A romániai elnökválasztás margójára: olvasói levél Budapestről

A székelyek sajnos azt nem értik, hogy minden romániai választás egyben a székely autonómiáról szóló szavazás is,akkor is, ha a szavazólapokon nem szerepel sem az autonómia, sem a Székelyföld kifejezés.
Hirdetés

„Egész Erdély az ott lakó románokat, szászokat, cigányokat, zsidókat és magyarokat beleértve pedig azt nem érti, hogy minden romániai választás egyben Erdély politikai súlyáról való döntés. Márpedig vasárnap egész Erdély szavazási hajlandósága alacsonyabb volt Havasalföld és Moldva szavazási hajlandóságához képest. Az erdélyi magyarságnak lett volna lehetősége, hogy egyetlen olyan magyar elnökjelöltet állítson, akit minden magyar szívesen támogatott volna, aki mozgósítani tudta volna az erdélyi magyarságot annyira, hogy a magyarok az országos átlagnál nagyobb arányban vegyenek részt a választáson,

ezáltal azt üzenve Bukarestnek, hogy a magyarok a belső vitáik ellenére egységesen tudnak fellépni, és tudnak mozgósítani. November 2.-át bukta az erdélyi magyarság.

Szerencsére mentőövként még ott van november 16.-a, amikor is két jelölt közül választhat az erdélyi magyar; a magyarellenes retorikájáról, plágiumügyéről és negatívan megítélt kormányzásáról hírhedté vált bukaresti születésű Victor Ponta, és az erdélyi szász Klaus Johannis között, aki 2000 óta Nagyszeben polgármestere. Magyarországi magyarként azt hinné az ember, hogy egy erdélyi magyar már csak saját történelméből és aktuális helyzetéből adódóan alapvető szimpátiával gondol egy erdélyi szászra, aki az erdélyi magyarokhoz hasonlóan maga is egy nemzeti kisebbség tagja, és aki erdélyiként maga is szívügyének tartja Erdély sorsát,ellenben sok havasalföldi- és moldvai román politikussal, köztük a népszerűtlen regnáló miniszterelnökkel. Az erdélyi magyarságnak megvan a lehetősége, hogy hozzájáruljon a román (fejlődő…) demokrácia első erdélyi elnökének a megválasztásához, aki sokkal „barátibb”, megértőbb és tárgyalóképesebb tárgyalópartner lenne az erdélyi magyarság számára Pontánál.Már csak abból a természetes okból is, hogy maga is kisebbségi és maga is erdélyi. Lehet, hogy ő maga nem támogatja például az autonómiát, de természetszerűleg megértőbb, vagy ha több nem is; semlegesebb lenne a magyarokkal kapcsolatban.

Tárgyalóképesebb lenne az autonómia kérdésében is. (…)

Ezzel szemben, amit azutóbbi egy hétben tapasztalok az erdélyi magyar honlapok cikkei alatt írt kommentek között, az a teljes kiábrándultság, negatív hozzáállás, fűszerezve egy kis suttogópropagandával. Sok hozzászóló – ideális jelölt hiányában – a távolmaradásra buzdít; tehát arra, hogy az erdélyi magyarok ne hallassák hangjukat, ne tűntessék fel magukat politikai tényezőként Románia térképén, ne üzenjenek Bukarestnek, ellenben legyenek passzívak, legyenek kiábrándultak, maradjanak csöndben, ne legyen rájuk gondja Bukarestnek. Azt vetik Klaus Johannis szemére, hogy túlságosan meg akar felelni a románságnak (könyörgöm, melyik ország elnöki székéért indul…?), hogy vezetéknevét Iohannis-ra románosította, ezáltal szerintük megtagadva saját szász identitását, továbbá nem támogatja a székely autónómiát, stb. Talán Johannis (vagy Iohannis, teljesen mindegy) tényleg nem az ideális államfőjelölt. De hol és mikor indult a történelem során bárhol is ideális államfőjelölt. Nem sok helyen.

Én azt látom, hogy sok székely arra vár, hogy olyan államfőjelölt teremjen elő a semmiből, aki tálcán kínálja az autonómiát.

Amíg nem kínálja tálcán senki az autonómiát, addig nem szavaz senkire. Ezért gondolom úgy, hogy sajnos – a székelyek iránti legnagyobb tiszteletem és megbecsülésem ellenére – a székelyek többsége sajnos nem érti, hogy mit jelent az a szó, hogy politika. Hogy miért lenne jó az autonómia szempontjából, ha – megduplázva Székelyföld politikai súlyát – 35 százalék helyett 70 százalék menne el szavazni a székely megyékben. (…)

Összefoglalva az eddigi gondolataimat: mivel az első fordulóban Ponta vezetett 10 százalékkal, azt lehet mondani, hogy aki nem megy el szavazni, az Pontára szavaz. Ha viszont az erdélyi magyarság képes produkálni egy 70 százalékos részvételt, akkor el tudja dönteni az elnökválasztást, ami önmagában üzenetértékű. Ha az erdélyi magyarok két hét múlva elmennek szavazni, és Klaus Iohannis-ra szavaznak, akkor Erdélyre szavaznak, egy a magyarok szempontjából tárgyalóképesebb, a magyarok helyzetét jobban megértő elnökre szavaznak, ezen kívül pedig még üzennek is; Bukarestnek, Budapestnek és az RMDSZ-nek. Ez jusson el minden székelyhez és erdélyi magyarhoz!”

Hirdetés