„Nem úgy, mint ahogy az történt az 1950-es években, amikor a Román Kommunista Párt szovjet mintára és szovjet nyomásra szüntette meg az ellenzéki pártokat, hogy egy zászló alá tömörítse az egész népet, hanem egy új hatalmi befolyással, a hazugságokon alapuló ígérgetésekkel. Jogállamban aligha ítélhetjük el azokat a politikusokat, akik azt a módszert alkalmazzák a hatalom megszerzésére, ami a biztos győzelemhez vezet. A Szociáldemokrata Párt (PSD) mindent megtesz azért, hogy Victor Ponta legyen Románia elnöke.

Minden jel arra mutat, hogy ez így is lesz. Pontát nem azért fogják megválasztani, mert sok jót tett le az asztalra és most is jó a programja, hanem azért, mert jó román és ortodox. Klaus Iohannis viszont szász és evangélikus. Romániában ez még sok hátrányt jelent.

A két tűz között lévő magyarságnak most újra el kell döntenie, hogy melyik oldalra álljon. Eddig még mindig rossz oldalra állt. Rossz oldalon állt a száz éve kirobbant első világháborúban, melynek következménye lett Trianon, és rossz oldalon állt a második világháborúban, melynek végén nem sikerült a kiugrás, ami hetven évvel ezelőtt történt, ennek következménye lett Észak-Erdély Romániához történő csatlakozása. Azóta is keressük a helyünket, mert most már elképzelhetetlen az önálló út, most már mindig csatlakozni kell valahova.

Ha Victor Ponta lesz Románia elnöke, nagy esély van rá, hogy Tăriceanu legyen a miniszterelnök, ami az USL valamilyen módon történő újraéledését jelenti majd, ami egypárti diktatúrához vezethet. Ebben a többségben magyar párt aligha kap helyet, ha mégis, csak szemfényvesztésként csendestársnak.”