„Mit tetszenek gondolni, a román kormány megítélése szerint legkevesebb hány lejre van szüksége naponta egy idegennek, hogy megéljen ebben az országban? Nem kevesebb, mint 50 euróra! Ne számolják, segítek. Ha lefele kerekítünk, akkor 220 lej. Naponta, fejenként. Nem rossz. Annyiból valóban »eltengődhet« az ember, ha nem kell szállást és rezsit fizetnie, nem vásárol cipőt és ruhát, nem ad ki pénzt telefonra és kábeltévé-bérletre. Ez – mondják ők, a román állam képviselői – a legkevesebb, ez alatt nem lehet megélni.

Számítsuk ki akkor hármasszabállyal, hogy mennyinek kellene lennie egy romániai lakos minimálbérének. Ha ugye 220 lej naponta, az harminc napra 6600 lej. Egy két felnőttből és két gyerekből álló családnál ez 26 400 lejre rúg, ennyi kellene legyen a jövedelmük. Kétszázhatvannégymillió régi lej havonta, ha esetleg nem tudnának követni! S akkor nem számoltuk a rezsit, bár szerintem, ha ennyit keresne egy kétgyerekes család, valahogy „belepréselné” ebbe az összegbe a lakásfenntartást is.

Ehhez képest – ugyancsak az állam mindenesei szerint – havi 975 lejből is meg lehet élni (feltételezhetően a minimálbér ezt jelenti).”