„A bírósági ügyek áthelyezése törvényes Romániában, azonban alaposan megkérdőjelezhető gyakorlat. Jó példa erre Magyarország esete, amely miután alaptörvénybe foglalta ennek lehetőségét – egyes bíróságok túlterheltségének enyhítése érdekében –, európai nyomásra tavaly törölte azt.

Az anyaországot ugyanis kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg az Európai Bizottság, mert a Velencei Bizottság jelentése szerint az ügyáthelyezés rendszere nincs összhangban a törvényes bíróhoz való joggal, ami a jogállamiság egyik alapvető eleme. A magyarázatok szerint ugyanis ezzel sérülhet a bírói függetlenség és a bírák egyenlőségének elve is.

Eközben nálunk természetes, hogy a sepsiszentgyörgyi vagy a szászrégeni, esetleg a marosvásárhelyi – túlnyomórészt román – bírákat befolyásolhatónak tekintik a közösségünket érintő ügyekben csak azért, mert a környéken sok a magyar.

Ha pedig a magyar érintettségű pereket csak „semleges” vidékeken lehet részrehajlás nélkül megtárgyalni, a gondolatmenetet követve joggal kérhetnénk, hogy más országban ítélkezzenek azokban az ügyekben, amelyekben a másik fél a román állam. Hiszen annál nagyobb nyomás nem is nehezedhet egy bírára, minthogy saját hazája ellen forduljon.

Javasolnánk a Seychelle-szigeteket, mely köztudottan egyenlő módon román- és magyarbarát: még a lobogójának színe is kék-sárga-piros-fehér-zöld.”