// 2026. szeptember 22., kedd // Móric

Nobelre várva: kiknek szurkolhatunk?

// HIRDETÉS

Már ha természetesnek tartjuk, hogy erdélyiként a magyar és a román írókat egyaránt sajátunknak érezhetjük. Mert mindkettőből van az irodalmi Nobel-díj esélyeseinek listáján.

És miért ne tartanánk természetesnek? A gond inkább a szurkolás fogalmával van. Az irodalom, mint tudjuk, nem versenysport, és normális esetben a világirodalom nagy szerzői teljesítményeit nem szoktuk toplistákban rendszerezni. A Nobel-díj évenkénti odaítélése viszont nem része a normális ügymenetnek, a rá irányuló óriási médiafigyelem és presztízsértéke miatt a társadalmi, reprezentációs jellege fontosabbnak tűnik, mint irodalomtörténeti jelentősége.

Nem kívánunk belemenni annak taglalásába, hogy az irodalmi Nobel-díjas kiválasztásában milyen mértékben játszanak szerepet az esztétikai, és milyen mértékben a konjunkturális, társadalmi szempontok: valószínűnek látszik, hogy nem hátrány egy író számára, ha foglalkozik a kipusztuló állatfajok vagy az esőerdők problematikájával, az elnyomott kisebbségek helyzetével és hasonlókkal. 

Inkább térjünk vissza a Nobel versenyjellegére és az abból fakadó „szurkolói” magatartásra. Bármennyire is egyéni írói teljesítményért adományozza a Svéd Királyi Akadémia az irodalom Oscar-díját, annak – akárcsak a sporteredményeknek – hatása van az aktuális díjazottat sorai közt tudó nemzet önbecsülésére. Az eredményt váró tömegek ugyan nem szokták kocsmákban összeverődve izgulni a végkifejletért (bár ha jobban belegondolunk, ez nem is rossz ötlet, egyetlen bökkenő, hogy munkanapon, csütörtök déli 1 órakor hirdetik ki a díjazott nevét), de ettől még ugyanúgy büszkék, ha a „sajátjuk” nyeri el a díjat, mert úgy érzik, hogy ez nemcsak a díjazott szerzőnek szól, hanem annak a nemzetnek, országnak, kultúrának is, amelyhez az író tartozik. Az Aradról elszármazott német vegyész idei Nobel-díja jó példa erre: a román sajtóban szalagcímek sorozata hirdeti, miszerint „egy román nyerte a kémiai Nobel-díjat”. Egyszóval: folyik a harc a Nobel-díjasok kisajátításáért.

 

A fogadóirodák pedig nem tétlenkednek – a versenysportokban mindig is volt biznisz. Az esélyesként számon tartott írók közt van idén (is) a magyar Nádas Péter és a román Mircea Cărtărescu. Nádas Péter évről évre felbukkan a listán, viszonylag jó helyezéssel – csak hát az a helyzet, hogy Kertész Imre 2002-es díjazása vélhetőleg évtizedekre elodázta egy újabb magyar irodalmi Nobel lehetőségét. Meglepetések persze adódhatnak. A témában jónevűnek számító Ladbrokes fogadóirodánál mindenesetre elég jók az esélyei: a sorban a tizedik helyen áll, 14/1-es mutatóval, lekörözve ezzel számos világnagyságot, Joyce Carol Oates-tól Milan Kunderáig.

 

Ha már Kundera: az örökös román Nobel-reménység, Mircea Cărtărescu vele van egy valószínűségi kategóriában. Meg olyanokkal, mint Thomas Pynchon és Bob Dylan, a költői lelkületű dalnok. Nekik mind 25 az 1-hez az esélyük. Legalábbis azok szerint, akik már megtették tétjeiket. Ezzel, ugye, elmarad Nádas mögött, de megelőzi például Umberto Ecót, Salman Rushdie-t vagy a nemrég Kolozsváron járt Antonio Lobo Antunest. És mindannyiukat messze előzi a kenyai Ngugi Wa Thiong'o, akiről ugyan mi, gőgös európaiak nem sokat hallottunk, de éppen ez a legbiztosabb jele annak, hogy minden esélye megvan a győzelemre.

 

Különben pedig: mindenki szurkoljon a kedvenc írójának, bármilyen nemzetiségű is legyen. Vagy ne is szurkoljon, csak olvasson jó könyveket. A fogadást meg tartogassuk a lóversenyekre.

 

Illusztráció: Erdély László

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Főtér

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Krónika

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön
Főtér

BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön

Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
Krónika

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás
Székelyhon

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás

A szigorú diéták helyett apró, fenntartható változtatásokra épít Negoiță Robert sporttáplálkozási szakértő módszere. Tapasztalatai szerint a tartós fogyás kulcsa nem a megvonás, hanem a fokozatos szokásváltás.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS