// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta
Demeter Szilárd Demeter Szilárd

Székelyföld a világ közepe

// HIRDETÉS

Székelyföld mint európai kulturális főváros számomra elsősorban modernizációs folyamat. Székelyföldet XXI. századivá kéne építenünk.

(Külön)Vélemény

Szerző: Demeter Szilárd
2015. június 30., 13:29

„Ebben a valóságidegen erőtérben kellene fel- és megmutatni értékeinket. Már ha tudjuk, hogy pontosan mit is akarunk megmutatni. Ugyanis erdélyiként és „száztíz százalékos székelyként” keserű-viccesen szoktam megállapítani: Erdély és Székelyföld úgy van, hogy nincs, ám igény az lenne rá. Az erdélyiségnek nemigen tudunk pozitív tartalmat adni, nagyjából negatív meghatározásokkal szokás körüllőni az identitásunkat: erdélyi az, aki nem regáti. Mi, magyarok még olykor-olykor hozzátesszük: és nem anyaországi, de ez már kopik, hiszen ugyanazokat a kereskedelmi televíziókat nézzük, ugyanazokat a tömegkulturális termékeket fogyasztjuk, két szappanopera vagy reality között habzó szájjal táposozni azért már ciki. Az én mentális térképem legalábbis az utóbbi években megváltozott, egyaránt otthon érzem magam Székelyudvarhelyen és Budapesten, és ez így van jól.

Ellenben Erdélyben a magyarok és románok továbbra is párhuzamos kulturális terekben lébecolnak, és ez már nincs jól. Sajnos, ezen nem segít a Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen tetten érhető egynyelvű multikulturalitás, az európainak hazudott fából vaskarika. Nem lehet tisztelni azt a másik kultúrát, amely az én anyanyelvű kultúrám kárára és ellenére létezik, tagadja még a létünket is, vagy ha éppen nem tagadja, akkor sem fogadja el egyenértékűségét. És még a magyarok iránt legjobb indulattal viseltető román értelmiségi is beleesik abba a csapdába, hogy valami ködös tartalmú európaiság fogalmában véli összebékíthetőnek a két egymás ellenében megfogalmazott nemzeti identitást, miközben ott volna a kézenfekvő legkisebb közös többszörös: erdélyinek és magyarnak/románnak kéne lenni – európainak is, persze, ha végre sikerül tisztázni, hogy mit is értünk ezalatt.

Számomra többek között ezért vált nagyon izgalmassá a 2021-es európai kultfőváros versenye. Nagyon kíváncsian követem, milyen első körös pályázatokat tesznek le idén októberben a komolyan vehető versenyzők: Kolozsvár, Temesvár, Jászvásár és Sepsiszentgyörgy. Az én olvasatomban Erdély, Bánság, Moldva és Székelyföld méretteti meg magát, és akármelyik régió is lesz a végén a győztes, mindegyik nyer. (Sőt, Románia egésze is, már amennyiben hajlandóak ezt észrevenni a bukaresti fura urak.)

De én most hazabeszélnék, leginkább szülőföldem pályázata érdekel. Sepsiszentgyörgy – illeszkedve az európai trendekbe – egész Székelyföld nevében pályázik, társult hozzájuk Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely is. Úgy volt, hogy Marosvásárhely is részt vesz a közös munkában, de a román polgármester kiszállt a projektből. Hasonló koncepció, hogy egy város az egész régiót képviseli, már nyert Spanyolországban és Hollandiában (előbbiben ráadásul egy baszk, utóbbiban egy fríz pályázat), szóval nem ördögtől való gondolat.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS