// 2026. október 14., szerda // Helén
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

Használati útmutató egzotikus bozgor nevekhez

// HIRDETÉS

Ilyen az, amikor a bukaresti sajtókülönítmény kiszáll a Székelyföldre, és nagyjából annyira érzi otthonosan magát, mint egy fekete-afrikai törzsi településen.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. október 10., 17:37

Itt ez a riportnak álcázott szöveg az Adevărulban, tessék elolvasni. Megfutotta már a maga köreit a Facebookon, az online sajtóban – méltán, mert tényleg tanulságos.

Megvolt, mehetünk tovább? Röviden arról szól a történet, hogy az Adevărul riporternője ellátogatott a székelyek közé, és 

nulladik típusú találkozásokban volt része. 

Ezek az emberek nem tudnak románul (esetleg nagyon haloványan), a feliratok többnyire kétnyelvűek, a hivatalokban elvárásnak számít mindkét nyelv ismerete. Mi több, ezek a megátalkodottak otthon, egymás közt kizárólag az anyanyelvükön beszélnek – az autonómiáról nem is beszélve.

 

A manipulatív szándék már fel sem tűnik, ha az Adevărul riportja egy lenne a sorban a hasonló „tényfeltáró” anyagok között, nem pazarolnánk rá puskaport. A székelyek egy részének hiányos románnyelv-tudásával (ami létező probléma, kétségtelen) sem kívánunk – ezen a helyen – foglalkozni. De még az újságírói munka ordító szakmaiatlanságával sem, amely legfényesebben az interjúalanyok neveinek kezelésében mutatkozik meg.

 

Mert ezek a nevek egészen lenyűgözőek: Retikin Cziozite, Szolomi Kordos, Moniko Mihai, Siladi Biler, Tereak Tunder, Fevronia Keresztes, nem sorolom. RETIKIN CZIOZITE – uramistem, hát kikkel találkozott ez a hölgy, ufókkal? A Székelyföldön? (Kis spekulálással egyébként sikerült megfejtenünk a fantázianevet, a tulajdonosát meg is találtuk a Facebookon.)

 

Miután kiröhögtük magunkat, szusszanjunk fel egy kicsit. Nem csak arról van itt szó, hogy az újságíró nem értette meg elsőre az alanyok nevét, ezért hallás alapján halandzsázott egyet. (A Nobel-békedíj mai kihirdetésének élő közvetítését nézve, hallgatva én sem értettem pontosan az indiai és a pakisztáni díjazott nevét, lányos zavaromban el is kezdtem keresgélni a Gugliban, sikerrel.) A jelenség ugyanis tünetértékű.

A név maga az ember. 

Ha szeretnék közelebbről megismerkedni valakivel, akit csak látásból ismerek, az első feladat, hogy megtudjam a nevét. Ha nem érdekel valakinek a neve, azt jelenti, hogy ő maga sem érdekel. Ha egy újságíró nem fordít gondot arra, hogy helyesen írja le az interjúalanyai nevét, azt jelenti, hogy nem érdeklik az interjúalanyai. Hogy amit mondanak, pusztán illusztráció valamihez, egy előfeltételezéshez. És ezért, bármily meglepően hangozhat, nem pusztán az illető újságíró a hibás.

 

Hányszor olvastuk, hallottuk, halljuk, amikor magyar politikusokat Béla úrnak, Hunor úrnak, Zsolt úrnak szólítanak a médiában – az udvarias érdeklődéssel elfedve az ignoranciát. Azt, hogy egyszerűen nem fontos, hogyan is kell szólítani az illetőt; ha fontos lenne, utánanéznének. Ha valóban érdekelné a médiát és a közvéleményt, hogyan élnek és mit gondolnak az őket (is) érintő kérdésekről azok az egzotikus törzsből való népek ott az úgynevezett Székelyföldön, akkor személyiséggel rendelkező polgárokként kezelnék őket. És a név a személyiség kulcsfontosságú tartozéka: nem járulékos elem, hanem az identitás része. A retikinezés és szolomizás annak

az elkeserítő kommunikációs szakadéknak 

a tragikomikus lenyomata, amely Románia véleményformáló elitjét és az országnak ezt a sajátos etnikai közösségét elválasztja egymástól.

 

És bár nincs benne sok köszönet, ezt a felismerést mégis megköszönhetjük a Ramona Găină nevű riporternőnek. Látja, hölgyem, én le tudtam írni a nevét helyesen, bossomeg.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS