Székelyföld mint európai kulturális főváros számomra elsősorban modernizációs folyamat. Székelyföldet XXI. századivá kéne építenünk.
„Ebben a valóságidegen erőtérben kellene fel- és megmutatni értékeinket. Már ha tudjuk, hogy pontosan mit is akarunk megmutatni. Ugyanis erdélyiként és „száztíz százalékos székelyként” keserű-viccesen szoktam megállapítani: Erdély és Székelyföld úgy van, hogy nincs, ám igény az lenne rá. Az erdélyiségnek nemigen tudunk pozitív tartalmat adni, nagyjából negatív meghatározásokkal szokás körüllőni az identitásunkat: erdélyi az, aki nem regáti. Mi, magyarok még olykor-olykor hozzátesszük: és nem anyaországi, de ez már kopik, hiszen ugyanazokat a kereskedelmi televíziókat nézzük, ugyanazokat a tömegkulturális termékeket fogyasztjuk, két szappanopera vagy reality között habzó szájjal táposozni azért már ciki. Az én mentális térképem legalábbis az utóbbi években megváltozott, egyaránt otthon érzem magam Székelyudvarhelyen és Budapesten, és ez így van jól.
Ellenben Erdélyben a magyarok és románok továbbra is párhuzamos kulturális terekben lébecolnak, és ez már nincs jól. Sajnos, ezen nem segít a Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen tetten érhető egynyelvű multikulturalitás, az európainak hazudott fából vaskarika. Nem lehet tisztelni azt a másik kultúrát, amely az én anyanyelvű kultúrám kárára és ellenére létezik, tagadja még a létünket is, vagy ha éppen nem tagadja, akkor sem fogadja el egyenértékűségét. És még a magyarok iránt legjobb indulattal viseltető román értelmiségi is beleesik abba a csapdába, hogy valami ködös tartalmú európaiság fogalmában véli összebékíthetőnek a két egymás ellenében megfogalmazott nemzeti identitást, miközben ott volna a kézenfekvő legkisebb közös többszörös: erdélyinek és magyarnak/románnak kéne lenni – európainak is, persze, ha végre sikerül tisztázni, hogy mit is értünk ezalatt.
Számomra többek között ezért vált nagyon izgalmassá a 2021-es európai kultfőváros versenye. Nagyon kíváncsian követem, milyen első körös pályázatokat tesznek le idén októberben a komolyan vehető versenyzők: Kolozsvár, Temesvár, Jászvásár és Sepsiszentgyörgy. Az én olvasatomban Erdély, Bánság, Moldva és Székelyföld méretteti meg magát, és akármelyik régió is lesz a végén a győztes, mindegyik nyer. (Sőt, Románia egésze is, már amennyiben hajlandóak ezt észrevenni a bukaresti fura urak.)
De én most hazabeszélnék, leginkább szülőföldem pályázata érdekel. Sepsiszentgyörgy – illeszkedve az európai trendekbe – egész Székelyföld nevében pályázik, társult hozzájuk Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely is. Úgy volt, hogy Marosvásárhely is részt vesz a közös munkában, de a román polgármester kiszállt a projektből. Hasonló koncepció, hogy egy város az egész régiót képviseli, már nyert Spanyolországban és Hollandiában (előbbiben ráadásul egy baszk, utóbbiban egy fríz pályázat), szóval nem ördögtől való gondolat.”
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.