„Ígéretek, koalíciós vállalások természetesen voltak – az RMDSZ különben nem lépett volna kormányra –, de a teljesítésük nagyrészt elmaradt. Ez az eredménytelenség az egyik, bár nem kizárólagos oka az erdélyi magyarság gyengülő választási kedvének. Ez olyan alacsony, hogy immár a parlamenti képviseletet veszélyezteti.
Márpedig a parlamentbe jutás létkérdés az RMDSZ számára, hiszen részben az állami támogatásokból tudja fenntartani önmagát és számos, az elmúlt két és fél évtizedben felépített magyar intézményt. Másfelől mérget lehet venni rá, hogy a kongresszuson Semjén Zsolt által bizalminak nevezett viszony a mostani magyar kormánnyal csak addig áll fenn, ameddig az RMDSZ a román politikában is számít. Egyértelmű tehát, hogy újratervezésre van szükség, és ehhez már nem elég a kommunikációt javítani. De a szükséges változtatásokat illetően már nagyok a viták, főleg az eltérő generációhoz tartozó politikusok között.
Olvasson még:
Az RMDSZ-vezetés attitűdváltással és a prioritások átrendezésével próbálja visszacsábítani az elpártolt választókat. Többet foglalkoznának az embereket fájóan érintő gazdasági-szociális kérdésekkel, a munkahelyekkel és a piacképes tudást adó oktatással. Így nyitni próbálnak a rendszerváltás után született és szocializálódott generáció felé, amelyet nem sikerült megszólítania a szövetségnek.
De a társadalomépítés csak az egyik eszköz a választók bizalmának a megszerzésére, és önmagában aligha elégséges. A romániai magyarok jelentős része nem érzelmileg kötődik az RMDSZ-hez, ellenkezőleg, annak ellenére szavaz a szövetségre, hogy nem rajong érte. Teszi ezt – fogyatkozó arányban –, mert meggyőződése, hogy az RMDSZ képes hatékonyan képviselni az érdekeit Bukarestben. Csakhogy az elmúlt évek sikertelen kormányzásai éppen ezt a hitet ingatták meg, ráadásul az utóbbi időszakban elkezdődött a jogok megnyirbálása. Ha tehát az RMDSZ „hasznos szervezet” akar lenni, új modus vivendit kell találnia a román pártokkal, és vissza kell állítania a hitet, hogy tovább tud menni a romániai magyarság nyelvi, kulturális, etnikai egyenjogúsága felé vezető úton.”