„A külföldön élő román állampolgárok joggal érezhették úgy, hogy megakadályozták őket szavazati joguk érvényesítésében. A botrány szép kerekre dagadt, a vétkeseket – szokás szerint – sokan és sokáig keresik majd, nyilatkozat hátán nyilatkozat, hivatalos állásfoglalások születnek, a külügyminisztérium mossa kezeit.

Az ügynek ugyanis az imázsrontás mellett büntetőjogi vetülete is van: az új büntető törvénykönyv értelmében a választási jog gyakorlásának bármilyen módon történő megakadályozását 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják. Kik és milyen módon akadályoztak meg sok száz román állampolgárt abban, hogy éljenek szavazati jogukkal? – erre szeretnének választ és jogorvoslatot kapni azok, akik a novemberi hidegben órákon át állták a sort a külföldi szavazókörzetekben, és végül mégsem pecsételhettek. Volt, ahol petíciót írtak alá az emberek, amit elküldtek az Európai Bizottságnak, de születtek nyílt levelek is, a jelenlegi hatalomnak címezve. Politikusaink a második forduló előtt nem mernek támadásba lendülni, hiszen nem tudni, ki lesz az új hatalom és ki az ellenzék. Ezért „árnyaltan” fogalmaznak, amikor a diaszpórabotrány kerül szóba. „Felszínes volt a szervezés” – állapítják meg finomkodva.

Elemzők szerint a külügyminisztérium az idei államelnök-választásra kissé átszervezte a külföldi

szavazókörzeteket. Bár számukat nem csökkentették, a körzetek „elterítése” olyan jól sikerült, hogy  a román állampolgároknak jelentős távolságokat kellett megtenniük azért, hogy leadhassák szavazatukat. A csalásgátlást bürokratikusan próbálták kivédeni a hatóságok, ami önmagában is időigényesnek bizonyult, és ha nem a típusnyomtatványokból volt kevés, akkor a szavazóbiztosokból vagy a pecsétnyomókból. (Érdekes, hogy szinte minden választás alkalmával megtapasztalható a pecsétnyomók hiánya, és nemcsak külföldön, hanem itthon is. Drága lehet egy ilyen mütyür…)

Tény, hogy a külföldi szavazókörzetek felállításáért, a választás megszervezéséért felelős külügyminisztérium a Románok Európai Egyesületei Szövetségének a választókörzetek számának növelésére vonatkozó jelzéseit figyelmen kívül hagyta, a szervezésben – tudatosan vagy szakmaiatlanságból – nem jeleskedett. Románia ezúttal is „hozta a formáját”. Sikerült lejáratni magunkat Európa előtt. Hogyan tiszteljék az unió országaiban a román bevándorlót, ha saját országa sem tiszteli őket?!”