// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána
Gáll Erwin Gáll Erwin

„Ez a harc lesz a végső...?”

// HIRDETÉS

Az erdélyi magyarság (mármint akit egyáltalán érdekel mindez és vasárnapra nem tervez más programot) azért áll történelmi „csata” előtt – egymással –, mert vasárnap eldőlhetnek a 2016-os év politikai kérdései: a 2016–2020 közötti parlamenti jelenlét is, az RMDSZ és az EMNP későbbi evolúciója is.

(Külön)Vélemény

Szerző: Gáll Erwin
2014. október 30., 14:42

"Tehát logikusan hangzik, hogyha már történelmi ez az elnöki választás a románok szempontjából, akkor miért ne lenne az erdélyi magyarok esetében is? Az hogy történelmivé vált az erdélyi magyarság esetében is, annak a 25 évnek az „eredménye”, amelynek következményeképpen 40-50 év múlva lasszóval és elemlámpással kereshetjük a magyarul beszélő embert Erdély vidékein. Hogy konkrét adattal is alátámasszuk e tendenciát: 1992-től 1,7 millióról 2012-re 1,2 millióra olvadt a közösségünk és ez csak a kezdet – a lejtmenet előtt. Ezt javából demográfiai spirálnak hívják, annak ellenére, hogy minderre az elitünk a strucc nemesebb pozícióját veszi fel, elintézve annyival: na de kérem, a románok jobban fogynak! Hiába: a statisztika és a demográfia nem az erősségük – meg kell érteni, kedves erdélyi polgárok.

 

Szóval: mindenképpen történelmi a magyar–magyar megmérettetés, hiszen Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt személyében két magyar identitású személy közül választhatunk. Romániában a történelemben először 1990-ben választottak elnököt, az azóta eltelt időben 2014-ig csak az RMDSZ állított jelöltet, Frunda György (1996, 2000), Markó Béla (2004) és Kelemen Hunor (2009) személyében. Aki szereti a statisztikákat és az ebből levonható észrevételeket, láthatja, hogy ezen polgártársaink eredményei idővel egyre rosszabbak lettek: Frunda György 1996-ban még 761.411 polgár bizalmát élvezte, míg Kelemen Hunort már csak 372.764 szavazó támogatta. Az erdélyi magyarság demográfiai csapdahelyzetén kívül két okot említhetünk, amely ezt a deszcendens tendenciát megszabja: egyrészt felnőtt egy újabb generáció, amely jóval kritikusabb választottjaival, másrészt a polgárok másik része annyira kivonta magát a közéletből, hogy nem futja neki 20 percre sem – négyévente. Mindehhez kapcsolható a politikusok meggazdagodását látó polgárok frusztrációi (ez nagyon lényeges), illetve jól-rosszul körvonalódott az idő folyamán az RMDSZ politikai ellenzéke is.

 

2014-ben az EMNP, mint az RMDSZ erdélyi magyar ellenzéke is tudott elnökjelöltet állítani, ezzel történelmivé téve a választásokat, hiszen soha a történelemben két magyar nem versenyzett a romániai elnöki székért.Ugyanakkor ennek a versenynek van egy sajnálatos történelmi rekordja is: soha ilyen kevés magyar választó nem választott Erdélyben 1920 után, mint 2014-ben!" 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?
2026. augusztus 27., csütörtök

Ki érti az erdélyi magyarokat? Hát a kurdokat?

Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS