// 2026. október 29., csütörtök // Nárcisz

Hetedik nap megpihentünk

// HIRDETÉS

Zöld, finomat főznek benne, és időnként kinyit. Mi az? Két válasz is született rá vasárnap.

Kolozsvár tele van vagányságokkal, nincs ezen mit szépíteni. Annyira azért nincs tele, hogy ne férjen még el benne néhány újabb. Kettő épp most vasárnap indult be.

Mindkét helyen

  • sok a zöld,
  • sok a nap,
  • sok az árnyék,
  • improvizált bútorokon lehet pihenni,
  • lehet főzni és enni,
  • lehet jó zenét hallgatni,
  • lehet jó társaságba keveredni,
  • lehet jókat beszélgetni,
  • és lehet segíteni.

Egyik hely sem kocsma, és egyik sincs állandóan nyitva. Mindkettő némileg el van rejtve, és csak akkor működik, ha van kivel.

 

 

 

Az egyik Kopacz Kund KüFÁja.

Kund első éves mesteris szobrász szakon, egy hónapja lakik Kolozsváron. Csíkszeredai, Egerben járt egyetemre, és rengeteget utazott külföldön. Berlinben találkozott a KüFA (Küche für Alle - Főzés mindenkinek) jelenséggel: squattolt házak lakói guberált zöldségekből főznek jó sok embernek, és három euórért annyit ehetsz a menüből, amennyit bírsz. 

 

Kund végre kíváncsi lett Erdélyre és Kolozsvárra, kertes magánházban talált albérletet, és ez a kert ihlette arra, hogy megnyissa a lakását egy ilyen lakomára. A főzésre megfőzte egyik barátját, Sebestyén Pétert, kitalálták a menüt, és egy héttel korábban meghirdették az eksönt.

 

Bár déltől négyig hirdette meg az evészetet, reggel nyolckor már nekifogtak az előkészületeknek, mesélte Kund este kilenckor, az utolsó mosogatáskor. 90 emberre terveztek főzni, mert majdnem annyian jelentkeztek be Facebookon, de a jelentkezőknek végül csak a kétharmada jött el. Ebből is tanult, ahogy az egész nap folyamán nagyon sokat, mesélte, és legközelebb ügyesebben terveznek majd.

 

 

Péter a padlizsánokhoz igyekszik, Kund épp a lencselevest melegíti újra.

 

Mire odaértem, már a sokadik adag paradicsommal töltött padlizsán sült a kertben a rácsból, alufóliából és bádoglemezből imprózott lerben, és még a lencselevesből is jutott. Kund, Péter és a nekik segítő lányok-fiúk nagyon finomat főztek-sütöttek. Tányért, evőeszközt mindenki hozott magával, de az sem maradt étlen, aki nem: Kundék tartaléktányérokról is gondoskodtak.

 

És ugyan az étkezés volt a fő program, abban a pillanatban másodlagossá vált, ahogy beléptünk az utcáról a kertbe. Finom zene szólt, melegített a nap, bringák és emberek több kisebb csoportban ücsörögtek, beszélgettek a kertben. Mindenki mosolygott, Betti kutya a padlizsán kivájt belsejéből falatozott, és Kundnak mindenkihez volt egy kedves szava. Egyszerre volt az egész családi vasárnap és baráti piknik.

 

 

Készül az ájult imám padlizsánja, sokadik adag.

 

 

 

Teázás

 

A nappal együtt aztán a társaság is elszivárgott, legtöbbünk a

 

Filmraktár megnyitójára.

Igen, ez az a romos, nyirkos, büdös hely a buszállomáson túl, a Nádas és a vasúti sínek partján, a rendőrsuli mellett, ahol többezer filmtekercs rohadt az utóbbi 20 évben. Egy évvel ezelőttig csak hajléktalanok és a környékbeli gyerekek fedezték fel maguknak (miután a kerítés és minden mozdítható eltűnt), akik az udvari filmhalomba ugrándoztak az épület tetejéről, aztán felfedezte Tudor Giurgiu fesztiváligazgató és a TIFF. 

 

Lefilmezte, majd odacsődített minket, hogy nézzük meg a helyet és a kisfilmet, amelyben egy valaha ott dolgozó nénit vezet körbe, miközben a néni szörnyülködik a romlás cellulózvirágain, amelyek indákként befonták az egész kertet. És kampányt indított, hogy a helyet, ahol a rendszerváltásig nézték, raktározták, válogatták, cenzúrázták és osztották szét Erdély mozijaiba a filmeket, filmmúzeummá és közösségi kultúrközponttá alakíthassa.

 

 

Végül egy bank toldotta meg jócskán a TIFF alatt összegyűjtött összeget, a mintegy hétezer euróból pedig kitakarították az udvart, az épületet, kipingálták a külső felét, megtiszították a kertet, sétányokat és játszóteret alakítottak ki benne. Az épület mögé kis színpad, raklap- és szalmabálapadok kerültek fákra aggatott világítással és forralt borral.

 

Napközben vintage ruha- és mütymütyvásár, főzés, színház és koncert kötötte le a felnőtteket, bűvész, rajzolás és zsonglőrködés a gyerekeket, este pedig hivatalosan is megnyitották a Filmraktárt egyelőre mint filmvetítések, koncertek szabadtéri helyszínét. 

 

A szerencsére nem túl hivatalos megnyitóra meghívták a kommunista filmforgalmazásban közreműködő néniket, akik egyrészt nosztalgiáztak a fiatalkorukról, hogy milyen magas élet folyt itt '89 előtt, másrészt megköszönték, hogy amit az ő generációjuk tönkretett, illetve hagyott tönkremenni, azt a mi generációnk feléleszti.

 

 

Elmesélték, hogy 12 erdélyi megyét szolgáltak ki, és akkoriban nemcsak városon, de gyakran falvakban is működött mozi. A filmtekercsek szétosztása néha attól is függött, épp hol járta az országot Ceaușescu, vagy éjszaka melyik városba indult vonat Kolozsvárról.

 

Elárulták, hogy a filmraktár és elosztóközpont igazgatója egy művelt olténiai férfi volt, aki nagyon szerette a halászlét, ezért gyakran bográcsoztak a kertben. Ami akkoriban egy egész hektárnyi volt, tele gyümölcsfákkal, de csak titokban szedték a gyümölcsöt róluk, zsebben, ingujjban csempészték az irodába, ahol elmajszolták. A sarki hentesüzletből pedig mozijegyekért cserébe jutottak húshoz. 

 

Egyiküknek hátizsákot ígért akkoriban a városháza néhány alkalmazottja, mert sokat kínlódott, míg becipelte a központba a nyugdíjasoknak kiosztandó mozijegyeket, de az ígéret végül nem vált hátizsákká, mert a rendszerváltás gyorsan elsöpörte a központilag irányított filmforgalmazást. Majd a mozik zömét. (De már mentjük őket, mert azóta bebizonyosodott, hogy például egy kávézóval feldobott vetítőterem lehet a közösségek kovásza.)

 

 

A nosztalgiaestet gyorsan lekeverte a TIFF Házat vezető Cristian Hordilă, a megvilágítatlan színpadról pedig bőven 1989 után született zenészek tolták a laza klubdzsesszt. Amit persze ülve vagy függőágyban hallgatni a legjobb, de tíz fokban járkálva is csak két számot bírtam ki.

 

Valószínű, hogy a legújabb és legalternatívabb közösségi hely most vasárnap érte el idei népszerűségi csúcsát. Megvolt az újdonságfíling, de mivel a filmvetítéshez szükséges sötét, illetve a munkaidő vége már csak hidegben jön el, tavaszig valószínűleg hibernál a Filmraktár.

 

Addig is érdemes ötletelni, hogy ki mit csinálna itt szívesen, mivel izzítaná fel a városnak ezt a nyugati csücskét: a tiffesek kifejezetten várják a javaslatokat és a tenni vágyókat.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Főtér

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn
Székelyhon

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn

Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez
Székelyhon

Elemzés: egy kétgyermekes családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS