// 2026. augusztus 9., vasárnap // Emod

Konzervatív, anarchista, költő: Kemény István

// HIRDETÉS

Amikor először járt Erdélyben, csak azért tért haza Magyarországra, hogy még négyszer visszatérjen – ugyanabban az évben. Keménnyel László Noémi beszélgetett kávéházi asztal mellett, Kolozsváron.

Teltház fogadja a kolozsvári Bulgakovban a némi késéssel érkező Kemény Istvánt, akit László Noémi, az E-MIL Álljunk meg egy szóra elnevezésű beszélgetéssorozatának állandó „műsorvezetője” rögtön szembesít a Főtér.ro ajánlójában megfogalmazott értékítélettel, miszerint „igazi nagy költő”. Kemény, akiről azt tartják, hogy elég szűkszavú, tartózkodó félmosollyal mondja el, hogy az ilyesfajta értékelés idegesíti kicsit, persze, de azért alapvetően jól esik neki.

A házigazda a mélyvízbe rántja a vendéget azzal is, hogy felidézi: egy Bartis Attilával folytatott beszélgetésében – ezek a beszélgetések képezték aztán az Amiről lehet című beszélgetőkönyv alapját – meg másutt is 

konzervatív anarchistának nevezi magát,  

egy Elias Canettitől kölcsön vett terminussal. Ez egyfajta alkati affinitás is, mondja Kemény, őt többnyire veszteségérzettel tölti el, hogy elmúlnak a dolgok, és gyanakvással tekint az újra, mert nincs meggyőződve arról, hogy minőségileg jobbat hoz, mint a régi volt. Ugyanakkor nem akar be- és elzárkózni, szeretne megőrizni magában egyfajta fiatalosságot, kívülállást, vidámságot.

 

Talán ez utóbbi hajlamának tudható be, hogy gyerekkorában – bár a családban szinte mindenki írt – nem rajongott a versekért, a kötelező tananyag részének tekintette. Aztán kilencévesen megírta élete első két versét – majd évekig hanyagolta ismét a versírást. Mikor tizenévesen újra írni kezdett, a szövegek sokáig fiókban maradtak, nem küldte el a különböző szerkesztőségekbe, mert félt a kudarctól, a visszautasítástól. Tizenhét éves volt, amikor – 1979-ben – elküldte a sárvári diákpályázatra a verseit, köztük a műfaji kikötések miatt egy szonettel és egy Balassi-strófában írt költeménnyel (állítása szerint bűnrosszak voltak). 

 

 

Kemény rokonszenves figura, és ez a közönség reakcióin is látszik 

 

Azóta ő maga is tagja lett a sárvári találkozó előzsűrijének – ahová az egész Kárpát-medencéből érkeznek kéziratok –, ez alól kivételt képeznek azok az évek, amikor a saját lányai is pályáztak. Húszéves korában írta az első olyan verset, amellyel maradéktalanul meg volt elégedve – úgy gondolta ugyanis, hogy 

költőként ebben az életkorban már illik előrukkolni  

egy olyan verssel, mint József Attila Tiszta szívvel című költeménye. Első kötetével mázlija volt, mert a rendszerváltás előtt nehezebb volt kiadási lehetőséghez jutni: az ELTÉ-nek volt egy sorozata, amelyben néhány kötet jelent meg csupán, köztük az övé is.

 

A szonettre (és a kötött formákra) visszatérve: Kemény nem hisz abban, hogy létezik „helyes” költészeteszmény, és úgy látja, a magyar nyelv, agglutináló mivoltából kifolyólag, mindig is alkalmas volt a rímelésre, a kötött forma ezért mindig népszerű a költészetünkben. Ez nem minden kultúrában és nyelvben van így, ráadásul a szabadverseket könnyebb fordítani: Kalász Orsolya, aki németre fordítja a műveit, mindig bosszankodik, ha rímes verset ír, mert azt nehezebb átültetni. 

A vers azonban definíció szerint szabad:  

bármit lehet írni, függetlenül a kánonoktól. A magyar irodalomban a 90-es évekre kialakult az a nézet, hogy a korábbi, megcsontosodott, népies-marxista-szocreál költészeti nyelvet el kell felejteni, mindenhez iróniával kell viszonyulni, ki kell dobni a pátoszt és a tragikumot – és végső soron mindenen röhögni kell. De ez ugyanúgy megmerevedett és kánonná vált, mint a korábbi stíluseszmények. Mára fordulat állt be a közéleti költészet megítélésében is, nem függetlenül a 2010-es politikai változásoktól: az iróniát abszolutizáló felfogás még cikinek tartotta a politikai tematikát, aztán hirtelen mindenki elkezdett közéleti verseket írni, és kiderült, hogy korábban is számos ilyen témájú vers született, csak az irodalmi köztudat ezt figyelmen kívül hagyta. A politikai költészet divattá vált, és ez azért sem közömbös Kemény István számára, mert a lavinát – szándékától függetlenül – ő maga indította el, Búcsúlevél című költeményével (amelyet viszont juszt sem hajlandó felolvasni).

 

 

A költő dedikál

 

Nincs ugyan köze az erdélyi Kemény-famíliához, de 

Erdély az alapélményei közé tartozik:  

'89 tavaszán járt itt először – írótársa, Kun Árpád „rángatta” el –, de még abban az évben négyszer tért vissza. Régenbe járogatott, aztán jóbarátja, Bartis Attila vitte el Gyergyószárhegyre, ahol tábort rendeztek fiatal irodalomkedvelőknek, később Kolozsváron folytatták a találkozásokat – és azóta is rendszeresen visszajár.

 

Mint a mellékelt ábra mutatja: néha ma is megáll egy-egy szóra a kolozsvári kávéházakban.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

A kiskutya jó dolgában, a választópolgár rossz dolgában vész meg

Varga László Edgár

Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.

Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?

Sánta Miriám

Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Sólyom István

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”
Főtér

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

Putyin egy NATO-tagállam megtámadására készül az amerikai hírszerzés szerint
Krónika

Putyin egy NATO-tagállam megtámadására készül az amerikai hírszerzés szerint

A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn
Főtér

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

„Óriási csattanás volt” – így emlékszik vissza a kedd esti balesetre a csíkszeredai családfő
Székelyhon

„Óriási csattanás volt” – így emlékszik vissza a kedd esti balesetre a csíkszeredai családfő

Lassan kezd visszaállni a rend a csíkszeredai Fürdő utcában, ahol kedden este egy ittas, jogosítvány nélküli sofőr autója csapódott egy családi házba. Az ablakot már sikerült helyreállítani, a fal sérült részét azonban még ki kell bontani.

Meddig használható még a régi személyi?
Krónika

Meddig használható még a régi személyi?

Sok román állampolgár még mindig az 1997-es mintára kiállított személyi igazolványt használja, azonban ezt fokozatosan kivonják a forgalomból, amint az új elektronikus és egyszerű személyi igazolványok országszerte elérhetővé válnak.

Visszaküldte a parlamentnek Nicușor Dan a közel 900 medve kilövését lehetővé tevő törvényt
Székelyhon

Visszaküldte a parlamentnek Nicușor Dan a közel 900 medve kilövését lehetővé tevő törvényt

Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A kiskutya jó dolgában, a választópolgár rossz dolgában vész meg

Varga László Edgár

Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.

Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?

Sánta Miriám

Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Sólyom István

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

// HIRDETÉS