„Magyarország nemzetközi pozícióvesztését a külhoni magyar közösségek érdekvédelme is megszenvedheti, ha rosszul alakulnak a dolgok (és bármelyik szomszédos ország magyarjai mesélhetnének az elmúlt egy-két évtized tapasztalatai alapján arról, hogy néha ugyancsak rosszul alakulnak). Két patetikus Wass Albert-idézet előadása között azt is érdemes végiggondolni, hogy ebből a szempontból milyen hatása van egy-egy kül- vagy belpolitika húzásnak.
Például vitathatatlan, hogy érdemi korreláció mutatkozik a Soros-források és a norvég alap hazai támogatási politikájában. De elfogadható-e néhány tíz-, esetleg százmillió forint miatt elképesztő módon rárontani ezekre a szervezetekre? És mi van, ha a román vagy az ukrán kormányzatnak megtetszik a know-how, és igényt formálnak az ottani magyar szervezetek Magyarországról érkező támogatásainak ellenőrzésére? Mi lesz akkor a magyar álláspont? Hogy hé’ há’ nehogymá’, Európa? És mire megyünk majd vele, ki fog kiállni mellettünk?”