„Iohannis a Német Demokrata Fórum jelöltjeként lett Szeben polgármestere 2000-ben, s noha közben román politikussá vált, mintha a rá szavazók továbbra is a politikai rendszeren kívüli, a mai román pártokráciától bár részben független homo novust keresték és találták volna meg benne. Ő azt nyilatkozta a legnézettebb tévévita hevében, hogy etnikai származása semmilyen néven nevezendő akadályt nem jelent mostani szerepvállalása útjában. Láthattuk azonban, hogy őt még a választói táborában is sokan idegennek tekintik, ellenfelei emiatt gyalázták, tömegek emiatt utasították el, mások azonban – és mint kiderült, ők voltak többen – épp ezért adták voksukat rá, megválasztása tehát valóban fokmérőjévé válhat egy polgári normalitás felé tartó folyamatnak.

Az etnikai elfogultságokkal megfertőzött köztudat terápiájában tehát fontos állomás lehet ez a meglepő fordulat, de ne kiabáljuk el a dolgot, hosszú még az út, melyen egy európaibb, megbízható és kiszámíthatóan viselkedő román többség magára talál. Maga Dániel pátriárka is úgy látta vasárnap déli prédikációjában – valami sejtelem dolgozhatott benne –, hogy az Úr sokszor idegen útján tesz jót híveivel, s lám, megérzése igazolódott, de marad a minősítés, holott Iohannis éppúgy keresztény volna, mint őszentboldogsága. Obamát emlegetik egyesek, de magyar elnököt vizionálni a Cotroceni-palotába még korai volna.”