// 2026. november 1., vasárnap // Marianna
Papp Attila Zsolt Papp Attila Zsolt

Használati útmutató egzotikus bozgor nevekhez

// HIRDETÉS

Ilyen az, amikor a bukaresti sajtókülönítmény kiszáll a Székelyföldre, és nagyjából annyira érzi otthonosan magát, mint egy fekete-afrikai törzsi településen.

(Külön)Vélemény

Szerző: Papp Attila Zsolt
2014. október 10., 17:37

Itt ez a riportnak álcázott szöveg az Adevărulban, tessék elolvasni. Megfutotta már a maga köreit a Facebookon, az online sajtóban – méltán, mert tényleg tanulságos.

Megvolt, mehetünk tovább? Röviden arról szól a történet, hogy az Adevărul riporternője ellátogatott a székelyek közé, és 

nulladik típusú találkozásokban volt része. 

Ezek az emberek nem tudnak románul (esetleg nagyon haloványan), a feliratok többnyire kétnyelvűek, a hivatalokban elvárásnak számít mindkét nyelv ismerete. Mi több, ezek a megátalkodottak otthon, egymás közt kizárólag az anyanyelvükön beszélnek – az autonómiáról nem is beszélve.

 

A manipulatív szándék már fel sem tűnik, ha az Adevărul riportja egy lenne a sorban a hasonló „tényfeltáró” anyagok között, nem pazarolnánk rá puskaport. A székelyek egy részének hiányos románnyelv-tudásával (ami létező probléma, kétségtelen) sem kívánunk – ezen a helyen – foglalkozni. De még az újságírói munka ordító szakmaiatlanságával sem, amely legfényesebben az interjúalanyok neveinek kezelésében mutatkozik meg.

 

Mert ezek a nevek egészen lenyűgözőek: Retikin Cziozite, Szolomi Kordos, Moniko Mihai, Siladi Biler, Tereak Tunder, Fevronia Keresztes, nem sorolom. RETIKIN CZIOZITE – uramistem, hát kikkel találkozott ez a hölgy, ufókkal? A Székelyföldön? (Kis spekulálással egyébként sikerült megfejtenünk a fantázianevet, a tulajdonosát meg is találtuk a Facebookon.)

 

Miután kiröhögtük magunkat, szusszanjunk fel egy kicsit. Nem csak arról van itt szó, hogy az újságíró nem értette meg elsőre az alanyok nevét, ezért hallás alapján halandzsázott egyet. (A Nobel-békedíj mai kihirdetésének élő közvetítését nézve, hallgatva én sem értettem pontosan az indiai és a pakisztáni díjazott nevét, lányos zavaromban el is kezdtem keresgélni a Gugliban, sikerrel.) A jelenség ugyanis tünetértékű.

A név maga az ember. 

Ha szeretnék közelebbről megismerkedni valakivel, akit csak látásból ismerek, az első feladat, hogy megtudjam a nevét. Ha nem érdekel valakinek a neve, azt jelenti, hogy ő maga sem érdekel. Ha egy újságíró nem fordít gondot arra, hogy helyesen írja le az interjúalanyai nevét, azt jelenti, hogy nem érdeklik az interjúalanyai. Hogy amit mondanak, pusztán illusztráció valamihez, egy előfeltételezéshez. És ezért, bármily meglepően hangozhat, nem pusztán az illető újságíró a hibás.

 

Hányszor olvastuk, hallottuk, halljuk, amikor magyar politikusokat Béla úrnak, Hunor úrnak, Zsolt úrnak szólítanak a médiában – az udvarias érdeklődéssel elfedve az ignoranciát. Azt, hogy egyszerűen nem fontos, hogyan is kell szólítani az illetőt; ha fontos lenne, utánanéznének. Ha valóban érdekelné a médiát és a közvéleményt, hogyan élnek és mit gondolnak az őket (is) érintő kérdésekről azok az egzotikus törzsből való népek ott az úgynevezett Székelyföldön, akkor személyiséggel rendelkező polgárokként kezelnék őket. És a név a személyiség kulcsfontosságú tartozéka: nem járulékos elem, hanem az identitás része. A retikinezés és szolomizás annak

az elkeserítő kommunikációs szakadéknak 

a tragikomikus lenyomata, amely Románia véleményformáló elitjét és az országnak ezt a sajátos etnikai közösségét elválasztja egymástól.

 

És bár nincs benne sok köszönet, ezt a felismerést mégis megköszönhetjük a Ramona Găină nevű riporternőnek. Látja, hölgyem, én le tudtam írni a nevét helyesen, bossomeg.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt
Krónika

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt

Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
2026. október 26., hétfő

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS