„Az RMDSZ szökőár-jelző berendezése segített az utolsó perceben elmenekíteni a 25 éve először megfogalmazott, papírra vetett és vitára bocsájtott autonómiatervezet vitáját, a mindent magával sodró kampány-finishből.

Hétfő van. Az ár visszahúzódni látszik, tátongó árkok maradnak a nyomában. 6 millió ember ünnpel, 5 millió nem érti és nem tud mit kezdeni azzal, ami történt. Az idealisták, a realisták, egzaltáltak, a hangjukat régóta először hallató kiábrándultak, mindenki visszatér a hétköznapokba.

Ami tegnap még hihetetlennek tűnt, mára már valóság: a korlátlan lehetőségek, az ellentmondások, a félelem-vezérelte Romániában, a többségi ortodox-románok képesek úgy megválasztani egy lutheránus vallású kisebbségit, egy szebeni szászt, akinek német az anyanyelve és németül gondolkodik, hogy közben mereven elutasítják az Európa legnagyobb kisebbségével való bármi nemű párbeszédet az autonómiával kapcsolatos törekvéseiről, igényeiről.

Az RMDSZ vezetésének, de ellenzékének is (!) legsürgősebb elfoglaltsága most az kell legyen, hogy megértesse a világgal: egy olyan országban, ahol egy többszörösen – vallási és etnikai szempontból is – kisebbségi személy nyeri meg a választásokat, ahol a mindenkori jobb- és baloldali többségi politikai vezetés eddig is előszeretettel hangoztatta a kisebbségi kérdés európai modellértékű rendezését, az erdélyi magyar kisebbség helyzete nincs megoldva! Az autonómia törekvés a közösség törekvése, nem politikai kitalálmány!

A mai nappal kezdődően a kisebbségi elnök legfőbb feladata méltón viszonozni az erdélyi magyarok által megelőlegezett bizalmat, beváltani a hozzá fűzött reményeket, civilizált, európai légkört teremteni közösségi céljaink társadalmi vitájára.”