// 2026. október 21., szerda // Orsolya
Szántai János Szántai János

Nyelvi kriplik, gazdasági kretének

// HIRDETÉS

A román nyelv egységes és oszthatatlan. Ez világos. De ha turistákra számítasz, meg kéne tanulni az ő nyelvükön is. Legalább írni!

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2014. október 13., 22:25

Szombaton kimentem a gyermekeimmel a botanikus kertbe. Szép volt az idő. A botanikus kert szintén. Némi pénzt kaphatott valahonnan az Alexandru Borzáról elnevezett, bár nem általa alapított, amúgy valóban híres intézmény. Csinos, barnára festett, lakkozott fakeretekben különböző feliratok fogadtak itt-ott, igaz, enyhén szólva véletlenszerűnek tűnő elrendezés szerint.

Elolvastuk az első szöveget, a botanikus kert fölöttébb szükséges és jó voltáról. Volt ott minden, mi elmének ingere. Még egy Petőfi-idézet is. Két nyelven! Tessék (a helyesírás megfelel az eredetinek):

„Să iubești florile, /Și inima-ți să nu se-ngrijoreze, /Căci cine le iubește / Nu poate fi om rău;/Știi tu ce este floarea?/ - Bunătatea pământului; /Știi tu ce este bunătatea?/ - Floarea sufletului.” (Petőfi, 1847)

„Love flowers, / And let your heart not worry, For he who loves them / Cannot be bad, / Do you know what the flower is? / - The goodness of the earth; / Do you know what goodness is? / - The flower of the soul.” (Petőfi, 1847)

Na ja, románul és angolul. Ráadásul földönkívüli fordításban. Az összevetéshez azért álljon itt az eredeti is. "Szeresd a virágot / És ne féltsd szívedet, / Mert, ki ezt szereti, / Rossz ember nem lehet; / Tudod, mi a virág? / A földnek jósága; / Tudod, mi a jóság? / A lélek virága."

Ezt a kétnyelvűségi stratégiát követi a láthatatlan szövegszerkesztő végig a botanikus kerten. Román és angol. Hirtelen eszembe jutott a Nyíregyházi Állatpark, ahol öt nyelven feliratoztak minden egyes állatot. A magyaron kívül, na ja.

Mondanom se kell, egészen véletlenül több busznyi magyar turistát rángatott arra a görcs. Böngészték, ami volt, mit csináljanak ők is.

És akkor az is eszembe jutott, milyen szerencse, hogy

nem vagyunk nyelvi kriplik.

Tudunk románul. Megtanultuk. A románok viszont azok. Nyelvi kriplik. Köztünk is, itt édes Erdélyben, meg odaát is, a határon túli Magyarországon. Nem tanulták meg. Ez van.

Na de. A magyar intézményi illetékes adott esetben megteszi a szükséges lépéseket, hogy odavonzza a román turistát. Elemi érdeke, ugye. Pénzt hoz. Na és az egyik ilyen lépés, hogy a saját nyelvén tájékoztatja a nyelvi kriplit.

Nahát, ilyen alapon a botanikus kert illetékese nemcsak nyelvi kripli, hanem gazdasági kretén is. Mert ha megtenné a szükséges lépéseket a magyar (és ne adj’ isten, egyéb) turisták irányába, akkor előfordulhat, hogy egyre többen érkeznek. Hozzák a zsét. És a végén a kulturált, európai, nyitott és egyéb jelzők is ráragadnának az intézményre.

Egyelőre azonban marad a nyelvi kripli. És a gazdasági kretén.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS