// 2024. november 29., péntek // Taksony
fogadás

Nobelre várva: kiknek szurkolhatunk?

// HIRDETÉS

Már ha természetesnek tartjuk, hogy erdélyiként a magyar és a román írókat egyaránt sajátunknak érezhetjük. Mert mindkettőből van az irodalmi Nobel-díj esélyeseinek listáján.

És miért ne tartanánk természetesnek? A gond inkább a szurkolás fogalmával van. Az irodalom, mint tudjuk, nem versenysport, és normális esetben a világirodalom nagy szerzői teljesítményeit nem szoktuk toplistákban rendszerezni. A Nobel-díj évenkénti odaítélése viszont nem része a normális ügymenetnek, a rá irányuló óriási médiafigyelem és presztízsértéke miatt a társadalmi, reprezentációs jellege fontosabbnak tűnik, mint irodalomtörténeti jelentősége.

Nem kívánunk belemenni annak taglalásába, hogy az irodalmi Nobel-díjas kiválasztásában milyen mértékben játszanak szerepet az esztétikai, és milyen mértékben a konjunkturális, társadalmi szempontok: valószínűnek látszik, hogy nem hátrány egy író számára, ha foglalkozik a kipusztuló állatfajok vagy az esőerdők problematikájával, az elnyomott kisebbségek helyzetével és hasonlókkal. 

Inkább térjünk vissza a Nobel versenyjellegére és az abból fakadó „szurkolói” magatartásra. Bármennyire is egyéni írói teljesítményért adományozza a Svéd Királyi Akadémia az irodalom Oscar-díját, annak – akárcsak a sporteredményeknek – hatása van az aktuális díjazottat sorai közt tudó nemzet önbecsülésére. Az eredményt váró tömegek ugyan nem szokták kocsmákban összeverődve izgulni a végkifejletért (bár ha jobban belegondolunk, ez nem is rossz ötlet, egyetlen bökkenő, hogy munkanapon, csütörtök déli 1 órakor hirdetik ki a díjazott nevét), de ettől még ugyanúgy büszkék, ha a „sajátjuk” nyeri el a díjat, mert úgy érzik, hogy ez nemcsak a díjazott szerzőnek szól, hanem annak a nemzetnek, országnak, kultúrának is, amelyhez az író tartozik. Az Aradról elszármazott német vegyész idei Nobel-díja jó példa erre: a román sajtóban szalagcímek sorozata hirdeti, miszerint „egy román nyerte a kémiai Nobel-díjat”. Egyszóval: folyik a harc a Nobel-díjasok kisajátításáért.

 

A fogadóirodák pedig nem tétlenkednek – a versenysportokban mindig is volt biznisz. Az esélyesként számon tartott írók közt van idén (is) a magyar Nádas Péter és a román Mircea Cărtărescu. Nádas Péter évről évre felbukkan a listán, viszonylag jó helyezéssel – csak hát az a helyzet, hogy Kertész Imre 2002-es díjazása vélhetőleg évtizedekre elodázta egy újabb magyar irodalmi Nobel lehetőségét. Meglepetések persze adódhatnak. A témában jónevűnek számító Ladbrokes fogadóirodánál mindenesetre elég jók az esélyei: a sorban a tizedik helyen áll, 14/1-es mutatóval, lekörözve ezzel számos világnagyságot, Joyce Carol Oates-tól Milan Kunderáig.

 

Ha már Kundera: az örökös román Nobel-reménység, Mircea Cărtărescu vele van egy valószínűségi kategóriában. Meg olyanokkal, mint Thomas Pynchon és Bob Dylan, a költői lelkületű dalnok. Nekik mind 25 az 1-hez az esélyük. Legalábbis azok szerint, akik már megtették tétjeiket. Ezzel, ugye, elmarad Nádas mögött, de megelőzi például Umberto Ecót, Salman Rushdie-t vagy a nemrég Kolozsváron járt Antonio Lobo Antunest. És mindannyiukat messze előzi a kenyai Ngugi Wa Thiong'o, akiről ugyan mi, gőgös európaiak nem sokat hallottunk, de éppen ez a legbiztosabb jele annak, hogy minden esélye megvan a győzelemre.

 

Különben pedig: mindenki szurkoljon a kedvenc írójának, bármilyen nemzetiségű is legyen. Vagy ne is szurkoljon, csak olvasson jó könyveket. A fogadást meg tartogassuk a lóversenyekre.

 

Illusztráció: Erdély László

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)
Krónika

„Inkább halottnak, mint fasisztának lenni”. Kolozsváron pár ezren tüntettek Călin Georgescu ellen (FOTÓRIPORT)

Néhány ezren vonultak utcára szerdán este Kolozsváron, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a szélsőségesség előretörése, a romániai államfőválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu ellen. Incidenstől sem volt mentes a tiltakozás.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!
Krónika

Hahó, Georgescu-hívők: nem akarok többé átpisilni Magyarországra!

JEGYZET – Gyermekkorom nyári vakációiban több hetet nagyszüleim tanyáján töltöttem, a román–magyar határ közvetlen közelében. Gyerekkorom egyik „legmerészebb” tetteként átpisiltem Magyarországra.

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak
Székelyhon

Székelyföldön is volt nyaralója Călin Georgescunak

1995-ben vásárolt hétvégi házat Székelyvarságon a hétvégi elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu, aki néhány éve túl is adott az ingatlanján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS