// 2026. június 12., péntek // Villo

Így működik Markó Béla, a költő

// HIRDETÉS

A nagy kérdés az, hogy amikor a poéta Markóról beszélünk, sikerül-e lehántani róla azt az identitásréteget, amit közel két évtizednyi aktív politizálás rakott rá. László Noémi megpróbálta.

Az, hogy létezik-e még Markó Béla, a költő, nem kérdés: az elmúlt években, amióta hátralépett egy fokkal a politikai ranglétrán, sorra publikálja változatos műfajú köteteit: gyerekkönyveket, szonettgyűjteményeket, újabban közéletinek mondott verseket. Mégis, amikor Markó költőként jelenik meg a nyilvánosság előtt, nehezen tudunk „csak” ilyen minőségében tekinteni rá: végül is a kertről, természetről, szerelemről szóló szonettek szerzője és az egykori RMDSZ-elnök ugyanaz a személy (és – egy beszélgetőkönyve címét idézve – valószínűleg ugyanúgy működik).

Érthető tehát, hogy az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra elnevezésű estsorozata első állomásának házigazdája, László Noémi is ebből a pozícióból indítja a beszélgetést a kolozsvári Bulgakov kávéház pikáns faliképei alatt. Markó állítólag egy évtizeden keresztül egyáltalán nem írt verset, mert a szellemi energiáit teljesen lefoglalta a politika – amit, bevallása szerint, mindig is átmeneti állapotnak tekintett. (Ehhez képest elég meghatározó politikai teljesítményt tudhat maga mögött, függetlenül attól, hogy mit gondolunk ennek a teljesítménynek a tartalmáról.)

A politikából azonban – nem szervezeti, hanem tudati értelemben – nem lehet csak úgy, egyik napról a másikra kiszállni: Markó elmondja, hogy miután úgymond visszavonult, szándékosan kerülte verseiben azokat a témákat, amelyek a „múltjához” kötik. A halkszavú szonett belefért, a közéleti vers nem. El kellett telnie egy kis időnek, hogy ezekről a témákról – haza, nemzet, közösségi sorskérdések – költőként is megszólaljon ismét: ennek az eredménye a Csatolmány című kötet. A szerepek szigorú szétválasztását nem tartja szerencsésnek, értelmiségiként is van mondanivalója a közösség ügyeiről, nem csak politikusként – ráadásul írástudó énje a politikai életben sem hagyta cserben, hiszen, mint elárulja, politikusként is ő maga írta a beszédeit.

Nagy különbség viszont, hogy az alkotás magányos műfaj, a politika pedig – még ha csúcspolitikus is az ember – kollektív munka. Kicsit irigyli rovarbiológus fiát, mert „hangyákkal könnyebb dolgozni, mint emberekkel”, és ezt mélyen átérezzük.

 

Ha már szerepek szétválasztása: az erdélyi magyar író versus jelző nélküli magyar író vitában is meglehetősen kiegyensúlyozott az álláspontja. Egységes magyar irodalom van, természetesen, de az erdélyiséget, a transzszilván specifikumot ma már többletnek tartja, nem valamiféle rezervátumlét kellékének – ez utóbbi ellen joggal tiltakoztak a „határon túli” írók (de a tájnyelvieskedést továbbra sem szereti). Az erdélyi írótársadalmon belül (még) nem olyan erős a világnézeti megosztottság, mint Magyarországon, ahol a szekértáborok közt szinte egyáltalán nincs átjárás.

 

Markó néha maga is szerepzavarba kerül, vagy legalábbis kénytelen váltogatni a beszélői pozícióját. Az értelmiségi-Markó például ironizálni kezd azon, hogy milyen előszeretettel állítunk mi itt, Erdélyben szobrokat, mire a politikus-Markó észbe kap, és siet hozzátenni, hogy persze, ezeknek a jelentős részét ő maga avatta fel. Az úri közönség derül.

 

Az est egyébként „ősbemutatóra” sikeredik, Markó szinte egyenesen a nyomdából hozza a találkozóra legújabb, Elölnézet című verseskönyvét. És mivel hiába vártam, hogy felolvassa Csatolmány című Trianon-költeményét, íme, itt van, művészi tálalásban. Végszónak pont jó lesz.

 

(Fotók: Szabó Tünde) 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

Bejelentették az első tusványosi fellépőket
Krónika

Bejelentették az első tusványosi fellépőket

Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén
Székelyhon

Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén

Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac
Krónika

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.

Begorombul az időjárás, Hargita és Kovászna megye egy részére is érvényes a másodfokú viharriasztás
Székelyhon

Begorombul az időjárás, Hargita és Kovászna megye egy részére is érvényes a másodfokú viharriasztás

Viharosra fordul az időjárás az ország nagyrészében csütörtöktől. A csíkszeredaiakat Ro-Alertben is figyelmeztették a viharriasztásra, amiben a katasztrófavédelem kihangsúlyozza, hogy a szélsőséges időjárás idején mindenki gondoskodjon a biztonságáról.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS