Székelyföld mint európai kulturális főváros számomra elsősorban modernizációs folyamat. Székelyföldet XXI. századivá kéne építenünk.
„Ebben a valóságidegen erőtérben kellene fel- és megmutatni értékeinket. Már ha tudjuk, hogy pontosan mit is akarunk megmutatni. Ugyanis erdélyiként és „száztíz százalékos székelyként” keserű-viccesen szoktam megállapítani: Erdély és Székelyföld úgy van, hogy nincs, ám igény az lenne rá. Az erdélyiségnek nemigen tudunk pozitív tartalmat adni, nagyjából negatív meghatározásokkal szokás körüllőni az identitásunkat: erdélyi az, aki nem regáti. Mi, magyarok még olykor-olykor hozzátesszük: és nem anyaországi, de ez már kopik, hiszen ugyanazokat a kereskedelmi televíziókat nézzük, ugyanazokat a tömegkulturális termékeket fogyasztjuk, két szappanopera vagy reality között habzó szájjal táposozni azért már ciki. Az én mentális térképem legalábbis az utóbbi években megváltozott, egyaránt otthon érzem magam Székelyudvarhelyen és Budapesten, és ez így van jól.
Ellenben Erdélyben a magyarok és románok továbbra is párhuzamos kulturális terekben lébecolnak, és ez már nincs jól. Sajnos, ezen nem segít a Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen tetten érhető egynyelvű multikulturalitás, az európainak hazudott fából vaskarika. Nem lehet tisztelni azt a másik kultúrát, amely az én anyanyelvű kultúrám kárára és ellenére létezik, tagadja még a létünket is, vagy ha éppen nem tagadja, akkor sem fogadja el egyenértékűségét. És még a magyarok iránt legjobb indulattal viseltető román értelmiségi is beleesik abba a csapdába, hogy valami ködös tartalmú európaiság fogalmában véli összebékíthetőnek a két egymás ellenében megfogalmazott nemzeti identitást, miközben ott volna a kézenfekvő legkisebb közös többszörös: erdélyinek és magyarnak/románnak kéne lenni – európainak is, persze, ha végre sikerül tisztázni, hogy mit is értünk ezalatt.
Számomra többek között ezért vált nagyon izgalmassá a 2021-es európai kultfőváros versenye. Nagyon kíváncsian követem, milyen első körös pályázatokat tesznek le idén októberben a komolyan vehető versenyzők: Kolozsvár, Temesvár, Jászvásár és Sepsiszentgyörgy. Az én olvasatomban Erdély, Bánság, Moldva és Székelyföld méretteti meg magát, és akármelyik régió is lesz a végén a győztes, mindegyik nyer. (Sőt, Románia egésze is, már amennyiben hajlandóak ezt észrevenni a bukaresti fura urak.)
De én most hazabeszélnék, leginkább szülőföldem pályázata érdekel. Sepsiszentgyörgy – illeszkedve az európai trendekbe – egész Székelyföld nevében pályázik, társult hozzájuk Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely is. Úgy volt, hogy Marosvásárhely is részt vesz a közös munkában, de a román polgármester kiszállt a projektből. Hasonló koncepció, hogy egy város az egész régiót képviseli, már nyert Spanyolországban és Hollandiában (előbbiben ráadásul egy baszk, utóbbiban egy fríz pályázat), szóval nem ördögtől való gondolat.”
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Az új tanévben is kétféle támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok: tanszercsomagot, illetve 500 lejes oktatási utalványt. A tanszercsomagra vonatkozó kérelmeket péntekig, az utalvány igénylését pedig október elsejéig lehet benyújtani.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...
Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.