„Senkit nem vontak felelősségre a március 19-i történésekért. Az ideiglenes megyei hatalom székházába betörtek, a városban törtek-zúztak minden magyar feliratot, ártatlan járókelőket ütlegeltek, az RMDSZ-székház ostromakor agyba-főbe verték a padlásra menekülteket, kiverték Sütő András szemét… és a magyarok döbbenten, válasz nélkül álltak.

Vagyis volt válasz, másnap reggel. Amikor több ezer dolgozó, tanár és diák vonult a városháza elé. Az országos hatalom védelmét kérni. De ez nem érkezett meg. Csak a Görgény-völgyi különítmény. Hogy megneveljenek bennünket. Már az is bűn volt, hogy védekeztünk. Ugyanis csak magyar és cigány nemzetiségűeket sújtottak börtönbüntetéssel.

Negyedszázaddal a történtek után még mindig azt vetik a szemünkre, hogy a megérdemeltnél több jogunk van. Nincs magyarkérdés, csak az ország szétdarabolását kikényszeríteni akaró szeparatizmus. Akkor, 25 évvel ezelőtt is ezt akarták a magyarok – nyilatkozta vasárnap este a márciusi események egyik nagy »szakértője« az egyik román hírtelevízió beszélgetőműsorában. A közvetítés pikantériája, hogy nem véletlenül a magyar forradalom napján, a telt házas ünnepi rendezvénytől alig száz méterre állították fel a marosvásárhelyi utcasarki stúdiót. Innen fröcskölte világgá az egykori köztelevíziós riporter hamis vádjait. Megbékélés helyett megbélyegezve minket. Tovább maszatolva a történteket.”