is, mondja Kemény, őt többnyire veszteségérzettel tölti el, hogy elmúlnak a dolgok, és gyanakvással tekint az újra, mert nincs meggyőződve arról, hogy minőségileg jobbat hoz, mint a régi volt. Ugyanakkor nem akar be- és elzárkózni, szeretne megőrizni magában egyfajta fiatalosságot, kívülállást, vidámságot.

 

Talán ez utóbbi hajlamának tudható be, hogy gyerekkorában – bár a családban szinte mindenki írt – nem rajongott a versekért, a kötelező tananyag részének tekintette. Aztán kilencévesen megírta élete első két versét – majd évekig hanyagolta ismét a versírást. Mikor tizenévesen újra írni kezdett, a szövegek sokáig fiókban maradtak, nem küldte el a különböző szerkesztőségekbe, mert félt a kudarctól, a visszautasítástól. Tizenhét éves volt, amikor – 1979-ben – elküldte a sárvári diákpályázatra a verseit, köztük a műfaji kikötések miatt egy szonettel és egy Balassi-strófában írt költeménnyel (állítása szerint bűnrosszak voltak). 

 

 

Kemény rokonszenves figura, és ez a közönség reakcióin is látszik 

 

Azóta ő maga is tagja lett a sárvári találkozó előzsűrijének – ahová az egész Kárpát-medencéből érkeznek kéziratok –, ez alól kivételt képeznek azok az évek, amikor a saját lányai is pályáztak. Húszéves korában írta az első olyan verset, amellyel maradéktalanul meg volt elégedve – úgy gondolta ugyanis, hogy 

költőként ebben az életkorban már illik előrukkolni  

egy olyan verssel, mint József Attila Tiszta szívvel című költeménye. Első kötetével mázlija volt, mert a rendszerváltás előtt nehezebb volt kiadási lehetőséghez jutni: az ELTÉ-nek volt egy sorozata, amelyben néhány kötet jelent meg csupán, köztük az övé is.

 

A szonettre (és a kötött formákra) visszatérve: Kemény nem hisz abban, hogy létezik „helyes” költészeteszmény, és úgy látja, a magyar nyelv, agglutináló mivoltából kifolyólag, mindig is alkalmas volt a rímelésre, a kötött forma ezért mindig népszerű a költészetünkben. Ez nem minden kultúrában és nyelvben van így, ráadásul a szabadverseket könnyebb fordítani: Kalász Orsolya, aki németre fordítja a műveit, mindig bosszankodik, ha rímes verset ír, mert azt nehezebb átültetni. 

A vers azonban definíció szerint szabad:  

bármit lehet írni, függetlenül a kánonoktól. A magyar irodalomban a 90-es évekre kialakult az a nézet, hogy a korábbi, megcsontosodott, népies-marxista-szocreál költészeti nyelvet el kell felejteni, mindenhez iróniával kell viszonyulni, ki kell dobni a pátoszt és a tragikumot – és végső soron mindenen röhögni kell. De ez ugyanúgy megmerevedett és kánonná vált, mint a korábbi stíluseszmények. Mára fordulat állt be a közéleti költészet megítélésében is, nem függetlenül a 2010-es politikai változásoktól: az iróniát abszolutizáló felfogás még cikinek tartotta a politikai tematikát, aztán hirtelen mindenki elkezdett közéleti verseket írni, és kiderült, hogy korábban is számos ilyen témájú vers született, csak az irodalmi köztudat ezt figyelmen kívül hagyta. A politikai költészet divattá vált, és ez azért sem közömbös Kemény István számára, mert a lavinát – szándékától függetlenül – ő maga indította el, Búcsúlevél című költeményével (amelyet viszont juszt sem hajlandó felolvasni).

 

 

A költő dedikál

 

Nincs ugyan köze az erdélyi Kemény-famíliához, de 

Erdély az alapélményei közé tartozik:  

'89 tavaszán járt itt először – írótársa, Kun Árpád „rángatta” el –, de még abban az évben négyszer tért vissza. Régenbe járogatott, aztán jóbarátja, Bartis Attila vitte el Gyergyószárhegyre, ahol tábort rendeztek fiatal irodalomkedvelőknek, később Kolozsváron folytatták a találkozásokat – és azóta is rendszeresen visszajár.

 

Mint a mellékelt ábra mutatja: néha ma is megáll egy-egy szóra a kolozsvári kávéházakban.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mit keresnek a diákjaink egy (szabaduló)szobában Ceaușescuval?

Varga László Edgár

Egy brassói kezdeményezés szemléletesen, élményszerűen igyekszik megmutatni a fiataloknak a diktatúra igazi arcát.

Nem mind korrupció, ami zajlik?

Sólyom István

Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”

Sólyom István

A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.

Drakula bekapja… és élvezi!

Szántai János

A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Állati takarmánynak való déligyümölccsel etetnek a bevásárlóközpontok, kiakadt a fogyasztóvédelmi igazgató
Főtér

Állati takarmánynak való déligyümölccsel etetnek a bevásárlóközpontok, kiakadt a fogyasztóvédelmi igazgató

További vasárnapi hírek: Nicușor Dan államfő népszavazást kezdeményez az igazságszolgáltatásban az utóbbi időszakban napvilágra került állapotokról. Nagy méretű drónt találtak az ország közepén, Argeș megyében.

A romániai fogyasztónak tényleg csak „takarmánygyümölcs” jut?
Krónika

A romániai fogyasztónak tényleg csak „takarmánygyümölcs” jut?

Miért ízetlen a mangó, savanyú a narancs és apró a citrom a romániai boltokban? Miközben az európai uniós szabályok elvben valamennyi tagállamban azonosak, a polcokra kerülő gyümölcsök minősége mégis élesen eltér a keleti és a nyugati tagállamokban.

Nincs lazsálás 2026-ban: Bolojan miniszterelnök úr nekiment a jövő évi szabadnapoknak…
Főtér

Nincs lazsálás 2026-ban: Bolojan miniszterelnök úr nekiment a jövő évi szabadnapoknak…

… született még egy tanulmány, amely szerint a hazai közoktatási rendszer a béka segge alatt van… és egy mioritikus kórházban be akarják vezetni a horoszkópadót!

Holtan találták meg a nőt, aki december 5-én tűnt el Székelyudvarhelyről
Székelyhon

Holtan találták meg a nőt, aki december 5-én tűnt el Székelyudvarhelyről

Tizenhét nappal az eltűnése után megtalálták a fiatal nőt, akit utoljára egy székelyudvarhelyi bevásárlóközpont parkolójában láttak. A holttestére Fenyéd község határában bukkantak rá a keresőcsapatok.

Bejelentette lemondását hétfő este Daniel David oktatási miniszter
Krónika

Bejelentette lemondását hétfő este Daniel David oktatási miniszter

Bejelentette lemondását hétfő este a román kormány oktatási minisztere. Daniel David a blogján közölte a döntését, amelyben úgy fogalmaz, hogy ,,békésen akar távozni”.

Székelyföldön ismerős világutazó házába csapódott be egy BMW karácsony első napján
Székelyhon

Székelyföldön ismerős világutazó házába csapódott be egy BMW karácsony első napján

Átrepült a kerítésen és a háznak csapódott BMW-jével egy ittas sofőr karácsony első napjának hajnalán.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mit keresnek a diákjaink egy (szabaduló)szobában Ceaușescuval?

Varga László Edgár

Egy brassói kezdeményezés szemléletesen, élményszerűen igyekszik megmutatni a fiataloknak a diktatúra igazi arcát.

Nem mind korrupció, ami zajlik?

Sólyom István

Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A norvégok nagyon kedvesek, toleránsak, viszont nem igazán befogadók”

Sólyom István

A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.

Drakula bekapja… és élvezi!

Szántai János

A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.

// HIRDETÉS