Nyelvi kriplik, gazdasági kretének

Szombaton kimentem a gyermekeimmel a botanikus kertbe. Szép volt az idő. A botanikus kert szintén. Némi pénzt kaphatott valahonnan az Alexandru Borzáról elnevezett, bár nem általa alapított, amúgy valóban híres intézmény. Csinos, barnára festett, lakkozott fakeretekben különböző feliratok fogadtak itt-ott, igaz, enyhén szólva véletlenszerűnek tűnő elrendezés szerint.

Elolvastuk az első szöveget, a botanikus kert fölöttébb szükséges és jó voltáról. Volt ott minden, mi elmének ingere. Még egy Petőfi-idézet is. Két nyelven! Tessék (a helyesírás megfelel az eredetinek):

„Să iubești florile, /Și inima-ți să nu se-ngrijoreze, /Căci cine le iubește / Nu poate fi om rău;/Știi tu ce este floarea?/ - Bunătatea pământului; /Știi tu ce este bunătatea?/ - Floarea sufletului.” (Petőfi, 1847)

„Love flowers, / And let your heart not worry, For he who loves them / Cannot be bad, / Do you know what the flower is? / - The goodness of the earth; / Do you know what goodness is? / - The flower of the soul.” (Petőfi, 1847)

Na ja, románul és angolul. Ráadásul földönkívüli fordításban. Az összevetéshez azért álljon itt az eredeti is. "Szeresd a virágot / És ne féltsd szívedet, / Mert, ki ezt szereti, / Rossz ember nem lehet; / Tudod, mi a virág? / A földnek jósága; / Tudod, mi a jóság? / A lélek virága."

Ezt a kétnyelvűségi stratégiát követi a láthatatlan szövegszerkesztő végig a botanikus kerten. Román és angol. Hirtelen eszembe jutott a Nyíregyházi Állatpark, ahol öt nyelven feliratoztak minden egyes állatot. A magyaron kívül, na ja.

Mondanom se kell, egészen véletlenül több busznyi magyar turistát rángatott arra a görcs. Böngészték, ami volt, mit csináljanak ők is.

És akkor az is eszembe jutott, milyen szerencse, hogy

nem vagyunk nyelvi kriplik.

Tudunk románul. Megtanultuk. A románok viszont azok. Nyelvi kriplik. Köztünk is, itt édes Erdélyben, meg odaát is, a határon túli Magyarországon. Nem tanulták meg. Ez van.

Na de. A magyar intézményi illetékes adott esetben megteszi a szükséges lépéseket, hogy odavonzza a román turistát. Elemi érdeke, ugye. Pénzt hoz. Na és az egyik ilyen lépés, hogy a saját nyelvén tájékoztatja a nyelvi kriplit.

Nahát, ilyen alapon a botanikus kert illetékese nemcsak nyelvi kripli, hanem gazdasági kretén is. Mert ha megtenné a szükséges lépéseket a magyar (és ne adj’ isten, egyéb) turisták irányába, akkor előfordulhat, hogy egyre többen érkeznek. Hozzák a zsét. És a végén a kulturált, európai, nyitott és egyéb jelzők is ráragadnának az intézményre.

Egyelőre azonban marad a nyelvi kripli. És a gazdasági kretén.