// 2026. október 14., szerda // Helén

Nobelre várva: kiknek szurkolhatunk?

// HIRDETÉS

Már ha természetesnek tartjuk, hogy erdélyiként a magyar és a román írókat egyaránt sajátunknak érezhetjük. Mert mindkettőből van az irodalmi Nobel-díj esélyeseinek listáján.

És miért ne tartanánk természetesnek? A gond inkább a szurkolás fogalmával van. Az irodalom, mint tudjuk, nem versenysport, és normális esetben a világirodalom nagy szerzői teljesítményeit nem szoktuk toplistákban rendszerezni. A Nobel-díj évenkénti odaítélése viszont nem része a normális ügymenetnek, a rá irányuló óriási médiafigyelem és presztízsértéke miatt a társadalmi, reprezentációs jellege fontosabbnak tűnik, mint irodalomtörténeti jelentősége.

Nem kívánunk belemenni annak taglalásába, hogy az irodalmi Nobel-díjas kiválasztásában milyen mértékben játszanak szerepet az esztétikai, és milyen mértékben a konjunkturális, társadalmi szempontok: valószínűnek látszik, hogy nem hátrány egy író számára, ha foglalkozik a kipusztuló állatfajok vagy az esőerdők problematikájával, az elnyomott kisebbségek helyzetével és hasonlókkal. 

Inkább térjünk vissza a Nobel versenyjellegére és az abból fakadó „szurkolói” magatartásra. Bármennyire is egyéni írói teljesítményért adományozza a Svéd Királyi Akadémia az irodalom Oscar-díját, annak – akárcsak a sporteredményeknek – hatása van az aktuális díjazottat sorai közt tudó nemzet önbecsülésére. Az eredményt váró tömegek ugyan nem szokták kocsmákban összeverődve izgulni a végkifejletért (bár ha jobban belegondolunk, ez nem is rossz ötlet, egyetlen bökkenő, hogy munkanapon, csütörtök déli 1 órakor hirdetik ki a díjazott nevét), de ettől még ugyanúgy büszkék, ha a „sajátjuk” nyeri el a díjat, mert úgy érzik, hogy ez nemcsak a díjazott szerzőnek szól, hanem annak a nemzetnek, országnak, kultúrának is, amelyhez az író tartozik. Az Aradról elszármazott német vegyész idei Nobel-díja jó példa erre: a román sajtóban szalagcímek sorozata hirdeti, miszerint „egy román nyerte a kémiai Nobel-díjat”. Egyszóval: folyik a harc a Nobel-díjasok kisajátításáért.

 

A fogadóirodák pedig nem tétlenkednek – a versenysportokban mindig is volt biznisz. Az esélyesként számon tartott írók közt van idén (is) a magyar Nádas Péter és a román Mircea Cărtărescu. Nádas Péter évről évre felbukkan a listán, viszonylag jó helyezéssel – csak hát az a helyzet, hogy Kertész Imre 2002-es díjazása vélhetőleg évtizedekre elodázta egy újabb magyar irodalmi Nobel lehetőségét. Meglepetések persze adódhatnak. A témában jónevűnek számító Ladbrokes fogadóirodánál mindenesetre elég jók az esélyei: a sorban a tizedik helyen áll, 14/1-es mutatóval, lekörözve ezzel számos világnagyságot, Joyce Carol Oates-tól Milan Kunderáig.

 

Ha már Kundera: az örökös román Nobel-reménység, Mircea Cărtărescu vele van egy valószínűségi kategóriában. Meg olyanokkal, mint Thomas Pynchon és Bob Dylan, a költői lelkületű dalnok. Nekik mind 25 az 1-hez az esélyük. Legalábbis azok szerint, akik már megtették tétjeiket. Ezzel, ugye, elmarad Nádas mögött, de megelőzi például Umberto Ecót, Salman Rushdie-t vagy a nemrég Kolozsváron járt Antonio Lobo Antunest. És mindannyiukat messze előzi a kenyai Ngugi Wa Thiong'o, akiről ugyan mi, gőgös európaiak nem sokat hallottunk, de éppen ez a legbiztosabb jele annak, hogy minden esélye megvan a győzelemre.

 

Különben pedig: mindenki szurkoljon a kedvenc írójának, bármilyen nemzetiségű is legyen. Vagy ne is szurkoljon, csak olvasson jó könyveket. A fogadást meg tartogassuk a lóversenyekre.

 

Illusztráció: Erdély László

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS