Obama-effektus következett be Romániában

Mit várhatunk Klaus Johannistól erdélyiként és magyarként? A romániai elnökválasztási eredményeket gyorselemeztük a politológussal.
Hirdetés

Az összes közvélemény-kutatás Ponta viszonylag fölényes győzelmét jelezte előre. Mi történt az elmúlt hetekben, miért fordult a kocka?

 
Azt hiszem, a közvéleménykutatások többé-kevésbé helyesen mutatták a helyzetet. Ez pedig az utolsó pár napban fordult meg ennyire, egyfajta hólabda-hatás, lavina-effektus volt megfigyelhető, elsősorban a tüntetések és a közösségi hálózatok hatására. A lavina a külföldi románoktól indult: ennek a viszonylag fiatal csoportnak a sűrűn szőtt közösségi hálóján indult el változás. Azt hiszem, a PSD lebecsülte ennek a rétegnek a mobilizációs erejét. Olyanszerű változás volt ez most, mint amilyen az Egyesült Államokban Obama 2008-as kampányakor bekövetkezett.
 
Az RMDSZ-nek sikerült – immár nem először – rossz lóra tennie, és szembemenni választói többségének akaratával. Lesznek-e ennek következményei, és hogyan lehet kezelni ezt a helyzetet? 
 
A magyarok jelentős többsége Johannisra szavazott, ennek egyik oka – véleményem szerint – egyfajta ösztönös erdélyiség. A legfontosabb üzenet, amit az RMDSZ innen kapott, az az, hogy nem tekinthet el választóinak ettől az ösztönös viszonyítási keretétől az éppen aktuális koalíciós-taktikai számításai alapján. Az RMDSZ nem először szaladt bele ilyen politikai pofonba: 2009-ben Geoană-t támogatta a második fordulóban Băsescu ellenében, miközben a magyarok nagy többsége Băsescura szavazott. Aztán Băsescu leváltási kísérlete, az erre kiírt népszavazás szintén hozott ilyen eredményt. Az RMDSZ-t ez látszólag nem rendítette meg, mert a legfontosabb kérdésben, abban, hogy a magyarságnak rendelkeznie kell parlamenti képviselettel, folyamatosan meg tudta őrizni választóinak a támogatását, ebben a magyar választók többsége mindeddig követte az RMDSZ-t, jóllehet, csökkenő számban. Minden más politikai kérdést – így köztük a mostani államfőválasztást is – azonban a választók külön mérlegelés tárgyává tettek és tesznek. 
 
Milyen típusú kisebbségpolitikára számíthatunk Johannistól, ha számíthatunk egyáltalán ilyesmire?
 
A kisebbségek kérdése mint törvényhozási és közpolitikai kérdés elsősorban a parlamentre és a kormányra tartozik. Közvetlenül nem, mert Johannis nem nagyon szólhat bele a kormányzásba. Viszont államfőként közvetítői szereppel rendelkezik az állam és a társadalom között – ezt az alkotmány 80. szakasza írja elő a számára, és ez biztosíthat neki lehetőséget arra, hogy – például – fontos mozgalmakat, civil kezdeményezéseket, köztük kisebbségieket is meghallgathasson, kívánságaikat pedig közvetetíthesse a törvényhozók és a végrehajtó hatalom fele.
 
Mi várható az új elnök és a kormány viszonyában? Átstrukturálhatja-e Johannis elnöksége a politikai erőviszonyokat?
 
Bár új korszakot hirdetett meg, nem hinném, hogy Johannisnak sikerül változtatnia. Románia a parlamentáris jellegű demokráciák felé tart. És ha Johannis a Băsescu-féle szerepfelfogással szakítani kíván – amire egyébként alkata is predesztinálja –, akkor kevés változtatási lehetőség marad számára. Úgy hiszem, a direkt beavatkozás helyett a párbeszéd és a közvetítés eszközeihez kell fordulnia, azaz az állam és társadalom, illetve az államon belül a hatalmi ágak közötti közvetítésre kell koncentrálnia.
 
Mi lesz az Erdély-projekttel? „Túléli-e” a regionális öntudat Johannis győzelmét (hiszen eddig részben épp az erdélyi elnök vágyképe éltette)?
 
Paradox módon, Johannis győzelme nehezíti az erdélyi mozgalom kibontakozását. Ponta győzelme esetén a frusztráció gyorsította volna fel a mozgalom kibontakozását, szétterülését, most azonban egyfajta várakozásra is számítani lehet. Nehéz most jósolni, de úgy hiszem, elég hamarosan válaszokat kapunk erre a kérdésre. 
Hirdetés